5. évf. , 1. szám (2006)

Megjelent március 20, 2006

##issue.tableOfContents##



Tanulmányok

Az oktatás költségei és finanszírozása
11-50

A tanulmány az oktatás-gazdaságtan néhány alapfogalom – az oktatás gazdaságosságának, eredményességének és hatékonyságának – definiálása után áttekinti a legfontosabb aktorok motivációit az oktatás
finanszírozását illetően, azaz, hogy miért fizeti az oktatást az egyén, a munkaadó, az állam, és a fenntart...k. Ezt követően bemutatja az oktatási kiadások forrásszerkezetét és néhány jellemzőjét nemzetközi
összehasonlításban. Az írás fő része az oktatás finanszírozás módszereinek áttekintése után a hazai oktatási rendszer legfontosabb alrendszereinek, a közoktatásnak, a felsőoktatásnak és a felnőttképzésnek a finanszírozási jellemzőit mutatja be.

Teljes absztrakt mutatása
14
0
Magyarországi kis- és középvállalkozások életútjának modellezése
51-68

A tanulmány egy kétéves kutatási program első szakaszának lépéseit és eredményeit mutatja be. A kutatás célja a magyarországi kis- és középvállalkozások fejlődési életciklusainak, az egyes életszakaszok sajátosságainak feltárása, valamint stratégiáiknak és a stratégiák kialakulásának vizsgálata. A program kiind...uló hipotézise az, hogy a magyarországi kis- és középvállalkozások fejlődési pályája a nyugati piacgazdaságokban már alaposan feltérképezett jellegzetes mintát követi, vannak azonban olyan sajátosságai is, amelyek csak a hazai viszonyok közepette jellemzőek. A felmérés alapvető módszere a személyes mélyinterjú volt, szükség esetén többször megismételve. A mélyinterjúk alapján 300 vállalatról készült esettanulmány. Alapos szűrés után 50 vállalat esete került be a kutatási mintába. A részletesen leírt eredményekből jól látszik, a kiindulópontként használt modell igazolódott: a magyarországi vállalkozások életében valóban törvényszerű ritmusban követik egymást a jellemzőikben egymástól jól megkülönböztethető életfázisok. Ugyanakkor a nyugati modell és az elemzett hazai valóság között vannak eltérések is, amelyek – a kutatás eredményei szerint – elsősorban a vállalkozások alapításának hazai körülményeivel, a rendszerváltás és piacgazdasági fejlődés sajátosságaival magyarázhatók. A magyarországi kis- és középvállalkozások fejlődési életpályájának modellezésére ezért célszerű a nemzetközi szakirodalomból ismert modell módosítása. A javasolt növekedési modellt a tanulmány részletesen bemutatja, ismertetve az egyes életfázisok sajátos jellemzőit, egyedi vonásait.

Teljes absztrakt mutatása
43
9
Az euró és az új tagállamok: közgazdasági vagy politikai kihívás?
69-94

Az európai közös valutára vonatkozó első tervek megjelenése óta komoly vita dúl a vonatkozó szakirodalomban arról, hogy az euró elsősorban makroökonómiai vállalkozásként, vagy inkább az integrációt
a föderális alapú politikai unió előszobájába juttató kezdeményezésként értelmezendő-e. Ezzel a dilemmával ana...lóg módon, az új tagállamok2 eurózónás csatlakozását övező polémia is részben elkülöníthető
egyrészt a jellemzően gazdasági előnyöket és hátrányokat mérlegelő, másrészt a politikai-választási szempontokat előtérbe helyező argumentációra. A vázolt problémakörhöz kapcsolódva a tanulmány elsőként áttekinti, hogy milyen tanulságok azonosíthatók a közgazdasági megfontolások alapján az euró átvételére megfogalmazott stratégiákat illetően. Részben e tényezők feltárásának köszönhetően szakmai körökben láthatóan egyetértés övezi az eurózóna keleti kibővítésének főbb kérdéseit. Ezzel szemben komoly tartalmi nézetkülönbségek fedezhetők fel a választási logikát, illetve az európai integráció stratégiai helyzetét megjelenítő érvek hátterében. Az írás második felében sorra veszem és részletesen elemzem az euró bevezetéséhez kötődő politikai szempontokat, amelyek alapos végiggondolása ugyanakkor nem kérdőjelezi meg az eurózónába való lehető leghamarabbi betagozódást sürgető konszenzusos szakmai álláspont helyességét.

Teljes absztrakt mutatása
13
1
Szerződési szabadság és gazdasági növekedés az átmeneti országokban
95-114

A tanulmány a verseny gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait vizsgálja, középpontba állítva a verseny szubjektivista (modern osztrák) felfogását. Legfontosabb következtetése az, hogy a verseny a vállalkozói felfedező folyamaton keresztül tud a legjobban érvényre jutni. Ennek alapján amellett érvel, hogy a versenynek eme... aspektusa a gazdasági szabadsággal mérhető, és az átmenti országok esetében ennek nagyobb a szerepe, mint a fejlett és fejletlen országokban. Az elméleti következtetést a tanulmány panelelemzéssel támasztja alá.

JEL (Journal of Economic Literature) kód: O12, O17, L14.

Teljes absztrakt mutatása
13
0

Kutatás közben

Fejlődésértelmezések: a latin-amerikai és kelet-ázsiai fejlődés államközpontú értelmezése
115-130

A tanulmány a huszadik század második felének latin-amerikai és kelet-ázsiai gazdaságfejlődését elemezve felhívja a figyelmet az állami szerepvállalás jelentőségére a gazdasági fejlődés előmozdításában.
A fejlesztő államon alapuló kelet-ázsiai modell sikere és a latin-amerikai fejlődés kudarcai egyaránt arra u...talnak, hogy a világgazdasági felzárkózás egyik legfontosabb feltétele egy megfelelő bürokratikus képességekkel és integritással rendelkező államapparátus jelenléte. Ugyanakkor a fejlesztő állam által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikára ma már nem csak a külső adottságok megváltozása miatt nincs mód, hanem a fejlődés sajátos dinamikája miatt sem: az egyik leglátványosabb fejlesztéspolitikai sikert elérő Dél-Koreában az önálló világpiaci szereplővé vált óriásvállalatok függetlenedési törekvései és a liberális demokrácia növekvő társadalmi támogatottsága egyaránt hozzájárultak a fejlesztő állam hagyományos intézményrendszerének lebomlásához. A gazdasági fejlődés előmozdításában azonban – különösen a technológiai fejlődés, a foglalkoztatásbővítés és az esélykiegyenlítés területén – ma is nélkülözhetetlen szerepet játszik az állami gazdaságkoordináció.

JEL-kód: B14, B15, E61, F02, H11

Teljes absztrakt mutatása
15
12
Néhány szó a szabályrendszer által korlátozott fiskális politikáról
131-152

Magyarországon, 2005 őszén ismét – immár menetrendszerűen – a költségvetés tervezése kapcsán viták zajlottak. Az Európai Unió tagjaként ráadásul új elemmel is bővült a disputa, előtérbe került az EMU tagsághoz szükséges deficitkorlátozás problematikája, és a lehetséges csatlakozási időpontok meghatározásá...val kapcsolatban is jelentős véleménykülönbségek alakultak ki. Vajon más országokban is hasonlóképpen alakul a költségvetés elfogadásának eljárása? Az államháztartási többlet csupán a tankönyvekből ismert utópia? E kérdések megválaszolásához a fiskális politika, a fiskális korlátozások és azok szükségességének kérdéskörét tárgyalom a közgazdaságtan fejlődéstörténetébe helyezve, majd az Európai Monetáris Unió és a feltörekvő gazdaságok fiskális politikáját elemzem. A tanulmány befejező részében empirikus kutatásaimról adok számot, melynek kapcsán bemutatom és megvizsgálom néhány EU-tagország egymástól eltérő fiskális teljesítményét az elmúlt 15 évben. Az elemzés nyomán kapott eltérő eredmények egyik magyarázatául az szolgálhat, hogy a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szükségességére vonatkozóan tett közgazdasági felismerés és a szabályrendszer megléte nem
elégséges a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás biztosításához. A nevezett tényezőkön túl politikai akarat és megfelelő intézményrendszer is szükséges azok megvalósításához, miközben a gazdaságpolitikának elegendő mozgástere marad saját preferenciarendszerének megvalósítására.

Teljes absztrakt mutatása
14
0
Visszajáró svéd kísértet? Egy félreértés fogságában: a svéd modell álma és a kelet-közép-európai realitás
153-164

A kilencvenes évek eleji súlyos válságot követően a főáramba tartozó makroközgazdászok szinte egyöntetűen temették az ún. „svéd modellt”, a működő piacgazdaság és a bőkezű jóléti állam egykor sokak által csodált és irigyelt kombinációját. A XXI. század elején azonban Svédország és a többi észak-európa...i állam ismét kiváló értékelést a kap egyrészt a különböző versenyképességi indikátorok, másrészt a humán fejlettség jelzőszámai szerint is. Márpedig az állami újraelosztás mértéke az északi országokban, köztük is Svédországban a legmagasabb a fejlett államok körében. Ráadásul az aktív munkapiaci politikák révén fennmaradt a kiterjedt állami szerepvállalás a munka világában is. Eszerint Svédország ismét komoly intellektuális kihívást jelent a Washingtoni Konszenzusban megfogalmazódó alapvetéseknek? Vagy a svéd gazdaság működése alapvetően változott meg, és a harmadik utas kísérlet bukása után ma ismét normális piacgazdaság, néhány sajátos, az észak-európai országokra általában jellemző vonással? Az alábbi írásban e két lehetséges értelmezés mögött felsorakoztatható főbb makrogazdasági érveket mutatjuk be.

Teljes absztrakt mutatása
18
1
Globalizáció és jóléti állam: azonos kihívás – eltérő válaszok
165-182

A szakirodalom nagy része által elfogadott tény, hogy a globalizáció hatással van a jóléti államra. A kormányok kettős szorítással szembesülnek, megnőttek ugyanis a kiadások iránti igények, ugyanakkor a bevételi források lecsökkentek. A globalizáció által kiváltott azonos kihívásra a jóléti államok eltérő válasz...okat adtak. A tanulmány célja elsősorban két lehetséges irány leíró jellegű bemutatása Svédország és
Franciaország példáján keresztül. Míg a svéd jóléti rendszeren radikális átalakításokat hajtottak végre, amelyek javították is az ország teljesítményét, addig Franciaországban nem következett be alapvető változás, csupán kisebb reformokat vezettek be.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E62, H50, H60, I38, P52

Teljes absztrakt mutatása
13
0
Tőkepiacok nyolc új EU-tagországban – látszat- vagy valós fejlettség
183-198

A tanulmány arra keresi a választ, hogy mi az Európai Unióhoz frissen csatlakozott, volt tervgazdaságú nyolc ország tőkepiacának valós szerepe és lehetősége. A szerző bemutatja, hogy – bár a gazdasági növekedés szempontjából kívánatos a vegyes pénzügyi közvetítés, így a bankrendszer mellett a tőkepiac hatékony m...ködése – a pénzügyi globalizáció hatásai miatt a vizsgált országok tőzsdéinek fejlődése nem lehet párhuzamos az általános intézményrendszer mélyülésével. A tanulmány a szabványosított piacok szerepének kiemelése mellett különböző alapvető stratégiákat is elemez.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F36, G14, G15

Teljes absztrakt mutatása
14
0
Az árak mérésének nehézsége, vagy a mérés nehézségének ára? A magyar mobilpiac modellezésének néhány kérdése
199-216

A dolgozat a magyar mobilszolgáltatások áraival kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. Számba veszi a mérést akadályozó legfontosabb nehézségeket, melyek lényeges dilemma elé állítják a kutatót. Vagy megpróbálunk egy aggregált mutatót konstruálni, amely a korábbi adatokra épül és inkább a múltbeli, illetve jelenbeli hel...yzetet jellemzi – feláldozva ezzel az előrejelzés lehetőségét –, vagy megkerülendő a nehézségeket elméleti modellt alkalmazunk az árak jövőbeni felvázolására. E probléma érzékeltetésére két, a gyakorlatban alkalmazott mutatót és azok hiányosságait ismerteti a szerző, majd a jól ismert Bertrand-modell helytállóságát igazolja. A modell eredménye az árverseny, melynek alátámasztására empirikus tényeket sorakoztat fel a szerző.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, D43, L13

Teljes absztrakt mutatása
21
6



Az összes folyóiratszám megtekintése