Search
Search Results
-
Piac, kereskedelem, kapitalizálódás és piactér Debrecenben a 19. században I.∗
54-69Views:15Debrecen 19. századi gazdálkodásának, kereskedelmének igen gazdag szakirodalma van, különösen a regionális vásárközponttá válás (nagyvásárok), a vonzáskörzet és a kereskedelmi kapcsolatrendszer meghatározása gazdaságtörténeti és néprajzi megközelítések sokaságán keresztül hozott olyan eredményeket, amelyeket szinte elkerülhetetlen hivatkozni a helytörténeti irodalmon túl is.
Ezzel együtt sem állíthatjuk, hogy e területen minden kérdésre van valamilyen válaszunk, nincsenek olyan vonatkozások, amelyekben nem szükséges újrakutatni és újragondolni akár az eddigi kutatási eredményeket is.
Gyimesi Sándor a Debrecen történeti monográfiához készített tanulmányaiban felvetette a megkülönböztetés szükségességét a város kereskedelme és a városban zajló kereskedelem között, hiszen a debreceni kereskedők és más üzletemberek a város határait messze meghaladó regionális és távolsági kereskedelmi ügyletekben is érdekeltek voltak. De azt sem egyszerű megítélni, mit is tekinthetünk Debrecennek, ha a város területi szerkezetének (határainak és határhasználatának) alapvető sajátosságait ugyancsak sokrétű kutatási anyag révén jórészt ismerjük. A későközépkori magyarországi városi tér és területhasználat értelmezése/újraértelmezése talán a leginkább előttünk álló feladat. Ráadásul a 19. század közepétől zajlik az az átalakulás, amely a korábbi feudális kiváltságrendszer helyébe a szabad piaci viszonyok érvényesülését hozza, megváltoztatva a város gazdálkodásának, érdekviszonyainak alapvető keretrendszerét, de a város társadalmán belüli érdekviszonyokat és azok artikulációját is.
A városi tér újraértelmezésének a fontosságára/elkerülhetetlenségére itt példaként csupán arra hivatkozom, hogy a város talán legegyszerűbbnek tűnő népességszámának a megállapítása is rögtön bonyolulttá és megoldhatatlanná válik a térbeli dimenziók hangsúlyos vizsgálata nélkül.
-
Hármas határokról antropológiai megközelítésben
191-195Views:14A kötet tematikus szerkezete lehetőséget nyújt az olvasó számára, hogy a kezdeti
elméleti felvezetés után a terepmunka módszerének köszönhetően egy-egy fejezeten keresztül részese legyen az adott térség lokális közegének. A néprajzi megközelítés eredményeként nem csak a fizikai határ jellemzőit ismerhetjük meg közelebbről, hanem betekintést nyerhetünk a helyi közösségek identitásformálásának
legfontosabb mechanizmusaiba. A széleskörűen és változatosan vizsgált hármas
határ blokkok igyekeznek megragadni és hűen ábrázolni a kisebbség-többség kapcsolatból adódó másság és önmeghatározás kérdéseit. Mindemellett olyan alapvető
témákat is középpontba állítanak a szerzők, amelyek a tapasztalt lokális jelenségek
mellett kiterjedtebb és komplexebb kérdéseket is felvetnek, úgymint a regionális
identitás, az informális kereskedelem és a határon túli kisebbségek jövője. -
The slave trade and trust
172-177.Views:15Does culture have an impact on society, and if so, how? The study by Nathan Nunn and Leonard Wantchekon set out to examine the impact of the slave trade, which has left its mark on the African continent and its economy, but which ended some 100 years ago, on the cultural, norm-following, beliefs and values of individuals. Their aim is to explore the reasons that led to the historical disconnect within Africa between local governments or municipalities (politics), between the outlying communities (neighbours) and even within family relations, which may still influence economic development today. Nunn and Wantchekon's hypothesis is based on an earlier study by Nunn, which showed a causal link between the 400-year slave trade and the income conditions of the African population today, looking at the long-term economic effects of the slave trade.
-
The moral restoration of business relations: Management from a Christian point of view
71-90Views:11Globalisation is a complex and worldwide process overarching historical times and continents.
It started with the great geographical discoveries, continued with the emergence of world trade
and the development of a truly global market reaching its present status. Globalisation has both
negative and positive effects. Out of the positive effects it has to be emphasised that more and
more zones of our planet benefit from the advances in sciences and techniques, more and more people have better access to work, education and the necessary commodities to meet their basic
needs. Globalisation has brought efficiency and new opportunities to companies, providing practically free access to raw materials, labour and knowledge. Out of the negative effects degradation of the biosphere, the greater social and economic inequality especially in the developing
countries has to be pointed out. Some companies are operating worldwide and have acquired
great economic power and influence. Governments have only limited possibilities to regulate
their operation. The expenses of profit maximisation are high, which are often ‘paid’ by the social-natural environment (as externalities). The aim of our study is to overview how current
business relations could be formed to be more human and environment friendly from the point
of view of Christian philosophy. It has to be pointed out that our study is focusing on the Christian
point of view, although in our globalised world when studying business relations we should not
forget about the role of other world major religious groups.
