Keresés

Keresési eredmények

• A szimbolikus tér átalakulása az Euromajdan után: Kijev és Kárpátalja összehasonlítása

  142-164

  Erőss Ágnes

  Kovály Katalin

  Megtekintések száma:

  44

  Az utóbbi évtizedek társadalomföldrajzi kutatásai behatóan foglalkoznak a köztér és a politika
  viszonyának elemzésével (Massey 1994, Mitchell 2003). Ezen kutatások feltárták, hogy a város
  köztérnevekből, szobrokból és emlékművekből álló szimbolikus tere egy-egy politikai fordulat
  alkalmával jelentősen átalakul (Light 2004).
  Az Euromajdant követően, 2015-ben került elfogadásra Ukrajnában az ún. „kommunizmustalanító
  törvénycsomag”, amely minden korábbinál átfogóbban rendelkezett a szovjet múlt
  szimbólumainak közterekből való kötelező száműzéséről. A dekommunizáció kiterjedt a település-
  és köztérnevek mellett a városi tér egyéb elemeire, jelentősen átformálva azok arculatát.
  Jelen kutatás homlokterében a dekommunizáció térbeli vonatkozásainak vizsgálata áll. Célunk
  annak áttekintése, hogy a dekommunizáció nyomán milyen fő változások következtek be
  egyrészt az ukrán fővárosban, Kijevben és ezzel párhuzamosan az ország politikailag és gazdaságilag
  egyaránt perifériáján lévő Kárpátalja település- és köztérneveiben. Vizsgálatunk másik
  célja – Ungvár, a Beregszászi járás és Beregszász város példáján – rávilágítani arra, hogy a
  dekommunizáció nyomán hogyan valósul meg a lokális emlékezet térbeli reprezentációja.