Keresés

Keresési eredmények

• „Ígéret szép szó, ha betartjuk úgy jó?” – Szakirodalmi áttekintés a hátrányos helyzetű gyerekek szociális kompetenciáinak fejlesztésére kialakított programokról

  135-160

  Bihari Ildikó

  Kovács Judit

  Tibori Timea

  Megtekintések száma:

  68

  A gyermekkori társas-érzelmi fejlődés megalapozza az egyén életútját. Az alacsony társadalmi státuszú családba született, hátrányos helyzetű gyermekek jelentős részének a képességei deficitesek. A hátránykompenzáló szemlélet szerint a lemaradás csökkenthető, sőt, professzionális szakemberek segítségével a kívánatos viselkedésformák bármilyen közösségben (osztály, kortárs­­csoport, szülők, felnőttek stb.) sikerrel taníthatók. Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy a nemzetközi és hazai szakirodalom alapján áttekintést nyújtsunk az iskoláskorúak, illetve kisebbek számára kifejlesztett olyan hátránykompenzációs programokról, melyek célja a szociális kompetenciák erősítése. A jó példák bemutatásán túl az a célunk, hogy a szociális kompetenciák fejlesztésére irányuló programokról, különösképpen a hazai programokról, egy minőségi értékelő szempontrendszer alapján komplex és kritikus képet alkossunk, mely a jövőben hasznára lehet a hátránykompenzációra vállalkozó segítő és fejlesztő szándékú szakmai törekvéseknek. A nemzetközi és a hazai oktatáskutatók elképzelése a jó gyakorlatokról sok hasonlóságot mutat. Úgy véljük, mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren van elég jó gyakorlat, módszertani út­mutató, önismeretet, felelősséget erősítő tréning, elméleti alapvetés, amely inspirálhatja a szakértőket (pedagógusok, segítők, szülők, civilek stb.) az eredményes, és élményt adó fejlesztő te­vékenységben. A sikerességet azonban csak a folyamatos és ellenőrzött pedagógiai és szociális segítő munkával lehet biztosítani, és a hatásmonitorozással, programfelülvizsgálattal. A ma­gyar­országi helyzet részletes ismeretében elmondható, hogy a hátránykompenzáció gyakorlatilag versenyt fut a leszakadással. Szerencsés esetben csökkenthető a csoportok közötti távolság, a leszakadás mértéke és sebessége. A nehézségeket fokozza, hogy a felzárkóztató programokhoz nincs kellő számú képzett humánerőforrás, az eszközök, épületek fejlesztése nem egyenletes, és főleg nem folyamatos. A hátránykompenzáció hatékonyságának korlátait tehát nem a megfelelő konceptuális háttéren kidolgozott programok minőségében kereshetjük, hanem alapvetően strukturális természetű okokban. Cikkünkben kritikusan elemezzük az elmúlt két évtized hazai és nemzetközi törekvéseit, és felhívjuk a figyelmet a sikeres megoldásokra, a továbbfejlesztés lehetőségeire.

• Az orvosi pályaválasztás átalakulása – Mit mutatnak a terepmunka-tapasztalataink?

  5-21

  Győrffy Zsuzsa

  Susánszky Anna

  Szántó Zsuzsa

  Susánszky Éva

  Megtekintések száma:

  270

  Bevezetés: Az orvosi hivatás átalakulása a XXI. század egyik legnagyobb kihívása. A deprofeszszionalizáció folyamata mellett megváltozik a gyógyítók demográfiai és társadalmi összetétele, jelentősen emelkedik a nők aránya. A fentiekkel párhuzamosan átalakulnak az orvosképzésbe jelentkező hallgatók pályaválasztási motivációi. Minta és módszer: Felmérésünkben 175 budapesti orvostanhallgató vett részt, akik egy megadott szempontrendszer alapján írták le pályaválasztásuk történetét. A szövegek feldolgozása kvalitatív (tartalomelemzés) és kvantitatív módszerek együttes alkalmazásával történt. Eredmények: A női hallgatók esetében szignifikánsan gyakoribb, hogy korábbi életkorban választják az orvosi hivatást. Mindkét nem esetében a hivatásválasztás legfontosabb faktora a természettudományos érdeklődés és az altruisztikus motivációk. A férfiak és nők pályaválasztási motivációiban a tapasztalatok, a tudás és az előnyök/lehetőségek szerepének jelentősége egyértelműen férfi dominanciát mutat. Következtetések: A hivatás pályamotivációs faktorának megváltozása minden bizonnyal jelentős hatású mind a gyógyítók, mind pedig a betegek számára. E kérdés számos további kutatási terület felé nyitja meg az utat.

• Az öncélú hatékonyság kultusza

  70-77

  Daruka István

  Megtekintések száma:

  149

  A jelen esszé körüljárja a technokapitalista nyugatias modernitás öncélú hatékonyságkultuszát,
  bemutatva annak profitvezérelt, kompulzív, teljesítménykényszeres trendjeit, amelyek természetszerűleg vezetnek mind az egyének, mind pedig a globalizált világtársadalom dehumanizációjához, dekontextualizációjához. Ezen esszé egyben egy felkiáltás is, az emberért, az emberségért, amelyet a jelen írás „impresszionista” stílusa és humanizált narratívája tesz talán még
  érzékletesebbé.

• Hogy néznek szembe a spanyol családok a válsággal? A kezelési stratégiák típusai és következményei

  156-170.

  Lucía Martínez Virto

  Megtekintések száma:

  175

  A válság hatásai hozzájárultak számos spanyol háztartás nehézségeinek súlyosbodásához.
  Bár ezek a feltételek széles körben éreztették hatásukat, sokkal keményebben jelentkeztek
  azoknál a családoknál, amik már a válság előtt is nehéz helyzetben voltak. Jelen tanulmány
  fő célja, hogy beazonosítsa azokat a stratégiákat, amiket ezek a háztartások kialakítottak
  abból a célból, hogy kezeljék ezeket a nehézségeket. Az eredmények alapjául 34 kirekesztett
  háztartás élettörténeteinek kvalitatív elemzése szolgált. Ez az elemzés két érdekes eredményt
  hozott: egyrészt a háztartások megelőző és túlélő stratégiákat alakítottak ki, másrészt az
  elemzés beazonosította a stratégiák következményeit és hatásukat a háztartás társadalmi
  integráltásgára. Mindezen eredmények alapján a tanulmány a túlélő stratégiák határaira hívja
  fel a figyelmet.

• „Nekem állandóan fegyelmeznem kell” a pedagógusi karakterek egy lehetséges hipotetikus modellje

  160-172

  Kósa Rita Diána

  Megtekintések száma:

  176

  Hogyan fegyelmeznek a pedagógusok és hogyan kellene fegyelmezniük, hogy az korunk társadalmi elvárásainak, értékeinek és normáinak megfelelő legyen? Kutatásom alaphipotézise szerint napjaink általános iskoláiban a pedagógusok között a fegyelmezés, konfliktuskezelés terén
  jelentős különbségek vannak. A különbségeket elemezve a pedagógusok magatartásmintái három jól elkülöníthető típusba sorolhatók. E három karakter, a tradícióktól irányított, a kívülről
  és a belülről irányított pedagógus. E három típus markánsan elkülönül az iskolai hétköznapokban, különböző hatásokat kifejtve a diákok iskolai szocializációjára. Jelen tanulmányban e három karakter működését a fegyelmezés dimenziójában mutatom be. Az elemzés alapjául szolgáló interjúk a Vásárosnaményi kistérségben tanító falusi pedagógusok körében készültek.

• Termékenységi trendek vizsgálata Magyarországon és Svédországban

  52-89

  Glázer-Kniesz Adrienn

  Megtekintések száma:

  131

  A tanulmány célja Magyarország és Svédország termékenységi trendjeinek összehasonlító elemzése demográfiai mutatók (1980-2022) és strukturális tényezők időbeli alakulásának vizsgálatával. A tanulmány elsőként demográfiai indikátorok alapján elemzi a termékenységi mintázatok változását. Az ezt követő empirikus vizsgálat 1995–2022 közötti idősorok trend­elemzésén alapul, nemzetközi adatbázisokat felhasználva. A trendelemzés a teljes termékenységi arányszám, valamint a női foglalkoztatottság, iskolai végzettség, nemek közötti bérkülönbség és családtámogatások GDP-arányos szintjének időbeli változását vizsgálja. Az eredmények szerint a termékenység alakulása több esetben együtt változott gazdasági, társadalmi és intézményi tényezőkkel. Magyarországon a TTA 2011-es mélypont után emelkedni kezdett, Svédországban pedig a termékenység viszonylag stabil, ahol a természetbeni családtámogatások növekedése és a magas női foglalkoztatottság segítik a gyermekvállalás és munkavégzés összeegyeztetését. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a családpolitikai intézkedések hatását a strukturális környezet nagymértékben meghatározza.

• A társadalmi szerződés és a hatalom eredete

  29-44.

  Nagy Levente

  Megtekintések száma:

  297

• A társadalmi problémák szociológiai elmélete – a konstrukcionista nézőpont

  64-78

  Szőllősi Gábor

  Megtekintések száma:

  157

  -

• Informalitás: egymás eszköziesítésének kultúrája: Esszé a bizalom és a társas kapcsolatok összefüggésének dinamikáiról

  49-64

  Grünhut Zoltán

  Megtekintések száma:

  179

  Jelen írás esszéisztikus módon – tudományos szisztematizálás és művészi közvetítés nélkül – próbálja az életet (a normatív értelemben felfogott jó életet) megszólítani, s egy olyan kutatási programkísérletet adni, amelynek segítségével a mindennapjaink egyik megszokott, ám mégis reflexíven felszámolni indokolt és kritikailag elutasítani hivatott jelenségét: az informalitást,
  egész pontosan annak a társadalmi egyenlőtlenségeket létrehozó és tartósító, tehát mindenképpen káros formáját, alaposabban megérthetjük, illetve vizsgálhatóvá-megragadhatóvá tehetjük. Az alább kifejtésre kerülő érvelés reflexió Böröcz József hasonló tárgyú és szándékú kutatási törekvéseire, amelyek mit sem veszítettek aktualitásukból az elmúlt évtizedek során.

• Peer-group ties and a prison sentence: a chance to enhance successful re-entry

  52-82

  Albert Fruzsina

  Biró Emese

  Megtekintések száma:

  266

  A fogvatartottak személyközi kapcsolatai a reintegráció szempontjából kulcsfontosságúak. Figyelmünket elsősorban a nem rokoni, elsődlegesen baráti kapcsolatokra összpontosítjuk viszonylag rövid, legfeljebb három éves időtartamra elítélt fiatal magyar férfiak mintáján. Longitudinális kvalitatív kutatásunkban nyolc büntetés-végrehajtási intézet 80 elkövetőjével készítettünk interjút a büntetés letöltése alatt, és közülük 31 főt hat hónappal a börtönből való távozásuk után is el tudtunk érni. Azt elemezzük, hogy a fogvatartottak milyen jelentőséget tulajdonítanak baráti kapcsolataiknak, hogyan változnak ezek a börtönbüntetés során, milyen tényezők befolyásolják fenntartásukat vagy felbomlásukat, gyengülésüket vagy erősödésüket.

• Veszély a munkaerőpiacon – néhány gondolat a foglalkozási szegregációró

  49-63

  Zaccaria Márton Leó

  Megtekintések száma:

  211

  A munkavállalók számára biztosítani kell az egyenlőséget, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy munkájuk, az általuk folytatott tevékenység, végső soron munkájuk eredménye alapján ne lehessen őket diszkriminálni, hátrányosan megkülönböztetni. Ez egy olyan komoly kötelezettsége az államnak, amelyet jogszabályai, illetve a bíróságoknak ítéletei révén biztosítania kell, hiszen a szociális biztonság másként nem teremthető meg. Az állam ez irányú felelőssége tértől és időtől független, hiszen amióta egyáltalán munkajogviszonyról beszélhetünk a jogfejlődés során, ez a kérdés mindig foglalkoztatta a munkavállalókat – egyúttal a munkajogászokat is. 

  Megítélése nem egyszerű, hiszen napjainkban is, amikor pedig az általános egyenlőség és általános jogegyenlőség már évszázadok óta a világ szinte összes pontján (azokon a pontokon természetesen nem, ahol például a nők és férfiak társadalmi különbségeinek komoly tradicionális jellemzői vannak, így jellemzően például az arab világban) elfogadott alapelvnek számít, ez a probléma nap mint nap jelentkezik.

• Egy érem két oldala: A hetelő munkát végzők és családjaik kapcsolatrendszere

  54-71

  Huszti Éva

  Megtekintések száma:

  195

  Az egyént körülvevő társaknak fontos szerepe van a társadalmi integrációban, a minőségi élet
  kialakításában. Az életkörülményekben végbemenő változások, mint a munkavállalás vagy a
  munkahely változtatás lényegesen alakítják át a személyes kapcsolatokat. Egy új munkahelyi
  környezetben új kapcsolatok alakulnak, ugyanakkor, a kapcsolatok bővülése mellett valószínűleg lesznek olyan kapcsolatok is, melyek kikopnak a korábbi kapcsolatrendszerből. A tanulmányban hetelő munkát végzők szempontjából vizsgálom meg a társas kapcsolatok rendeződését.
  Hetelő munkának a tanulmány során azt tekintem, amely esetén a munkavállaló otthonától
  távol végzi kereső tevékenységét heti több napban, jellemzően heti-kétheti, esetenként ettől ritkább hazalátogatási gyakorisággal. A témát interjúk készítésével vizsgáltuk, melyek 2019-ben készültek (N = 24). A válaszadók elbeszélései alapján egyrészt tágas és bizalmas családi, rokoni kapcsolathálózatot tártunk fel. Másrészt azonban úgy tűnik, hogy az otthonról „kiszakadt” családtagnak esetenként sikerül a családi kapcsolatok mellé új, hosszú távú és bizalmassá váló baráti kapcsolatokat is kiépíteni, melyek elsősorban a munkahelynek köszönhető. Ezzel növekedhet az egyén kapcsolati tőkéje is, melynek további pozitív hozadékai lehetnek.

• A feltétel nélküli alapjövedelem megítélésének empirikus elemzése YouTube hozzászólásokon keresztül

  68-93.

  Eszter Oláh

  Megtekintések száma:

  178

  Az online térben nagy népszerűségnek örvend a világ egyik legnagyobb videómegosztó platformja, a YouTube, ahol a nézők véleményezhetik a videókat és azok témáit. A tanulmány célja
  annak vizsgálata, hogy a napjaink gazdasági-társadalmi változásaival párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet kapó feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatban hazánkban milyen
  értékek és vélemények rajzolódnak ki a YouTube ilyen témájú videóinak kommentszekciójában.
  Kutatásunk vegyes módszerrel dolgozik, az adatok gyűjtése, tárolása, szentimentanalízise és
  a szózsák módszere informatikai eljárásokkal valósult meg, míg a kategorizálás kézi kódolás
  révén. A szentimentanalízis eredménye mutatja, hogy a pozitív érvek kisebb arányban merülnek fel a megjegyzésekben. Olyan értékjellemzőkkel bírnak, mint a befogadás, a létjogán elv, az
  igazságosság és a szabadság hangsúlyozása. A pozitív érvek közül a legmagasabb támogatottságot a megvalósíthatóság képezi. A negatív kategóriájú értékek gyakrabban merülnek fel, így
  a másodrangú lét, igazságtalanság, kirekesztés, megfizethetetlenség és a teljesítményelvűség
  értékeinek hangsúlyozása domináns az elemzett megjegyzésekben.

• A családi miliő a hátrányos helyzetű családokban és annak pszichológiai hatásai a szociokulturális hátrányokra

  120-134

  Kovács Judit

  Megtekintések száma:

  60

  A szociokulturális hátrány a hátrányos helyzetből adódó kulturális deficit, ami a többségi társadalom normái szerint a kisebb fokú tájékozottságot, műveltséget, a rosszabb iskolai teljesítményt, a társadalmi előre jutáshoz szükséges viselkedési szabályok ismeretének/betartásának kisebb fokát jelenti, többek között. A szociokulturális hátrányok között egyre nagyobb figyelem illeti a szociális kompetenciákat (pl. kommunikációs és együttműködési készség, önszabályozás), melyek hozzásegítenek például a jó iskolai teljesítmény eléréséhez. A szociális kompetenciák gyermekkorban alapvető kapcsolatban vannak a családi miliővel. Tanulmányunk a családi miliő pszichológiai hatásait veszi számba szisztematikus szakirodalmi keresés segítségével. A kapcsolatokat három tematika szerint tárgyaljuk: a stressz kapcsolata a gyerekek pszicho-szociális és értelmi fejlődésével; A szülők iskolai nevelésre vonatkozó attitűdjeinek kapcsolata a gyerekek tanulási attitűdjeivel és kitartásával; A szülői nevelési stílus kapcsolata az önszabályozással. A tanulmány állást foglal amellett, hogy a szociokulturális hátrányok csökkentésére irányuló hátránykompenzáló programokból a szülők kihagyhatatlanok.

• Részvételi kutatás szociális kérdésekről: gyakorlati tapasztalatok a hajléktalanság területéről

  40-61

  Gyöngyösi Katalin

  Balog Gyula

  Erdőshegyi Márta

  Megtekintések száma:

  286

  Gyakorlatban szerzett kutatási, együttműködési tapasztalatainkat mutatjuk be ebben az írásban egy hajléktalanság és pszichoszociális fogyatékosság témájú kutatási projektből, amit magyar egyetemi keretek között végeztünk hárman, egy egyetemi hallgató és két tapasztalati szakértő, érintett kutatótárs. Érvelünk a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő, hátrányos helyzetű emberek kutató-szerepben való gyakoribb bevonása mellett olyan kutatásokban, amik hátrányos helyzetű emberekről és a szociális szolgáltatásokról szólnak. Ehhez kiemelünk előnyöket és kihívásokat az ilyen bevonással kapcsolatban, és megfogalmazunk néhány gyakorlati javaslatot főleg olyanok számára, akik kezdők ezen a területen.

• Ki veszett oda a Titanic katasztrófájában?, avagy a társadalmi norma fontossága

  197-201

  Baluja Petra

  Megtekintések száma:

  108

  -

• Három ország egy határtérsége

  185-190

  Loncsák Noémi

  Megtekintések száma:

  148

  A bemutatott kötet tipográfiája, szövegképe, stílusa, szellős szerkezete könnyen olvashatóvá teszi az elsőre robosztusnak látszó könyvet. Könnyű tájékozódni benne, a
  témában nem, vagy kevésbé jártas olvasók számára is, ezt könnyítik a nagyobb és
  kisebb fejezeti egységek. A Sik és Surányi által összegyűjtött tanulmányok betekintést engednek egy speciális földrajzi és társadalmi egység – a határ – legfontosabb
  dimenzióiba. Külön erőssége továbbá a kötetnek, hogy a szerzők írásai a maga komplexitásában is helytállnak, azonban megfelelő közeget és értelmezési keretet kap az
  olvasó, amennyiben áttanulmányozza a Határhatások teljes repertoárját.

• Eldologiasító, zárvány-gyermekvédelem

  34-46

  Rácz Andrea

  Megtekintések száma:

  330

  Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a gyermekvédelmi szakellátás hogyan képes a gyermekvédelemmel érintett gyermekek és fiatal felnőttek problémáit kezelni, a gyermekkori hátrányokat kompenzálni, valamint a sikeres társadalmi integrációt elősegíteni. Mindezen –1997-es Gyermekvédelmi törvényben deklarált – célok megvalósításához mennyiben adottak az állami struktúrában a szakmai eszközök. A szolidaritás, mint érték gyermekvédelemben való értelmezése egyértelmű, hiszen a gyermekvédelem a gyermekvédelmi problémákkal érintett családok helyzetének javítására, egészséges személyiségfejlődésük elősegítésére törekszik. A szakemberekkel, szakértőkkel készült interjúkra és egy eset rövid bemutatására épülő tanulmány a rendszer hiányosságaira és sok szempontból korlátozott mozgásterére hívja fel a figyelmet.

• Küzdelem a gyermekszegénység ellen. Családi napközik Debrecenben

  244-255

  Tóth Ibolya

  Megtekintések száma:

  144

  Napjaink egyik legnagyobb kihívása, mely a világon minden országban jelen van valamilyen formában, az a gyerekszegénység. A veszélyeztetett csoportok közé tartoznak a munkanélküli szülők gyerekei, a három vagy több gyermekes családok, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülők (Ferge és Darvas 2012).
  Az EU 27 országában a gyerekek és az aktív korúak kockázata magasabb a szegénységre és a társadalmi kirekesztődésre, mint az időseknek. A gyerekszegénység mértékét befolyásolja a szülők munkaerő piaci helyzete, a háztartás, amelyben felnőnek, illetve a kormány beavatkozásai is (Antuofermo és Di Meglio 2012). Mivel a gyermekek szegénysége és a szülők munkaerő piaci státusza egymástól el nem választhatóak, ezért tanulmányomban megvizsgálom a hazánkat jellemző foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatókat is.

• A tanyák: Csatári Bálint (1949–2019)

  93-109

  Csatári Bálint

  Megtekintések száma:

  195

  Ezt a tanulmányt Csatári Bálint emlékének tiszteletére jelentetjük meg a Metszetek Társadalomtudományi folyóiratban. Megírásának pillanatában még nem tudtuk, hogy ez lesz Bálint életének utolsó írásműve. Cikkét valójában egy átfogó, tanyákról, falvakról szóló önálló könyve egyik fejezetének szánta, amelynek megírására a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke nevében kértük fel. A tervezett közös munkánk, amelyet Bálint óriási lelkesedéssel kezdett el, sajnos, nem teljesedhetett ki. Könyve egyik fejezetének szánt utolsó tanulmányát most változtatás nélkül közöljük. Csatári Bálint az Alföld, az alföldi települések és társadalmuk kutatója volt. Az alföldi szórványtelepülések és tanyák modern kori fejlődésének és Magyarország lemaradó térségeinek vizsgálatai mellett elhivatott képviselőként emelt szót a területi és társadalmi egyenlőtlenségek ellen.

• Oktatási módszerek az általános iskolások körében, a Covid-19 járvány idején

  78-102

  Kukucska Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  326

  A kutatás középpontjában a kisiskolások körében megmutatkozó Covid-19 járvány hatásai, az oktatási keretek átalakulásai állnak, melyen belül a tanulmány a pedagógusi nézőpontokra fókuszál. A kötelező online oktatási keretek felhívták a figyelmet a tantermi órák és a digitális tanítás közötti különbségekre, a tanári hivatás háttérdimenzióira, melyek a mai oktatási rendszer kihívásaiként is értelmezhetőek. Ennek megfelelően a tanulmány reflektál a pandémia által generált társadalmi és mentális problémákra, az oktatás területén szükségessé vált digitalizáció­ra, a pedagógusokat érintő tananyag átadási nehézségekre, azaz a pedagógiai szükségállapotra, a karanténpedagógiára. A tanítási módszerek változására egy kis- és nagyvárosokban tanító pedagógusi adatbázis biztosít alapot (n = 12). Eredményként általuk bemutathatóvá váltak az online oktatás iskola-specifikus esetei, a digitális tananyagok átadására vonatkozó törekvések, a számos esetben megmutatkozó nehézségekkel és a későbbiekben beépíthető újításokkal együtt.

• Az ismerőstől az igaz barátig: barátságkép egyetemisták körében

  139-159

  Györfi Kinga

  Megtekintések száma:

  190

  Dolgozatom ötletét Albert Fruzsina és Dávid Beáta Embert barátjáról – A barátság szociológiája című könyve adta. Arra vagyok kíváncsi, hogy a társadalmi tőke jellegzetes formája, a barátság hogyan jelenik meg és milyen jelentéssel bír a csíkszeredai Sapientia és a budapesti ELTE
  alapképzésben résztvevő hallgatóinak körében. Kvalitatív módszerként a fókuszcsoportos interjút választottam.
  Bár a két helyszín összehasonlításától nagyobb kontrasztokat vártam, azt találtam, hogy a
  barátság a megkérdezett fiatalok körében univerzális érték.

• A 2024-es európai parlamenti választás

  52-76

  Fábián György

  Megtekintések száma:

  262

  A 2024-es szuperválasztási év egyik legfontosabb választása a június 6-9 között lezajló európai parlamenti voksolás volt. Az Európai Unió ugyanis fordulóponthoz érkezett. A másodrendű választások közé sorolt esemény az új világpolitikai, geopolitikai, társadalmi, politikai helyzetben, a pandémia, a háborúk, az Európába irányuló migráció következtében kialakult válság következményeként felértékelte Európa, az Európai Unió jövőjét befolyásoló választást. Felvetődik a kérdés, hogy az új körülmények között lezajló, tizedik alkalommal történő közvetlen választás milyen sajátosságokkal rendelkezik, vannak-e új vonásai, leírható-e az eddigi, a másodrendűséget jelentő jellemzőkkel. Hogyan hatottak a körülmények változásai a választás jellegére, a részvételre, az eredményre, a nagy- és a kispártok, a kormánypártok szereplésére, mennyiben lehet egyértelműnek tekinteni továbbra is a másodrendűséget. A helyzetet bonyolítja, hogy ez volt a Brexit utáni első választás, ami nemcsak a parlament létszámát, a parlamenti helyek országok közötti elosztását befolyásolta, hanem a választási folyamatot és a parlamenti patkó alakulását is.

• Az iskolai szociális munka rendszerintegrációs kérdései

  108-114

  Somogyi Ildikó

  Megtekintések száma:

  165

  Társadalmunk problémái közül figyelemre méltó a fiatalokat érintő problémák magas száma. Többek között a trágár beszéd, a korai szexualitás, a tinédzserterhesség, erőszak, bántalmazás, gyermekszegénység, magatartásproblémák, iskolakerülés, stb. (Jankó 2008).

  A szociális munka igen szerteágazó különféle területen nyújt segítséget, s különféle célcsoporttal dolgozik: többek között gyermekekkel, fiatalokkal, szenvedélybetegekkel, hajléktalanokkal, tartós munkanélküliekkel, börtönből kikerült egyénekkel, időskorúakkal, fogyatékos személyekkel, stb. Napjainkban, a szociális szakmában a célcsoportok különböző okok miatt eltérő hangsúlyt kapnak (Máté - Gergál 2008). A problémák magas száma miatt számos szakma próbálja segíteni az integrációt a szocializáció területén, ebből egy tevékenység értelmezésére vállalkozom: az iskolai szociális munkára.

  Arra keresem a választ, hogy az iskolai szociális munka miként integrálódhat és fejthet ki hatékony tevékenységet a jelenlegi társadalmi-gazdaság keretek között a segítő szakmák körében. Melyek az elengedhetetlen kellékei egy jól strukturált, hosszútávon fenntartható szociális szolgáltatásnak?

  A kutatás alapját az adja, hogy az országban több helyen indultak sikeres kezdeményezések oktatási intézményekben arra, hogy iskolai szociális munka szolgáltatást nyújtsanak, mint például Székesfehérváron, Pécsett. Ezek az előzmények vezettek ahhoz, hogy Debrecenben is elinduljon egy modellprogram szervezése. A kezdeményezés egy innovatív modellprogramot hívott életre, melynek kísérleti szakasza 2012. júniusban zárult. Az Iskolai Szociális Munka Programban 20 szociális munka szakos, illetve szociális munka alapdiplomával rendelkező, de még hallgatói státuszban lévő hallgató 10 debreceni oktatási intézményben (5 általános- és 5 középiskolában) speciális önkéntes tevékenységet folytatott. Ennek jellemzője, hogy szaktudásuknak, képzettségüknek, érdeklődési körüknek megfelelő helyen tudnak önkéntes tevékenységet végezni. A program célja, hogy a felkészített szociális munka szakos hallgatók, heti négy órában, egy tanéven keresztül az általuk választott iskolában hatékony szociális munkát végezzenek, segítve a problémákkal küzdő fiatalokat. A módszerek között megtalálható az egyéni konzultáció, csoportos és közösségi szociális munka. A hallgatók a saját iskolájuk igényeit, szükségleteit és jellegzetességeit figyelembe véve állítják össze tevékenységüket. Programjukat folyamatosan bővítik, szükség esetén módosítják. Az itt nyert tapasztalatok hozzájárulnak a hallgatók szakmai fejlődéséhez, másfelől segítik a program továbbfejlődését.

• Egy gyermekcsoport szerepe a családsegítésben részesülő családokban nevelkedő hátrányos helyzetű gyermekek körében 1995–2005 között

  113-135

  Sik Dorottya

  Megtekintések száma:

  167

  A tanulmányban egy 1995–2005 között működő gyermekcsoport működésének, gyermekekre
  gyakorolt hatásának az elemzése a korszakban megjelenő komplex és preventív családsegítés
  lehetőségeit és hatását mutatja be. A rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi hatások, a
  frissen kialakuló szociális ellátórendszer keretein belül ez a csoport a résztvevő gyermekek és
  családjaik számára nyújtott szolgáltatásokat és különböző ellátásokat. A program jelentőségét
  az adja, hogy egy olyan időszakban nyújtott prevenciós csoportos foglalkozást hátrányos helyzetű gyermekek számára, amikor az 1997. évi XXXI. számú A gyermekek védelméről és gyámügyi
  igazgatásról szóló törvény még nem lépett hatályba, a gyermekvédelmi rendszer még nem alakult ki, nem határolták be a program működését a jogszabályi keretek, a Családsegítő Szolgálat
  keretében működő szolgáltatást szabadon lehetett alakítani a gyermekek és családok igényeihez.