dEjournals Home Page
Competitio
Online ready Current Most Read Archives Search
Register Login

Competitio

Vol. 4 No. 1 (2005)
PhD student papers

Agricultural employment in Hungary and the North-Great Plain region

Published:
2020-08-24
DOI Linkhttps://doi.org/10.21845/comp/2005/1/11
Author
Tunde Csapone Risko
View
PDF (Hungarian)
How To Cite
Selected Style: APA
Csapone Risko, T. (2020). Agricultural employment in Hungary and the North-Great Plain region. Competitio, 4(1). https://doi.org/10.21845/comp/2005/1/11
Abstract

The transition deeply effected the economical sectors of Hungary. The role of agriculture within the economy reduced, its contribution to the GDP is now less than 4%. These developments caused considerable changes within the structure of employment in agriculture, a process which corresponds to EU trends. The North-Great Plain Region is situated in the northe-east part of Hungary and can be considered a typical agricultural area. In this region the GDP per capita has been one of the lowest in Hungary for several years. The reasons for this are as follows: the dominant role of agriculture in comparison with other sectors of the economy, the low profitability of agricultural production and related activities and the high ratio of less developed areas within the region. Agriculture plays an important role in this region because it provides workplaces for local people, reducing their migration into big towns and contirbutes to the rural development of the region.

References
  1. Balcsók István (2002): Gúzsba kötött óriás – avagy az észak-alföldi régió munkaerőpiacának évtizedes gondjai. KSH, Területi Statisztika, 5. 42. évf. 1. sz. 44–62.
  2. Csatári Bálint (1998a): Gondolatkísérletek az Alföldnek az új európai területfejlesztési perspektívákhoz illeszthetőségéről. Debreceni Szemle, VI. évf. 4. sz. 654–662.
  3. Csatári Bálint (1998b): Az új európai területfejlesztési perspektívák és az Alföld. Ezredforduló (História melléklete), 6.sz. 24–28.
  4. Dorgai László (2001): Terület-, vidékfejlesztés és agrárpolitika. Magyar Tudomány, 1. sz. 23–35.
  5. FIDÉV jelentés (2001): Jelentés a felsőoktatás nappali tagozatán 1999-ben végzett fiatal diplomások munkaerőpiaci életpálya vizsgálatának eredményeiről. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék, FIDÉV Kutatócsoport, Budapest, 2001. szeptember.
  6. Galasi Péter et al. (2001a): Pályakezdő diplomások a munkaerőpiacon I. Magyar Felsőoktatás, 1–2 sz. 46–48.
  7. Galasi Péter et al. (2001b): Pályakezdő diplomások a munkaerőpiacon II. Magyar Felsőoktatás, 3 sz. 48–49.
  8. HBN (2004): Friss diplomásokkal Dunát lehetne rekeszteni. Hajdú-Bihari Napló, LXI. évf. 22. sz. 7.
  9. HVG (2001): Mennyit és egy diploma? HVG Melléklet – Felsőoktatás, 2001. január 20., 62–63.
  10. Kapronczai István (szerk.) (2002): A magyar mezőgazdaság az adatok tükrében a rendszerváltás után.
  11. Agrárgazdasági Információk, AKII, 5. sz. 1–169.
  12. Magyar Péter (2002): Diplomával is elértéktelenedhet a tudás. HVG, 2002. december 7., 49–50.
  13. Magyar Statisztikai Évkönyv 2003 (2004): KSH, Budapest.
  14. Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2003 (2004). KSH, Budapest.
  15. Obádovics Csilla et al. (2001): A vidéki térségek emberi erőforrás fejlettségének alakulása Magyarországon. A falu, XVI. évf. 4. sz. 71–79.
  16. OM honlap: http://www.om.hu/main.php?folderID=557&articleID=1133&ctag=articlelist&iid=1
  17. Polónyi István – Tímár János (2001): Tudásgyár vagy papírgyár. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
  18. Rómától Athénig. Statisztikai elemzés (2004): KSH, Budapest.
  19. Számvetés Kalendárium 2001–2002 (2001): A statisztika „gyermekei”. KSH, Budapest.
  20. Területi Statisztikai Évkönyv 2002 (2003): KSH, Budapest.