Évf. 8 szám 2 (2009)
Kutatás közben

A német transzferrendszer mint a gazdasági visszaesés okozója

Megjelent szeptember 1, 2020
Ágnes Orosz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Doktori Iskola
PDF

APA

Orosz, Ágnes. (2020). A német transzferrendszer mint a gazdasági visszaesés okozója. Competitio, 8(2). https://doi.org/10.21845/comp/2009/2/7

A monetáris integráció elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy az integráció egyik leglényegesebb előnye az a gazdasági növekedést generáló hatás, amelyet tagjai számára eredményez. Németország esetében viszont azt tapasztaljuk, hogy a növekedés nemhogy nem fokozódott, hanem inkább lelassult, és a keleti területek felzárkózása is megtorpant. Ez rávilágít arra a tényre, hogy a német valutaövezet nem működik megfelelően, és az eltelt időben sem javult a teljesítménye. Az „optimális valutaövezet”-elmélet fejlődésének megfelelően a kritériumokat endogénnek tekinthetjük. Ennek azt kellene jelentenie, hogy a valutaunió létrehozását követően a monetáris integráció egyre inkább optimálissá válik. Németország esetében a növekedési adatokat áttekintve arra következtethetünk, hogy a német valutaunió az eltelt időben sem vált optimálissá. Így felvetődhet az a kérdés, hogy Németország esetében melyek azok a speciális körülmények, amelyek az endogenitási feltétel ellenére megakadályozzák a valutaövezet optimalitásának javulását. Ennek megválaszolására a dolgozat megvizsgálja a politikai és monetáris integráció egymáshoz való viszonyát, különös tekintettel a fiskális politika kérdéseire. A tanulmány alapján az elmélet és a német példa közötti ellentmondás, illetve az endogenitási feltétel nem teljesülése magával a német transzferrendszerrel és a „transzferfüggőség” kialakulásával magyarázható.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E62, E63, F01, F31, F36

  1. Alesina, A. – Barro, R. J. (2001): One Country, one Currency. In: Alesina, A. – Barro, R. J. (szerk.): Currency Unions. Hoover Institution Press Publication No. 496.
  2. Antworten zur Agenda 2010 (2003): Antworten zur Agenda 2010. Presse- und Informationsamt der Bundesregierung Elérhető: http://archiv.bundesregierung.de/artikel/81/557981/attachment/ 557980_0. pdf Letöltve: 2008. április 2.
  3. Békés Gábor (1998): Optimális valutaövezetek, gazdasági integráltság és hasonlatosság: az Európai Unió példája. Közgazdasági Szemle, 45. évf. 7/8. szám 709–737.
  4. Benczes István (1999): Fiskális politika Gazdasági és Monetáris Unióban. Közgazdasági Szemle, 46. évf. 4. szám 362–379.
  5. Berthold, N. (1993): Fiskális föderalizmus Európában mint a sikeres gazdasági és valutáris unió előfeltétele? Közgazdasági Szemle, 40. évf. 6. szám 469–482.
  6. Bordo, M. D. – Jonung, L. (1999): The Future of EMU: What does the History of Monetary Unions tell us? NBER Working Paper Series, Working Paper 7365.
  7. Busch, U. (1997): Külföldi tőke az átalakulási folyamatban. Eszmélet, 9. évf. 36. szám 56–72.
  8. Busch, U. (2005): 15 Jahre Währungsunion. Ein kritischer Rückblick. UTOPIE Kreativ, H. 177/178. július/augusztus
  9. Busch, U. – Müller, C. (2004): Despite or Because? – Some Lessons of German Unification for EU Enlargemnet. Swiss Institute for Business Cycle Research Working Papers No. 87.
  10. Buscher, H. – Gabrisch, H. (2009): Is the European Monetary Union an Endogenous Currency Area? The Example of the Labor Markets. IWH Diskussionpapiere 7/2009, Institut für Wirtschaftsforschung Halle
  11. Calvo, G. A. – Reinhart, C. M. (2001): Reflections on Dollarization. In: Alesina, A. – Barro, R. J. (szerk.): Currency Unions. Hoover Institution Press Publication No. 496.
  12. Catão, L. A. V. (2007): Why Real Exchange Rates? Finance & Development, 44. évf. 3. szám
  13. Csaba László (2002a): Az átalakulás fejlődéselmélete. Közgazdasági Szemle, 49. évf. 4. szám 273–291.
  14. Csaba László (2002b): Közép-Európa uniós érettségéről. Közgazdasági Szemle, 45. évf. 1. szám 18–35.
  15. Csaba László (2006): A stabilitási és növekedési egyezmény új politikai gazdaságtanáról. Közgazdasági Szemle, 53. évf. 1. szám 1–30.
  16. Darvas Zsolt – Rose, A. K. – Szapáry György (2005): A fiskális divergencia és a konjunktúraciklusok együttmozgása – a felelőtlen fiskális politika az aszimmetrikus sokkok forrása. Közgazdasági Szemle, 52. évf. 12. szám 937–959.
  17. Darvas Zsolt – Szapáry György (2008): Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Műhelytanulmányok MT-DP – 2008/19
  18. de Grauwe, P. (1997): The Economics of Monetary Integration. Oxford University Press
  19. de Grauwe, P. (2006): On Monetary and Political Union. University of Leuven, CESifo Workshop on „Enlarging the Euro Area”
  20. Eichengreen, B. J. (1996): On the Links Between Monetary and Political Integration. Center for International and Development Economics Research, Working Paper Series No. 1037.
  21. Eichengreen, B. J. – Frieden, J. (2001): The political economy of the European monetary unification. An analytical introduction. In: Eichengreen, B. J. – Frieden, J. (szerk.): The political economy of European monetary unification, Westview Press, Boulder. 1. fejezet
  22. European Council (2008): Németország 2007–2011-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról (2008/C 49/04). Elérhető:http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:049:0012 :0015:HU:PDF Letöltve: 2008. március 17.
  23. Eurostat (2009): Statistics–General Economic background. Elérhető: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tsieb020 Letöltve: 2009. november 2.
  24. Frankel, J. A. – Rose, A. K. (1997): The Endogeneity of the Optimum Currency Area Criteria. Economic Journal, 108. évf., 1009–1025.
  25. Falusné Szikra Katalin (1997): A németországi szociális piacgazdaság. In: Bara Zoltán – Szabó Katalin (szerk.): Összehasonlító gazdaságtan – Bevezetés a gazdasági rendszerek elméletébe. Aula Kiadó, Budapest, 231–261.
  26. Goldberg, L. S. (1999): Is Optimum Currency Area Theory Irrelevant for Economies in Transition? Federal Reserve Bank of New York and NBER, Research Department, Westview Press 45–60.
  27. Horvath, J. (2003): Optimal Currency Area Theory: A Selective Review. BOFIT Discussion Papers, Number 15., 1–38.
  28. Kehoe, W. J. (2006): The Role of Global and Regional Economic Integration in International Trade and Comity. Journal of Business and Behavioral Sciences, fall 2006.
  29. Kenen, P. (1969): The theory of optimum currency areas: an eclectic view. In: Mundell, R. – Swoboda, A. (szerk.): Monetary Problems in the International Economy, University of Chicago Press, Chicago
  30. Kolodko, G. W. (2009): Megatrendek. Akadémiai Kiadó, Budapest
  31. Kucerova, Z. (2003): The OCA Theory and its Application to Central and Eastern European Candidate Countries. Department of Macroeconomics, Technical University of Ostrava, Faculty of Economics Elérhető: http://www.soc.uoc.gr/ss6/students_papers/Zuzana%20Kucerova.pdf Letöltve: 2008. március 19.
  32. Rodrigue, J.-P. (2009): Levels of Economic Integration. Elérhető: http://people.hofstra.edu/geotrans/eng/ch5en /conc5en/economicintegration.html Letöltve: 2009. május 26.
  33. Lőrincné Istvánffy Hajna (1999): Robert Mundell avagy egy non-konformista közgazdász Nobel-díja. Közgazdasági Szemle, 46. évf., 12. szám, 1116–1132.
  34. Mann-Quirici, F. (2005): The endogeneity of optimum currency area criteria – lessons from history for European monetary union. Journal of Economic Studies, 32. évf. 5. szám, 387–405.
  35. McKinnon, R. I. (1963): Optimum Currency Areas. The American Economic Review, 53. évf., 4. szám, 717–725.
  36. Mundell, R. (1961): A Theory of Optimum Currency Areas. The American Economic Review, 51. évf., 4. szám, 657–664.
  37. Mustó István (2005): A pénzügyi transzferek hatékonyságának kérdése: a német példa. Competitio, 4. évf. 2. szám 13–23.
  38. Müller, C. – Busch, U. (2006): The new German transfer problem. Review of Economics, 56. évf., 3. szám, 285–304. o
  39. Nagy Katalin (2003): Németország – elmulasztott reformok, stagnáló gazdaság. Külgazdaság, 47. évf., 5. szám, 37–58.
  40. OECD Factbook (2009): Macroeconomic trends. Economic growth. Evolution of GDP
  41. Rácz Margit (2001): A német gazdaság növekedési kilátásairól a 2000-es évek elején. Külgazdaság, 45. évf., 10. szám, 35–55.
  42. Rácz Margit (2005): Németország gazdasági teljesítményéről és a pénzügyi stabilitás érdekében tett intézkedéseiről. MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 185. szám
  43. Rose, A. K. (2006): Currency Union. The New Palgrave, Elérhető: http://faculty.haas.berkeley.edu/arose /Palgrave.pdf Letöltve: 2009. május 8.
  44. Siebert, H. (1990): The Economic Integration of Germany – An Update. Institut für Weltwirtschaft, Kiel
  45. Sinn, H.-W. – Westermann, F. (2001): Two Mezzogiornos. CESifo Working Paper Series No. 378.
  46. Szalai Ákos (2002): Fiskális Föderalizmus. Közgazdasági Szemle, 49. évf., 5. szám, 424–440. o
  47. Tavlas, G. S. (1993): The ’new’ theory of optimal currency areas. World Economy, 16. évf., 6. szám, 663–685.o.
  48. Von Hagen, J. – Strauch, R. R. – Wolff, G. B. (2002): East Germany: Transition with Unification, Experiments and Experiencies. CEPR Discussion Papers No. 2386.
  49. Watts, R. L. – Hobson, P. (2000): Fiscal Federalism in Germany. Elérhető: http://www.aucc.ca/_pdf/english/programs/cepra/watts_hobson.pdf Letöltve: 2009. május 20.
  50. Winkler, H. A. (2005): Németország története a modern korban II. kötet, Osiris Kiadó, Budapest, 443–518. oldal
  51. Wirtschaftsdaten neue Bundesländer (2009): Wirtschaftsdaten neue Bundesländer. Allgemeine Wirtschaftspolitik, Industriepolitik. Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie