Keresés

Keresési eredmények

• A politikai kultúra felülírása: a vezetők kultúraformálása

  106–124

  Nagy Zsolt

  Megtekintések száma:

  23

  A tanulmány a politikai kultúra és a politikai vezetés viszonyát vizsgálja, különös tekintettel a válsághelyzetek alatti tudatos kultúraformálásra. A kutatás elméleti keretét a politikai kultúra klasszikus és dinamikusabb, orientációközpontú megközelítései alkotják, amelyek lehetőséget adnak a politikai „mérnökösködés” folyamatának megragadására. Az elméleti alapvetést egy aktuális esettanulmányon, az orosz–ukrán háború (2022–2024) magyarországi politikai recepciójának elemzésén keresztül teszem próbára. Az eredmények azt igazolják, hogy a politikai elit – különösen a domináns kormánypárt – a centralizált kommunikáció és az affektív elemekre építő narratívák révén képes volt rövid távon is sikeresen átkeretezni a társadalom háborúhoz való viszonyát, szemben az ellenzék morális alapú, de fragmentált és kevésbé hatékony kísérletével. A tanulmány konklúziója szerint a politikai kultúra nem csupán lassú szocializációs folyamat eredménye, hanem erős sokkhatások idején az elit által vezérelt, stratégiai cselekvéssel is formálható konstrukció.

• Politikai szocializáció serdülőkorban

  27-42

  Csákó Mihály

  Megtekintések száma:

  406

  Az „Iskola és társadalom 2005” kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy mire is nevelnek a magyar középiskolák a politikai szocializáció terén. A meghökkentő eredmények szerint a középiskolások csaknem négyötöde antidemokratikus elveket támogat: a vezérelvet és az erőszakos egypártrendszert. 2008-ban megismételtük kutatásunkat, amely során az előzőhöz hasonló következtetésekre jutottunk. Legutóbb 2017-ben bonyolítottam le ugyanezt a kutatást. Jelen tanulmányban a 2008-as és 2017-es kutatás eredményeit vetem össze.

• Nemzeti tematika és politikai szocializáció : A kollektív önmeghatározások politikai befolyásolása Magyarországon 1867–2006

  172-186

  Szabó Ildikó

  Megtekintések száma:

  206

  -

• A radikalizmus szociális reprezentációja fiatalok körében

  64-78.

  Murányi István

  Megtekintések száma:

  206

  A tanulmányban egy nemzetközi kutatás (Myplace) adatait felhasználva, politikai szocializációs szempontból lényegesen eltérő két városban (Ózd és Sopron) élő 15–26 éves fiatalok radikalizmus értelmezését a szociális reprezentáció elmélet alapján vizsgáltuk. Az elméletre épülő
  egyik empirikus módszernek megfelelően, a 2012-ben lebonyolított kérdőíves adatfelvétel során
  asszociációs válaszok kvantifikálásával a radikalizmus reprezentációjának strukturális és tartalmi jellemzését követően a fiatalokra jellemző nacionalizmus és a demokratikus alapelvekhez
  való viszony, valamint a radikalizmus reprezentációjának kapcsolatát elemeztük.

• Opponensi vélemény Szabó Ildikó Nemzeti tematika és politikai szocializáció. A kollektív identitások befolyásolása Magyarországon 1867–2006 c. akadémiai doktori értekezéséről

  187-189

  Erős Ferenc

  Megtekintések száma:

  119

  -

• A demokratikus politikai szocializáció: Fragmentált modell és tepertőkrém…

  6-10

  Murányi István

  Megtekintések száma:

  187

  -

• Folyamatosságok a változásban: kontinuitások a rendszerváltás utáni politikai szocializáció mintáiban

  22-39

  Szabó Ildikó

  Megtekintések száma:

  152

  -

• Szabó Ildikó Erzsébet: Nemzeti tematika és politikai szocializáció. A kollektív identitások befolyásolása Magyarországon 1867-2006

  197-199

  Szabó Máté

  Megtekintések száma:

  123

  -