Keresés

Keresési eredmények

• Társadalmi tőke Svédországban és Magyarországon: Összehasonlító elemzés a bizalom, az értékek és a társas kapcsolatok mentén

  5-28

  Bodor Ákos

  Grünhut Zoltán

  Megtekintések száma:

  215

  Jelen tanulmány a svéd és a magyar társadalmat három dimenzió mentén vizsgálja, illetve hasonlítja össze: a személyközi (általánosított) bizalom, az együttműködés értékei, valamint a társas kapcsolatok tükrében. Ezek egyöntetűen a társadalmi tőkéhez sorolható jelenségek, annak tulajdonképpen a legfontosabb komponensei, melyek makroszinten vizsgálva kifejezik egy társadalom kohézióját és integráltságát. Nevezett mutatók segítségével így átfogó képet kaphatunk Svédország és Magyarország társadalmi állapotairól, azok változásairól. Az empirikus elemzést az European Social Survey (ESS) 1–10. hullámainak adatai alapján végeztük. Az elemzés aktualitását Svédországnak a magyar politikai közbeszéd, illetve a média egy részében megfigyelhető sajátos megjelenítése adja. E szerint a skandináv társadalom integrációja és kohéziója egyre rosszabb állapotban van, amihez képest Magyarországon a dolgok sokkal jobban mennek. Tanulmányunk célja e kérdés árnyalása a már bemutatott dimenziók mentén. Eredményeink azt mutatják, hogy a társadalmi tőke vizsgált dimenziói tükrében a svéd társadalom egyáltalán nincs rossz állapotban, sőt lényegesen kedvezőbb képet mutat, mint a magyar társadalom ugyanezen mutatók alapján.

• Az Európai Parlament pártrendszere 2004–2019 között

  112-130

  Bánki András

  Megtekintések száma:

  166

  A tanulmány az Európai Parlament (EP) pártrendszerét vizsgálja 2004–2019 között az EP-ben működő politikai csoportokon keresztül. A nemzeti pártrendszerekre kidolgozott tipológiákat nemzetközi intézményi keretbe helyezi. A vizsgált időszak kezdete 2004, az Európai Unió legnagyobb bővítésének éve, míg végpontja 2019, a jelenleg utolsó európai parlamenti választás. A széles körben használt, Blondel és Sartori által kidolgozott tipológiákon túlmenően, az EP politikai csoportjainak egymáshoz való viszonyára, a döntéshozatalban betöltött szerepükre fokuszál. A politikai csoportok belső kohéziós indexeiből és koalíciókötési statisztikáiból von le következtetéseket a pártrendszer jellegére és a pártrendszer három cikluson keresztül tartó változásaira vonatkozóan. Az EP pártrendszerét egy olyan szélsőségesen plurális rendszerként írja le, amelyben két domináns politikai csoport uralja a döntéshozatalt (bidominancia). A vizsgált időszakban az EP pártrendszere kiegyensúlyozottként jellemezhető, csak kismértékű változást mutat.

• A család, a szülői szerepvállalás, a nevelési stílusok szerepe a fiatalkorú bűnelkövetők körében a nemzetközi szakirodalom tükrében

  90-108

  Miklósi Márta

  Megtekintések száma:

  204

  A család szerepe a fiatalkorúak körében döntő fontosságú a fejlődésük, viselkedésük, normakövető magatartásuk alakulása szempontjából, meghatározó szerepet játszik a gyermekek értékrendjének és viselkedési mintáinak kialakításában. Bár fontos a teljes családban nevelkedés, azonban számos egyéb tényező is meghatározó erővel bír a szabálykövető viselkedés vonatkozásában, így például a családi kohézió szintje, a családban esetleg megjelenő agresszió, a szülői bevonódás mértéke. A szülői stílus is szerepet játszik a gyermekek viselkedésének alakításában és a bűnelkövetés valószínűségének befolyásolásában, a szeretetteljes, támogató és megértő családok nagy valószínűséggel elősegítik a megfelelő és szabálykövető viselkedést. Míg a pozitív szülői részvétel, a támogatás és az irányadó szülői magatartás alacsonyabb bűnelkövetési aránnyal jár együtt, addig az elhanyagoló, szigorú vagy túlságosan megengedő szülői stílus növelheti a későbbi bűnelkövetés kockázatát. Kulcsfontosságú a családok támogatása, hogy stabil környezetet tudjanak biztosítani gyermekeik számára, ez magában foglalja a pozitív viselkedésmódok ösztönzését, vagy a nehézségekkel küzdő családok számára erőforrások biztosítását.

• A partikuláris bizalom újragondolása

  5-27

  Grünhut Zoltán

  Megtekintések száma:

  155

  A tanulmány kísérletet tesz a partikuláris bizalom – vagyis az egyén legközvetlenebb hozzátartozói, barátai, személyes ismerősei felé érzett bizalmának – elméleti újragondolására. Ennek jegyében először is rámutat arra, hogy a szakirodalomban kétféle olvasat található a partikuláris bizalom jelenségét illetően. Ezek egyike valóban bizalomról értekezik, illetve arról, hogy az egyén szoros kötésű kapcsolatai felé érzett bizalma miként alapozza meg a mások, általában az embertársak irányában érzett bizalmát. Ebben az olvasatban a partikuláris bizalom minden más típusú bizalom eredendő forrása. A másik értelmezés a partikuláris bizalmat csoportjelenségként fogja fel, s azt hangsúlyozza, ha a társas érintkezések jellemzően zárt, a tagokkal kivételező csoportok keretei között zajlanak, akkor a szélesebb társadalmi együttműködések korlátokba ütköznek, az integráció-kohézió megreked, makroszinten pedig bizalmatlanság alakul ki. E két olvasat jól láthatóan ellentmondó, jelen tanulmány szerint azonban csak az egyiknek, mégpedig az előbbinek a mondanivalója koherens és konzekvens.