Keresés
Keresési eredmények
-
A vajdasági/délvidéki magyarok nemzeti identitása 1990-től napjainkig – II.: Irodalmi betekintés alapján
109-134Megtekintések száma:59Tanulmányunk második részében bemutatjuk a vajdasági/délvidéki magyarok harmadik generációjának, az 1990 után színre lépettek nemzeti identitásának politikai-állampolgári és
kulturális-történeti összetevőinek átalakulási folyamatait. A jugoszláv állam megszűnésével a
vajdasági magyarok szerb állampolgárok lettek. Az új államhatalom ellenségesen viszonyult a
vajdasági magyar kisebbséghez egészen 2014-ig, amikor az uralkodó szerb politikai elit politikai identitást váltott: oroszpártiból nyugat-európai párti lett. A magyar kormánynak a vajdasági magyaroknak nyújtott kulturális és gazdaságfejlesztési támogatásának a célja a szülőföldön
való boldogulás és a nemzeti identitás erősítése volt. Akik támogatásban részesültek, azok előtt
megnyílt egy pozitív jövőkép. A könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgárság
nemcsak a magyarság összetartozásának tudatát, de az amúgy is nagymértékű népességfogyásban szenvedő délvidéki magyar közösség elvándorlását is felerősítette. Míg a továbbtanulási célú kivándorlás Magyarországra, addig a munkavállalás döntően Nyugat-Európába tart. -
Itt lehet vagy kell maradni? Mobilitástörténetek
87-100.Megtekintések száma:59A mobilitástörténeteket fókuszba állító esettanulmányban a mobilitás ellenében ható tapasz- talatokat vettem sorra. Azaz arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyéni tapasztalatok (tanul- mányok, munkavállalás), akár kisebb, akár nagyobb városban vagy külföldön, illetve a kisebb mobilitások (nyaralás, ügyintézés a városban), hogyan hatnak a város-falu kettősére és a falu iránti elköteleződésre. E vizsgálódást egészíti ki a szülők tapasztalatainak bevonása: az ő mobi- litásuk és ez alapján a mobilitás iránti pro és kontra elkötelezettsége nem elhanyagolható hatást jelent a mobilitásra és a maradásra. Az esettanulmány a párban elkészült interjúkon alapul: az immobil fiatal és szülei beszélnek a maradás okairól, a vágyaikról, az elköteleződéseikről, a tapasztalataikról és arról, hogy a fiatal felnőtteknek van-e esélye maradni vagy menni. Az immobilitás megértésében a családi háttérben jelen lévő migrációs tapasztalat, a közösség és a hozzátartozók migrációs kultúrája, a tapasztalatok, az átadható félelmek és remények meg- ismerése segített a szülői oldalról. A fiatalok oldaláról a sikerek, kudarcok, félelmek, egyéni és családi tapasztalatok irányából látjuk az „immobilitási potenciált”.
-
Hogy néznek szembe a spanyol családok a válsággal? A kezelési stratégiák típusai és következményei
156-170.Megtekintések száma:63A válság hatásai hozzájárultak számos spanyol háztartás nehézségeinek súlyosbodásához.
Bár ezek a feltételek széles körben éreztették hatásukat, sokkal keményebben jelentkeztek
azoknál a családoknál, amik már a válság előtt is nehéz helyzetben voltak. Jelen tanulmány
fő célja, hogy beazonosítsa azokat a stratégiákat, amiket ezek a háztartások kialakítottak
abból a célból, hogy kezeljék ezeket a nehézségeket. Az eredmények alapjául 34 kirekesztett
háztartás élettörténeteinek kvalitatív elemzése szolgált. Ez az elemzés két érdekes eredményt
hozott: egyrészt a háztartások megelőző és túlélő stratégiákat alakítottak ki, másrészt az
elemzés beazonosította a stratégiák következményeit és hatásukat a háztartás társadalmi
integráltásgára. Mindezen eredmények alapján a tanulmány a túlélő stratégiák határaira hívja
fel a figyelmet. -
Vezetői kihívások a virtuális környezetben : A technológiai lehetőségek és a vezetési gyakorlatok együttes fejlesztésének szükségessége
27-48.Megtekintések száma:46A világgazdasági értékláncban résztvevő szervezetek számára mindennapos gyakorlattá vált a
fizikai helyhez nem kötődő munkavégzés, a csapatok virtuális alapon történő szerveződése.
A versenyképesség fenntartásának érdekében alkalmazott különböző „kiszervezési” stratégiák,
a magasabb hozzáadott értékű szaktudás helyi piacának keresleti és kínálati egyenlőtlenségei,
vagy a magasan képzett szakemberek földrajzi diverzitása a vezetési és szervezési funkciók megújítását indokolják.
Tanulmányunkban a virtuális csapatok (VT) működését egy multinacionális vállalatnál készített esettanulmány segítségével vizsgáljuk: a munkaszervezés virtualitásából adódó vezetői
kihívásokra, illetve azok megoldási lehetőségeire hívjuk fel a figyelmet. Eredményeink alátámasztják a szakirodalomban is feldolgozott tényezőket: (i) a hatékony működés technológiai
eszközöktől való függőségét, (ii) valamint a bizalom építésének jelentőségét és sérülékenységét.
Mindemellett azt is hangsúlyozzuk, hogy (iii) a rendszeres személyes kapcsolat továbbra is a
csapatépítő folyamatok semmivel sem helyettesíthető katalizátora. -
Egy érem két oldala: A hetelő munkát végzők és családjaik kapcsolatrendszere
54-71Megtekintések száma:69Az egyént körülvevő társaknak fontos szerepe van a társadalmi integrációban, a minőségi élet
kialakításában. Az életkörülményekben végbemenő változások, mint a munkavállalás vagy a
munkahely változtatás lényegesen alakítják át a személyes kapcsolatokat. Egy új munkahelyi
környezetben új kapcsolatok alakulnak, ugyanakkor, a kapcsolatok bővülése mellett valószínűleg lesznek olyan kapcsolatok is, melyek kikopnak a korábbi kapcsolatrendszerből. A tanulmányban hetelő munkát végzők szempontjából vizsgálom meg a társas kapcsolatok rendeződését.
Hetelő munkának a tanulmány során azt tekintem, amely esetén a munkavállaló otthonától
távol végzi kereső tevékenységét heti több napban, jellemzően heti-kétheti, esetenként ettől ritkább hazalátogatási gyakorisággal. A témát interjúk készítésével vizsgáltuk, melyek 2019-ben készültek (N = 24). A válaszadók elbeszélései alapján egyrészt tágas és bizalmas családi, rokoni kapcsolathálózatot tártunk fel. Másrészt azonban úgy tűnik, hogy az otthonról „kiszakadt” családtagnak esetenként sikerül a családi kapcsolatok mellé új, hosszú távú és bizalmassá váló baráti kapcsolatokat is kiépíteni, melyek elsősorban a munkahelynek köszönhető. Ezzel növekedhet az egyén kapcsolati tőkéje is, melynek további pozitív hozadékai lehetnek. -
Szolidaritási paradoxonok hálójában – a segítségnyújtás morális ellentmondásaitól az ellátórendszerek diszfunkciójáig
51-85Megtekintések száma:74Az elemzés célja, hogy egy esettanulmány keretében mutassa be, milyen ideáltipikus szolidaritási paradoxonok bukkanhatnak fel egy falusi közösség életében. Az elemzés során különböző
integrációs logikák (rendies-konzerváló, egyéni és interszubjektív reflexív, rendszer-kibernetikai – Sik 2015) keretei között szerveződő segítési interakciókat vizsgáltunk, hangsúlyt fektetve
a segítő és segített perspektívák rekonstrukciójára. Az összegyűjtött interjúk (n = 22), kérdőívek
(n = 95) és megfigyelések (1 hét terepmunka), több interpretációs körben kerültek feldolgozásra.
A kutatás eredményeként az egyes szinteken megfigyelhető szolidaritási paradoxonok bemutatása mellett azok egymásra épülő szövetének bemutatására is kísérletet teszünk. A tanulmány
konklúziója szerint mind a spontán, mind a célzott intervenciók szintjén kulcsfontosságú e rejtett összefüggések figyelembevétele – ennek hiányában ugyanis félő, hogy az esetlegesen megoldott szolidaritási paradoxonok helyére egy másik integrációs szintről származó látens ellentmondások lépnek. -
Tudás, hatalom és diskurzusok Teun A. Van Dijk kritikai diskurzuselemzésében
94-112Megtekintések száma:125A kritikai diskurzuselemzés (Critical Discourse Analysis, újabban Critical Discourse Studies – CDA/CDS) a szövegek, diskurzusok és a hatalom (power), uralom (dominance), hatalmi visszaélések (power abuse) és a társadalmi egyenlőtlenségek közti viszonyrendszert vizsgálja. A kritikai diskurzuselemzés multidiszciplináris elemzési perspektíva, amely nemcsak a szöveg – azaz a mikroszint – és annak környezete – makroszint – közti kölcsönhatásokat vizsgálja, célja, hogy felfedje a társadalmi egyenlőtlenségéket, felszínre hozza a hatalommal való visszaélés formáit, módozatait. A CDA képviselői elköteleződöttek a társadalmi egyenlőség és az igazságosság mellett. Jelen tanulmány a kritikai diskurzuselemzés egyik kiemelkedő képviselőjének, Teun A. Van Dijknak a munkásságát mutatja be, érintve a kritikai diskurzuselemzés gyökereit, felhasználási lehetőségeit, bemutatva Teun A. Van Dijk megközelítésének kulcsfogalmait. A tanulmány célja megmutatni, hogyan köti össze a tudást, a hatalmat és a diskurzusokat Van Dijk, különös figyelmet fordítva a Van Dijk-féle társadalmi tudat bemutatására.
-
Önmagába záródó gyermekvédelem – a nyitás lehetséges útjai
178-194Megtekintések száma:172A kvalitatív módszertanra épülő kutatás célja, hogy képet kapjunk arról, hogy a gyermekvédelemben biztosítottak-e külső/kapcsolt szolgáltatások, melyek a gyermekvédelmi problémákkal küzdő szülőket, illetve gyermekeket, fiatalokat célozzák. Célja, hogy megvizsgáljuk,
hogy a gyermekvédelem területén mennyire jelenik meg a szolgáltatási-fókusz és az innovatív
megközelítésekben való gondolkodás, ebben a civil szervezeteknek hol a helye és mi a szerepe.
A 15 szakértői interjúra épülő tanulmány amellett érvel, hogy jelenleg diszfunkcionális működés
jellemzi a gyermekvédelmi rendszert, mely önmagába záródó, elszigetelt szociálpolitikai alrendszerként jellemezhető, így nem csak a gyermekvédelem alapvető céljai nem tudnak megvalósulni
a gyakorlatban, de sok esetben rejtve maradnak a strukturális hiányosságok és rendszeranomáliák. A gyermekvédelemben szükséges lenne új utak keresésére, melyben az önkéntességnek, civil
szervezetek szolgáltatásainak, széles körű partnerségnek is van helye. -
Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő-eltöltése
86-104Megtekintések száma:220A társadalmak idősödésének jelensége mára már közismertté vált, a világ számos országában érzékelteti demográfiai, gazdasági, társadalmi hatását. A születéskor várható átlagos élettartam növekedése, az alacsony gyermekszám magától értetődő módon hívta életre a csökkenő, elöregedő társadalmak megjelenésének folyamatát. Mindez számos feladat elé állította a szakpolitikák, a hazai és nemzetközi szervezetek képviselőit, elsősorban az aktív, egészséges időskor elősegítése érdekében. Tanulmányunkban egy 167 fős empirikus vizsgálat eredményeinek egy részét mutatjuk be, melyet a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálattal közösen bonyolítottunk le 2019 telén azzal a céllal, hogy felmérjük az idősek helyzetét, szükségleteit. Jelen írásunkban azon eredményeit ismertetjük, melyek a közösségi tevékenységekre, a szabadidő eltöltésére, valamint a szociális kapcsolatok jellemzőire koncentrálnak. Elemző munkánk során azt tapasztaltuk, hogy az érintettek, a bentlakásos idősek otthonában élők, fokozottan nyitottak a fizikai és mentális aktivitás megőrzését szolgáló közösségi tevékenységekre, melyek hosszútávon esélyt biztosítanak jóllétük fenntartásához, javításához.
-
A falvakban élő gyermekes háztartások helyzete Kárpátalján
53-71.Megtekintések száma:82Tanulmányunkban az ukrajnai falvakban élő magyar kisebbségek gyermekes háztartásainak helyzetét mutatjuk be, az általunk készített kvalitatív és kvantitatív kutatások eredményei alap-ján. A feltáró kutatásban 23 interjú készült, a kérdőíves kutatás során pedig összesen 139 ház-tartásról és 253 gyermekről nyertünk adatokat. A háztartások életszínvonala és deprivációs jel-lemzői alapján mutatjuk be a gyermekes háztartások szegénységét. Elemzésünk központi elemei azok a sajátos munkaerőpiaci helyzetek, jövedelemszerzési lehetőségek, munkavégzési formák, melyek a gyermekes háztartások számára a megélhetést biztosítják. A kutatásban vizsgált tér-ség problémáin túl bemutatásra kerülnek azok a stratégiák, élethelyzetek, amelyek a kárpát-aljai magyarságot jellemzik, és amelyek túlmutatnak az ismert európai szegénységi formákon.
-
A munkaadói (és munkavállalói) magatartás sajátosságai napjainkban egy határ-menti rurális térségben interjúk alapján
162-180Megtekintések száma:54Bármennyire is közhelyszerű, de kétségtelenül igaz, hogy a foglalkoztatási helyzet Magyarországon rossz. A gazdaság és társadalom 1989–1990-ben bekövetkezett mélyreható átalakulása a munkaerőpiacon alapvető változásokat eredményezett. Ennek legfőbb jellemzője a teljes foglalkoztatás megszűnése, valamint a munkanélküliség megjelenése és állandósulása volt. A magyar népesség gazdasági aktivitása jelentős mértékben csökkent, többek között a vállalatok és szövetkezetek megszűnése vagy átalakulása, a termelés és forgalom visszaesése, valamint a munkaerő – új feltételek közötti – intenzívebb kihasználása miatt, miközben a gazdaságilag inaktív rétegbe tartozók száma emelkedett.
A munkanélküliség elkerülésére tömegesen választották a nyugdíjat, illetve valamely nyugdíjszerű ellátást, miközben a fiatalok a jobb elhelyezkedési esélyek reményében hosszabb ideig maradtak az iskolapadban, és a jóval alacsonyabb születésszám mellett is lényegében ugyanannyian vették igénybe a gyermekellátás otthoni formáit, mint korábban. 1998 után az inaktívak száma enyhén mérséklődött, de 2009-ben a 15–64 évesek körében így is 2,6 millió volt, mintegy 7%-kal (166 ezerrel) több az 1992. évinél. A foglalkoztatottság a rendszerváltást követő években – leginkább a gazdaság átalakulása következtében – jelentős mértékben visszaesett. A folyamat mélypontját 1996-ban érte el, ekkor mintegy 3,6 millió embernek volt munkája, ami 1,3 millióval kevesebb a rendszerváltás időszakához képest.
-
A szociális területen tanuló felsőoktatási hallgatók életpálya tervei egy kelet-magyarországi pilotkutatás tükrében
71-93Megtekintések száma:93Tanulmányunk Magyarország második legnagyobb egyetemén a szociális képzésben tanuló hallgatók karrierterveit tárja fel egy kérdőíves pilotkutatásban (N=90), de ezzel összefüggésben kitérünk a diákok magánéleti terveire is. A lekérdezés teljeskörű és papír alapú volt, és a megcélzott hallgatók 60%-át sikerült elérni. Kutatási kérdéseink, hogy jelenleg milyen prioritásai vannak a diákoknak, mit jelent számukra a karrier és a család, valamint mi befolyásolhatja őket. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyire fontos számukra a karrier és a család, mennyiben tartják összehangolhatónak, valamint hogyan időzítik őket. Elemzésünkben a diákok neme és családi állapota szerint is végeztünk összevetéseket, módszereink kontingencia táblák, varianciaelemzés és feltáró faktorelemzés voltak. Kutatási eredményeink szerint a hallgatók körében megjelent a karrier modern önvezérelt típusa, és az egyetemisták számára elsődleges volt a saját elvárásaiknak való megfelelés. A családalapítást sok esetben megelőzi a karrierépítési cél. Pilotvizsgálatunk azt is kimutatta, hogy a szociális terület „nőies” jellege ellenére az itt tanuló férfiak körében még mindig a hagyományos nemi szerepeknek való megfelelés a jellemző a karrier és a család fontosságát tekintve. Kutatásunk tanulsága, hogy a leendő munkáltatóknak a HR-stratégiájukat hozzá kell igazítaniuk a fiatalok karrier- és családterveihez, valamint a szervezeteknek támogatni kell a hallgatókat a megfelelő munkatapasztalatok szerzésében és abban, hogy későbbi karrierterveik megvalósulhassanak.
-
Relativizált nemi micsodák
107-119Megtekintések száma:30A társadalmi nemek megfogalmazásának sokat vitatott iránya a gender-elmélet, s annak azon
elképzelése, hogy a biológiai nem másodlagos, és az attól eltérés szabadon választható. A kapcsolódó társadalmi konstrukció, a transzgender vagy transzneműség fogalma, az 1990-es években kialakult a poszt-strukturalista filozófia szülöttje volt. Napjainkban a témában számos elmélet keveredik, s úgy tűnik, hogy egy viszonylag szűk létszámú kisebbség igyekszik befolyásolni
a többség irányultságát. E cikk a gender-elméletek radikális irányzataira tér ki, azokra, amelyek
oly módon próbálkoznak az egyén identitásának megváltoztatással, hogy a született, biológiai
nemet relativizálják, vagy szembeállítják a társadalmi nemmel. Ez esetben nem a biológiailag
transz-neműekről (transzszexuális, interszexuális stb.) lesz szó, hanem a választott, vagyis a társadalmi nemi értelemben vett szerepek, és ahhoz kapcsolódó ideológiák taglalásáról, amely mellett megemlítődik egy praktikus alternatíva, a köztes vagy intermentalitás fogalmának vázlata. -
Deficitek az orvos-beteg/páciens kapcsolatban – esélyek és lehetőségek bioetikai és egészségszociológiai vizsgálatok metszéspontjain
Megtekintések száma:82Az alábbi írás az orvos-beteg/páciens kapcsolat témakörét állítja középpontba, szociokulturális perspektívába illesztett bioetikai alapelvek mentén. Német szakirodalomra támaszkodva, a szerző amellett foglal állást, hogy az orvos-beteg kapcsolat orvos-páciens- kapcsolattá válása a modern medicina egyik feltétele és alapeleme. Ennek teljesüléséhez szükséges a páciens autonómiája elvének, önrendelkezési jogának és a tájékozottságon alapuló beleegyezési jogának elterjesztése és napi gyakorlattá válása a magyar egészségügyben is. Ez a civilizációs kihívás az egészségügy minden érintettjének/szereplőjének közös érdeke, ami nem más, mint a medicina minden összetevője (beleértve a magatartási mintákat) színvonalának a modern medicina kritériumaihoz és sztenderdjeihez való igazítása. Ebben interdiszciplináris együttműködést kínál a bioetika többek között az egészségszociológiának.
-
Alacsonyan iskolázott fiatalok a munkaerőpiacon a derecskei kistérségben
144-161Megtekintések száma:55Elemzésem célja feltárni az alacsonyan iskolázott fiatalok társadalmi hátterét, tőkefajtákkal való ellátottságát, munkaerő-piaci helyzetét, és összevetni a magasabban iskolázottak helyzetével. A kutatás a „Rural Youthjobs” Facilitating the Integration of Rural Youth ont he Labour Market of Bihor – Hajdú-Bihar Euro-Region HURO/1001/081/2.3.2 projekt keretében a derecskei kistérségben folyt 2012-ben. A kérdőíves vizsgálatban 10%-os rétegzett mintát vettünk. A vizsgálatban 14-37 éves fiatalok vettek részt, és öt településen folyt a lekérdezés, Derecskén 228, Sárándon 80, Tépén 38, Hosszúpályin 91, Konyáron 64 fős mintát vettünk, összesen N=501főt kérdeztünk meg.
Ebből a jelen elemzésben leválogattam a foglalkoztatottakat (142 fő), a regisztrált munkanélkülieket (81 fő) és a nem regisztrált munkanélkülieket (24 fő), és a többi inaktívot kihagytam, mivel munkámban elsősorban a jelenleg aktív népesség vizsgálata volt a cél, az elemszám így N=247 fő lett.
-
Dynamics of welfare – social work in the ascendant and under pressure
110-117Megtekintések száma:20-
-
Az apák otthoni iskolai bevonódásának típusai egy interjús kutatás tükrében
119-139Megtekintések száma:121Tanulmányunkban az apák otthoni és iskolai bevonódását vizsgáljuk gyermekük fejlődése és eredményessége érdekében. A nemzetközi szakirodalom szerint az apák kevésbé vonódnak be, mint az anyák, illetve a bevonódásuk formája is eltér. Azonban az is kimutatható, hogy otthoni és iskolai részvételük hasonlóan pozitív hatással van a gyermekük iskolai eredményességére. A szülői bevonódás formáit Epstein és Sanders által alkotott tipológia mentén vizsgáljuk. Empirikus munkánkban 14 félig strukturált interjút készítettünk kisgyermekes apákkal és célunk az volt, hogy az interjúk típusanalízisével a bevonódási formák mentén apa-típusokat határoljunk körül. Eredményeink szerint az apák első csoportja a csak otthon bevonódók, akik nem vesznek részt a gyermekükkel kapcsolatos iskolai eseményeken, de otthon saját elmondásuk szerint aktívan részt vállalnak gyermekük nevelésében és az otthoni iskolával kapcsolatos tevékenységekben. Az apák második csoportja viszont nemcsak otthon, de az iskolai életbe is bevonódik. A harmadik típust az elvált apák alkotják, akik egy kivétellel az iskolában és otthon is bevonódnak, mely összhangban van az egyedülálló gyerekes apákra vonatkozó szakirodalmi megállapításokkal. Dolgozatunkban arra is megpróbáltunk választ adni, miként lehetne növelni az apák iskolai részvételét. Az alanyok válaszai szerint az anyák támogatása, a nagyobb önbizalom és az iskolák által szervezett apákhoz jobban illő programok (sportrendezvények, közös főzés) segíthetik elsősorban elő a nagyobb aktivitást.
