Keresés
Keresési eredmények
-
Hol van az igazság? – Görögkatolikus egyházi fenntartású középiskolás fiatalok igazságossággal kapcsolatos értékei
105-123Megtekintések száma:154A tanulmányunk célja annak bemutatása, hogy a megkérdezett fiatalok mit gondolnak az igazságosságról, és mennyiben különböznek a hazai ifjúságtól és a magyar társadalom egészétől.
Egy társadalom jó működéséhez szükséges, hogy benne a viszonyok igazságosak legyenek. Azonban többféle igazságosság létezik. Az, hogy a fiatalok, mint a jövő felnőttjei, mit gondolnak erről
az értékről, alapvető fontosságú a társadalom működése szempontjából. A tanulmányban bemutatjuk az igazságossággal kapcsolatos filozófiai értelmezéseket és értékszociológiai kutatásokat, majd meghatározzuk a magyar fiatalok és a magyar társadalom igazságosságfelfogását.
A kutatásunkban megkérdeztük egy kelet-magyarországi görögkatolikus középiskola minden
tizenegyedikes és tizenkettedikes diákját 2014-ben és 2019-ben. Kvantitatív módszerrel vetettük
össze a tanulók igazságosságról alkotott nézeteit az országban élő többi fiatal elképzeléseivel.
Eredményeink szerint a kutatás öt éve alatt a fiataloknak fontosabb lett az egyenlőség, különösen a fiúknak. Az egyenlőség értékének fontossága egyértelműen összefüggött a megkérdezett
fiatalok vallásosságával. -
Termékenységi trendek vizsgálata Magyarországon és Svédországban
52-89Megtekintések száma:27A tanulmány célja Magyarország és Svédország termékenységi trendjeinek összehasonlító elemzése demográfiai mutatók (1980-2022) és strukturális tényezők időbeli alakulásának vizsgálatával. A tanulmány elsőként demográfiai indikátorok alapján elemzi a termékenységi mintázatok változását. Az ezt követő empirikus vizsgálat 1995–2022 közötti idősorok trendelemzésén alapul, nemzetközi adatbázisokat felhasználva. A trendelemzés a teljes termékenységi arányszám, valamint a női foglalkoztatottság, iskolai végzettség, nemek közötti bérkülönbség és családtámogatások GDP-arányos szintjének időbeli változását vizsgálja. Az eredmények szerint a termékenység alakulása több esetben együtt változott gazdasági, társadalmi és intézményi tényezőkkel. Magyarországon a TTA 2011-es mélypont után emelkedni kezdett, Svédországban pedig a termékenység viszonylag stabil, ahol a természetbeni családtámogatások növekedése és a magas női foglalkoztatottság segítik a gyermekvállalás és munkavégzés összeegyeztetését. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a családpolitikai intézkedések hatását a strukturális környezet nagymértékben meghatározza.
-
A rabszolga-kereskedelem és a bizalom
172-177.Megtekintések száma:153Hat-e, s ha igen, hogyan hat a kultúra a társadalomra? Nathan Nunn és Leonard Wantchekon tanulmánya nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy megvizsgálja, az afrikai földrész lakóiban, valamint a gazdaságban máig nyomot hagyó – ám mintegy 100 éve befejeződött – rabszolga-kereskedelem hatásait, az egyének kulturális, nor-makövető, hiedelmekkel és értékekkel kapcsolatos gondolkodása, viselkedése terén. Céljuk kideríteni az okokat, amelyek az Afrikán belül megmutatkozó történelmi bi-zalmatlansághoz vezettek a helyi kormányok vagy önkormányzatok (politika), a ki-sebb lakóközösségek (szomszédok) irányába vagy akár a családi kapcsolatokon be-lül, s amelyek mind a mai napig befolyással lehetnek a gazdasági fejlődésére. Nunn és Wantchekon hipotézise abból a Nunn által írt korábbi tanulmányból indul ki, amely ok-okozati összefüggést mutatott ki a 400 éves rabszolga-kereskedelem, vala-mint az afrikai lakosság mai jövedelmi viszonyai között, a rabszolga-kereskedelem hosszú távú gazdasági hatásait vizsgálva.
-
Fenntarthatóságra nevelés az oktatásban: A szervezeti keretek milyen új lehetőségeket nyitnak a környezeti nevelésben?
138-145Megtekintések száma:204-
-
Tudás, hatalom és diskurzusok Teun A. Van Dijk kritikai diskurzuselemzésében
94-112Megtekintések száma:353A kritikai diskurzuselemzés (Critical Discourse Analysis, újabban Critical Discourse Studies – CDA/CDS) a szövegek, diskurzusok és a hatalom (power), uralom (dominance), hatalmi visszaélések (power abuse) és a társadalmi egyenlőtlenségek közti viszonyrendszert vizsgálja. A kritikai diskurzuselemzés multidiszciplináris elemzési perspektíva, amely nemcsak a szöveg – azaz a mikroszint – és annak környezete – makroszint – közti kölcsönhatásokat vizsgálja, célja, hogy felfedje a társadalmi egyenlőtlenségéket, felszínre hozza a hatalommal való visszaélés formáit, módozatait. A CDA képviselői elköteleződöttek a társadalmi egyenlőség és az igazságosság mellett. Jelen tanulmány a kritikai diskurzuselemzés egyik kiemelkedő képviselőjének, Teun A. Van Dijknak a munkásságát mutatja be, érintve a kritikai diskurzuselemzés gyökereit, felhasználási lehetőségeit, bemutatva Teun A. Van Dijk megközelítésének kulcsfogalmait. A tanulmány célja megmutatni, hogyan köti össze a tudást, a hatalmat és a diskurzusokat Van Dijk, különös figyelmet fordítva a Van Dijk-féle társadalmi tudat bemutatására.
-
„Vigyázó szemetek ezentúl Moszkvára vessétek”
148-152Megtekintések száma:99Scheibner Tamás: A magyar irodalomtudomány szovjetizálása. A szocialista realista
kritika és intézményei 1945–1953. Ráció Kiadó, Budapest, 2014, p. 316. -
Szociálpolitikai modellváltás Magyarországon a 2010 utáni kormányzás tükrében
28-42Megtekintések száma:314A magyar szociálpolitika a 2010-es kormányváltást követően lényeges hangsúlyváltozásokon ment keresztül. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az Esping-Andersen által jóléti államok tipizálására felállított modellekhez képest az említett hangsúlyváltozások milyen irányt mutatnak. Elemzési szempontként a modellek klasszikus ismérveit használjuk és öt terület mentén elemezzük a szociálpolitikai elvek, célok, eszközök változásait. A foglalkoztatás, családpolitika, adópolitika, lakáspolitika és válságkezelés mentén azt szeretnénk ismertetni, hogy Magyarországon jelenleg nem beszélhetünk a kormány által deklarált tisztán konzervatív szociálpolitikai modellről. Tanulmányunk konklúziója az, hogy a hazai rendszer jelenleg vegyes elemeket használ, bár a deklarált értékek konzervatívak, és a hatalom igyekszik megőrizni a konzervatív struktúrákat és szereplőket, a szociálpolitikában megfigyelhető egy lényeges hangsúlyeltolódás, a vegyes modell pedig erőteljes liberális elemeket mutat.
-
Egy Székelyföldön szerveződő kiscsoport sajátos munkamigrációja Németországba
153-170Megtekintések száma:60-
-
„Hogyan lehet innen elmenni? Hogyan lehet ide visszajönni?” – Kortárs magyar építésznők szakmai helyzetképe
5-31Megtekintések száma:156Az elmúlt években megélénkült az építészeten belüli szakmai diskurzus a nők helyzetéről. A fokozott figyelem oka, hogy a 2000-es évek eleje óta a diplomázók között egyre inkább a nők kerülnek többségbe, mely ellentétes a köztudatban meggyökeresedett sztereotípiákkal, miszerint az építészek általában férfiak. A nemekre vonatkozó pontos arányokkal kapcsolatban mindezidáig csak becslések álltak rendelkezésünkre, így tanulmányom első felében levéltári dokumentumokon és egy digitális adatbázison keresztül rekonstruálom az idővonalat, hogyan változott a nők számbeli aránya a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatóinál 1941 és 2023 között. Ezt követően kutatásom második felében arra kerestem a választ, miért nem látjuk a nőket a szakmai közéletben, építészeti díjazottak köreiben és tudományos, művészeti akadémiák tagjaiként – milyen strukturális akadályok gátolják őket a szakmai előmenetelben. Ennek vizsgálatát építésznőkből álló fókuszcsoportok segítségével végeztem.
-
Az interszekcionalitás elméleti megközelítései
108-126Megtekintések száma:315Az interszekcionalitást mint egyenlőtlenségi koncepciót, avagy egyfajta látásmódot 2014-ben már bemutattam a Metszetek Olvasóinak. Ebben a tanulmányomban arra vállalkozom, hogy az interszekcionalitásnak néhány elméleti megközelítését ismertessem, továbbá két szociológiai kutatáson keresztül felhívjam a figyelmet az interszekcionalitás alkalmazhatóságára. Az egyenlőtlenségi dimenziókban bekövetkezett változásokon keresztül vázolom fel azt a jelenséget, miszerint erőteljesen áthelyeződik a fókusz a túlsúlyban lévő társadalmi nemek egyenlőtlenségéről a többszörös vagy halmozott diszkrimináció irányába. Számos feminista kutató foglalkozott és foglalkozik az egyenlőtlenségi dimenziók (főleg faj, osztály és gender) kapcsolatával. Fontos leszögezni azonban azt, hogy az interszekcionalitásnak még ma sem létezik egységes meghatározása. Rengeteg külföldi szakértő, kutató alkotta meg a saját definícióját az egyenlőtlenségi faktorok metszéséről, ezekből jó néhányat kiemelek. Az elméleti megközelítések közül részletesebben írok a Choo és Ferree által használt elméleti keretről: bevonásközpontú értelmezés, kapcsolat/ folyamatközpontú modell, rendszerközpontú modell. A tanulmányban ismertetek két olyan szociológiai kutatást is, amelyet az interszekcionalitás módszerével végeztek. Emellett pedig összefoglalom, hogy miért is érdemes a kutatóknak alkalmazniuk az interszekcionalitást.
-
Női kvóta vagy az évtizedeket igénylő, lassú változás a női akadémikusok arányában? Szkülla és Kharübdisz között
191-205Megtekintések száma:131A jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy egy átfogó képet adjon a nők akadémiai tagságával
kapcsolatos magyarországi helyzetről, továbbá, hogy felsorolja azokat a lehetőségeket és eszközöket, melyek segítséget jelenthetnek abban, hogy a női akadémikusok aránya emelkedjen
hazánkban is. Legfőképpen a témában megszólaló kutatók és akadémikusok 2016-os akadémiai
választást követő, Magyar Tudomány hasábjain artikulált vitaindító vélekedéseit foglalja össze. -
Kvalitatív módszerek az emberierőforrás-kutatásokban: nem csak arra jók, hogy „megússzuk a statisztikát”…
91-96.Megtekintések száma:119 -
„Társadalmunkban a sikert a nyilvánosság iktatja törvénybe”, avagy a vidéki színésznő siker- és karriermodellje
84-104Megtekintések száma:147Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy kimutathatóak-e különbségek abban, ahogy a színésznők és színészek definiálják karrierjüket, sikereiket? Mit jelent a vidéki színház színészeinek sikere? Ennek kifejtésére több kortárs, sikerre irányuló elemzést ismertetek, amelyek közül Deaton-Kahnemann és Barabási főbb elméleteire támaszkodom. Ezt követően a kutatásom módszertanát mutatom be, majd Bourdieu mezőelmélete alapján a kőszínház munkaszervezetének értelmezése kap nagyobb hangsúlyt. Végül a szervezetszociológiai kontextusba ágyazva írom le, hogy a színművészek hogyan értelmezik a sikert és a karriert, illetve mindezek alapján tipizálom habitusaikat
-
A NEET-fiatalok közötti női felülreprezentáltság okai az oktatásban és a munkaerőpiacon – az Észak-alföldi régióban megjelenő tendenciák
32-51Megtekintések száma:106Az Európai Unió tagállamaiban a NEET-generáció (15–24 vagy 15–29 éves nem tanuló, nem dolgozó, képzéseken részt nem vevő fiatalok) nemi eloszlása nem alkot egységes képet. Míg a nyugati országokban erőteljesebben megjelenik a csoportban a férfiak fölénye, addig a kelet-európai tagállamokban – így Magyarországon is – a női felülreprezentáltság jelenik meg. Tanulmányunkban a szakirodalmi háttéren túl egy 2024-es kvalitatív kutatásunk eredményeit is ismertetjük, amelyben azt vizsgáltuk, hogyan jelenik meg Magyarországon, az Észak-alföldi régióban (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) a NEET-ek közötti nemi egyenlőtlenség az oktatásban és a munkaerőpiacon. Legfontosabb megállapításunk, hogy bár a férfiak átlagos iskolai végzettsége alacsonyabb, korai iskolaelhagyásuk mértéke pedig magasabb mint a nők esetében, a munkaerőpiaci elhelyezkedésük hosszú távon kedvezőbben alakul, hiszen a mobilitásuk magasabb, a betölthető munkaköreik szélesebbek, és kevésbé érintettek a családi felelősségvállalás terheiben.
-
A cigány kártya: A cigányellenesség megnyilvánulási formái a szélsőjobboldali parlamenti felszólalásokban
131-155.Megtekintések száma:183A tanulmány célja a magyarországi szélsőjobboldal cigánysággal kapcsolatos beszédmódjának vizsgálata az Országgyűlésbe bekerült szélsőjobboldali pártok, a MIÉP és a Jobbik parlamenti felszólalásainak elemzésén keresztül. Ennek során bemutatjuk azokat a tematikus kereteket, diskurzusokat, amelyek keretében a MIÉP és a Jobbik képviselői a cigányságról beszéltek az Or-szággyűlésben. Továbbá elemezzük a különböző reprezentációkat, „cigányképek” és kapcsolódó diszkurzív stratégiákat, amelyek a feltárt tematikák mentén megjelennek a három vizsgált par-lamenti ciklusban. Bemutatjuk, hogy mikor, milyen témák mentén és hogyan kommunikáltak ezen pártok a romákról és ezáltal feltárja, hogy a szélsőjobboldali retorika hogyan járult hoz-zá a cigányellenesség társadalomban való fennmaradásához, újratermelődéséhez, vagy éppen megerősödéséhez.
-
A gyermekek helye és szerepe a hetelő családokban – szülői döntések, nevelés
88-103Megtekintések száma:153A tanulmány olyan családokat vizsgál, melyek egyik vagy mindkét partnere hosszabb időtartamú távoli munkavégzés céljából hetel. Kutatási kérdéseink azokra a családokra irányulnak, akik gyermeket nevelnek és ennek eredményeként a családi életüket nagymértékben meghatározza az a sajátos működési mód, melynek alapja a fizikai, érzelmi közelség és távolság változó dinamikája. A kvalitatív eredményeket feldolgozó elemzés a gyermekeket középpontba állítva igyekszik feltárni a hetelés következtében végbement változásokat a családban. Ezek között hangsúlyosan megjelenik a kötődés a családban, a gyermekek gondozása és nevelése, valamint
a gyermek helye és szerepe a családban. A vizsgált családok életében különböző szülői attitűdökkel és szülő-gyermek kapcsolatokkal találkoztunk. -
„Nem látod, hogy bajban vagyunk?” – A környezetvédelemmel kapcsolatos ignorancia megjelenése a vizuális figyelmi folyamatokban, és néhány lehetséges magyarázat
49-69Megtekintések száma:184A környezeti válság napjaink kiemelkedő kérdésköreként, s alapvetően emberi tevékenység következményeként a társadalom minden szintjén tanulmányozandó. Jelen kutatás az egyéni vizuális figyelmi mintázatokat, illetve az esetleges figyelmi torzítás megjelenését helyezte a középpontba, környezeti problémákat megjelenítő képekkel kapcsolatban, háborítatlan természeti,
illetve szociális jeleneteket ábrázoló kontrollingerekkel összehasonlítva, mindezt egy reakcióidő-feladat keretei közt. Emellett a résztvevők hangulatának változása és önbevallásos környezettudatosságuk is felmérésre került. Figyelmi torzítást kizárólag a szociális tartalmú negatív
ingerek eredményeztek, a környezeti jelenetek esetében ez nem volt kimutatható. A résztvevők
hangulata bár romlott a kísérlet során, sem ez, sem pedig a környezettudatosság nem mutatott
összefüggést egyik további változóval sem. A kísérlet során az ingerek kifejezetten rövid ideig
kerültek megjelenítésre, mely rövidség automatikus figyelmi válaszok megragadását célozta. Az
eredmények szerint a környezeti krízis témája erre nem volt alkalmas, ami különböző lehetséges
magyarázatok (köztük az evolúciós háttér) keresésének igényét is felveti. -
A kiközösített gyerekek integrálása élménypedagógiai játékokkal
58-70Megtekintések száma:354A tanulmány központjában olyan gyerekek állnak, akiket a kortársai bántalmaztak már verbálisan, fizikailag és/vagy szociálisan. Az elmúlt három évtizedben az iskolai bántalmazás jelenségének vizsgálata egyre kutatottabb területté vált, amelyeknek egyik kiváltó oka a gyerek-öngyilkosságok számának jelentős növekedése. Ebből kifolyólag számos prevenciós és intervenciós program kifejlesztése és alkalmazása vált elsődlegessé, amelynek célja csökkenteni e deviáns jelenséget a tanintézményekben. Ezeknek a programoknak, kezdeményezéseknek a megléte elősegíti azt, hogy olyan közösségek alakuljanak ki, amelyekben alacsony számba fordul elő a bántó viselkedésforma. Jelen kutatás során beavatkozási eszközként az élménypedagógiai játékokat választattam. Az általam választott reformpedagógiai módszernek a központjában a szociális kapcsolatok létrejöttének elősegítése, valamint a már meglévőknek szorosabbá tétele válik elsődlegessé. A gyerekek az élménypedagógiai játékok során megtapasztalhatják a flow-t, az egymásra utaltság pozitív hozadékát, valamint a komfortzóna elhagyása során kapott új ismereteket. A tanulmány kísérleti részében bemutatva és értelmezve lesznek a kapott eredmények. Kutatás eszközeként szociometriát választottam, amely demonstrálja az adott osztály kapcsolathálóját. Az előfelméréskor két gyerek (egy lány és egy fiú) nem rendelkezett kölcsönös kapcsolattal, majd a tudatosan irányított élménypedagógiai játék által utófelméréskor az az eredmény volt látható, hogy ezeknek a gyereknek sikerült kölcsönös kapcsolatot létrehoznia.
-
Lehet-e Nyugat Kelet-Európa?
136-141Megtekintések száma:108Stefano Bottoni: A várva várt Nyugat. Kelet-Európa története
1944-tól napjainkig. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont,
Történettudományi Intézet, Budapest, 2014, p. 362.
