Keresés
Keresési eredmények
-
Mit kezdjünk Európával? A hazai politikai elitek mintakövetési és mintaformálási stratégiája
110-133Megtekintések száma:236Az elmúlt évtizedekben a hazai elitkutatók az elitek szerveződésének és viselkedésének szinte minden szegmensét feltárták, de meglepően keveset foglalkoztak a külső erőtérnek (Európának, a Nyugatnak) az elitek gondolkodására és cselekvésére gyakorolt hatásával. Az elitek ilyen szempontú megközelítésének hiánya már csak azért is feltűnő, mert az elmúlt harminc évben két esetben is látványosan megváltozott az elitek Európa-orientációja (z 1980-as években és az 1990-es évek másodikm felétől). A tanulmány középpontjában e két Európa-kép bemutatása áll, amelyek közül az egyiket (s ezt képviseli a bal- és a liberális oldal) mintakövetőnek, a másikat (s ez jellemzi a kormányzó oldalt) mintaformáló jelzővel illethetjük. A dolgozat bemutatja mindkettő keletkezéstörténetét, illetve kapcsolódását makro- és mikropolitikai motívumokhoz. Ennek keretében a tanulmány kitér arra, miért volt adekvát az 1980-as években a mintakövető álláspont megjelenése, s arra is, hogy az 1990-es évek közepén miért jelent meg a mintakövető attitűd mellett, mintegy annak kihívójaként a mintaformáló Európa-attitűd a jobboldalon. De az elemzés nem csak az elmúlt harminc év folyamatainak dinamikus bemutatását vállalja magára, hanem azt is, hogy rámutasson: a tágabb magyar politikatörténetet is be kell kapcsolnunk, ha meg akarjuk érteni a nyugathoz való elit-viszony tekintetében az elmúlt évtizedek során bekövetkező változásokat. A magyar politikatörténetben mélyen benne rejlik az a réteg, amelyet az elmúlt évtizedben a Fidesz előhozott belőle. Ezzel a réteggel pedig akkor is számolnunk kell, ha azt netán taszítónak találjuk és elvetjük.
-
Bolygótudat, bioszferikus kormányzás, klímaigazságosság: Kim Stanley Robinson A Jövő Minisztériuma című regényének értelmezése és kontextualizációja
13-28Megtekintések száma:273Kim Stanley Robinson A Jövő Minisztériuma (The Ministry for the Future) című regénye 2020-ban jelent meg. A mű a szerző korábbi, New York 2140 című tudományos-fantasztikus disztópiájának továbbgondolása és egyben konceptuális folytatása. Míg azonban a New York-regény figyelme a kapitalizmus vég nélküli növekedésében érdekelt és ennek következtében fenntarthatatlan működésmódjára irányul, addig A Jövő Minisztériuma immár az externáliák folytán jelentkező klímaváltozásra, továbbá annak a társadalmakra, illetve az egyénekre gyakorolt hatásaira összpontosít. A tanulmány a tőkés rendszerrel, a tömegtermeléssel és -fogyasztással kapcsolatos kritikai attitűd kialakításának, illetve felerősítésének fontosságát hangsúlyozza, miközben rámutat a regényben jelentkező technooptimista vonatkozásokra. A klímaváltozás regénybeli megjelenését tágabb interdiszciplináris, az éghajlatváltozásra irányuló természettudományos-empirikus diskurzus összefüggésében tárgyalja.
-
Demokrácia-túra, ami az erdő közepén hagy minket
112-115Megtekintések száma:104Jason Brennan (2023): Democracy – A guided tour. Oxford, Oxford University Press, 320 oldal
-
Az Európai Parlament pártrendszere 2004–2019 között
112-130Megtekintések száma:160A tanulmány az Európai Parlament (EP) pártrendszerét vizsgálja 2004–2019 között az EP-ben működő politikai csoportokon keresztül. A nemzeti pártrendszerekre kidolgozott tipológiákat nemzetközi intézményi keretbe helyezi. A vizsgált időszak kezdete 2004, az Európai Unió legnagyobb bővítésének éve, míg végpontja 2019, a jelenleg utolsó európai parlamenti választás. A széles körben használt, Blondel és Sartori által kidolgozott tipológiákon túlmenően, az EP politikai csoportjainak egymáshoz való viszonyára, a döntéshozatalban betöltött szerepükre fokuszál. A politikai csoportok belső kohéziós indexeiből és koalíciókötési statisztikáiból von le következtetéseket a pártrendszer jellegére és a pártrendszer három cikluson keresztül tartó változásaira vonatkozóan. Az EP pártrendszerét egy olyan szélsőségesen plurális rendszerként írja le, amelyben két domináns politikai csoport uralja a döntéshozatalt (bidominancia). A vizsgált időszakban az EP pártrendszere kiegyensúlyozottként jellemezhető, csak kismértékű változást mutat.
-
Mozgósítási inkongruencia a magyar önkormányzati választásokon
5-24Megtekintések száma:148Az önkormányzati választások sosem csak az országos szavazás helyi szintű ismétlését jelentik, az eredmények jelentős eltéréseket mutatnak a választói aktivitás, a pártok erőviszonyai és a mandátumarányok tekintetében is. A sokrétű különbségeket a politikatudomány számos különböző elmélet segítségével igyekszik megmagyarázni, amelyek jellemzően a választói magatartás szemszögéből közelítik meg a két típusú választás eredményei közötti inkongruenciát. Ez a tanulmány a konvencionális magyarázó modelleket nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni szeretné a szavazótáborok mozgósításának részletes vizsgálatával, kitöltve néhány koncepcionális hézagot az önkormányzati választási eredmények kutatásában. Kiindulópontom, hogy a pártok eltérő mértékben és különböző hatékonysággal képesek mobilizálni a támogatói bázisukat a másodrendű választásokon, aminek következménye több, a részvételi adatokban és a mandátumarányokban tapasztalható eltérés. A fővárosban és a nagyobb vidéki településeken felismerhető ugyanis egy olyan, elsősorban a baloldali ellenzék számára hátrányos mozgósítási hézag, ami a településtípus alacsonyabb aktivitásáért és a pártok gyengébb szerepléséért felel, és valószínűleg egyszerre indokolható több társadalmi és intézményi tényezővel.
-
A közigazgatás reformirányzatai Közép-Kelet-Európában
124-142Megtekintések száma:197A tanulmány egyrészt a közép-kelet-európai közigazgatási reformirányzatok fejlődését kívánja összefoglalni a rendszerváltástól kezdve, másrészt a következő időszakot a térségben is meghatározó techno-gazdasági trendekre tesz kitekintést. Az új közmenedzsment (NPM) és a poszt-közmenedzsment doktrínák elterjedését és alakulását az egyes országcsoportokban Drechsler és Randma-Liiv (2014) korszakolása alapján tekinti át. Ezt követően arra vállalkozik, hogy bemutassa a technológiai fejlődés okozta főbb kihívások és lehetőségek tág értelemben vett közigazgatási és kormányzati aspektusait. A vállalkozó állam koncepció beemelésével megmutatja, hogy az egyes átfogó problémák (wicked issues) megoldása aktív állami szerepvállalást igényel, amely várhatóan a közigazgatás reformirányainak alakulására is hatással lesz.
-
A késő modernitás globalizációelmélete és a kockázattársadalmi identitás
101-121Megtekintések száma:169A modernitás egymásra kölcsönösen ható fragmentált kulturális jelentésrendszerek, folyamatosan változó és átalakuló gazdasági és politikai viszonyok összessége, amely komplexitás a (világ)
kockázati társadalom szerkezetében egészen az egyén szintjéig megnyilvánul. A késő modern
fordulatát követően hatványozódik az a jelenség, hogy sem a globális szereplők, sem az identitás megválasztásának, a kockázatok észlelhetőségének, és azokkal való szembesülésének esetében nem egyenlően vannak megosztva azok az eszközök és lehetőségek, amelyek a választás
képességét meghatározzák. A tanulmány az új egyenlőtlenségi faktorokat és a késő modernitás
aszimmetrikus hatalmi viszonyait a globalizációelmélet két közelmúltban elhunyt szociológusa (Ulrich Beck és Zygmunt Bauman) vonatkozó munkái mentén mutatja be. A világkockázati
társadalomban a kockázatokat nem egyformán viselik az egyes közösségek és egyének. Ennek
megfelelően a tanulmány megállításai szerint a manőverezés szabadságával sem ugyanolyan
mértékben rendelkeznek a globalizált gazdaság és a lokalizált szegénység alanyai. Ennek bemutatására, illetve az egyes posztmodern életstratégiák beazonosításához a tanulmány a tárgyalt
szociológusok identitásra vonatkozó munkáira támaszkodik. Utóbbiaknak megfelelően a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a kockázat reflexivitásából leginkább azok profitálhatnak, akik az új egyenlőtlenség fenti pozíciójában vannak, akiknek van hatalmuk ahhoz, hogy
az általuk létrehozott konfliktusokat meghatározzák, és áttolják azokat a kockázati definíciós
küzdelemből kizártakra. -
A politikai félelmek jobb- és baloldali dimenzióiról
74-111Megtekintések száma:181A tanulmány fő célja, hogy feltárja a félelem jelenségének jobb-és baloldali dimenzióit. Amellett szeretnék érvelni, hogy a bal-és jobboldali kategóriák nem szűntek meg a politikai identitás legmeghatározóbb tényezői lenni, és az érzelmi struktúrák feltérképezésével jobban megérthetjük azok aktuális relevanciáját. Az írás arra a hiányra is szeretne reagálni, miszerint a legtöbb kutatás a félelmet a konzervativizmushoz, valamint a jobboldali populizmushoz köti. A baloldali dimenzió szinte teljes mértékben kiesik a tudományos érdeklődés köréből, emellett a bal-és jobboldali félelmek szisztematikus összehasonlítása is elmarad. Ebben a kutatásban a félelem és az ideológiai identitás potenciális kapcsolódási pontjait szeretném bemutatni. A tanulmány felépítése a következő: először is felvázolom az ideológia és a (morális) érzelmek kapcsolatát, majd pedig a félelmet mint morális érzelmet elemzem. Ezt követően a konzervativizmuson és a (jobboldali) populizmus irányzatain keresztül mutatom be a félelem és az ideológiák viszonyát, majd pedig két politikai tartalommal is rendelkező félelemtípussal szemléltetem az ideológiai különbségeket, azaz a klímaszongást és a migrációhoz kötődő félelmeket ismertetem. Végül, az előbbi specifikus érzelmi típusok kontextualizálásával, vagyis a magyar politikai viszonyok általi értelmezésével igyekszem kézzelfoghatóvá tenni a kutatás témáját. A tanulmány a következtetések levonásával és jövőbeli kutatási irányok körvonalazásával zárul.
-
A felügyelt gépi tanulás kihívásai a szociológiai alkalmazásokban
27-42.Megtekintések száma:140Az ipari/üzleti alkalmazásokban már sokszorosan bizonyított felügyelt gépi tanulás szociológiai alkalmazásai sajátos kérdéseket vetnek fel. A sajátosság oka, hogy ezekben az alkalmazásokban komplex fogalmak megtanulása az algoritmus feladata (pl. hogy gyűlöletbeszédet
tartalmaz-e egy tweet). A felügyelt tanulás lényege, hogy előre bekódolt (gyűlöletbeszéd/nem
gyűlöletbeszéd) szövegek címkézését tanulja meg az algoritmus, jellegzetes szövegmintázatokat
keresve. A felmerülő kérdések: hogyan jön létre a címkézés? Hogyan lehet betanított kódolókkal
elvégeztetni egy olyan hermeneutikai kihívást, mint a gyűlöletbeszéd felismerése? Segítenek-e
ezen a rutinszerűen alkalmazott, részletezett annotálási irányelvek? A cikk arra is kitér, hogyan
végzik crowdsourcing platformokon a kódolást a nagy cégek, illetve ismertetem az MI-torzítást
is, aminek itt az a lényege, hogy a kódolók maguk viszik be a diszkriminációt az adatokba. E
kérdéseket kutatási tapasztalatainkkal illusztrálom.
KULCSSZAVAK: felügyelt gépi tanulás, annotálás, crows -
A 2011-es választási reform kihatása az országgyűlési választásokra II.: Empirikus megközelítés
89-111Megtekintések száma:346A reformra – a 90-es évek végétől – megért magyar választási rendszer radikális megváltoztatására a minősített többséggel kormányzó Fidesz-KDNP részéről került sor 2011-ben. Hatalmi fölényének tudatában a kormány olyan reformot hajtott végre, mely nem a politikai elit egészére kiterjedő konszenzuson nyugodott, de biztos lépésekkel konszolidálta a fennálló hatalmat. Jelen tanulmány a választási reformra irányuló érveket mutatja be, majd a 2022-es és 2018-as választási eredmények alapján annak a tézisnek az alátámasztására tesz kísérletet, amelynek értelmében értékalapú érvelései ellenére a Fidesz hatalomkonszolidáló érdekérvényesítési szándékkal kezdeményezte a reformot, és hozott létre – a maga hatalmi szemszögéből nézve – egy sikeres, de a korábbinál aránytalanabb választási rendszert.
-
Globális egyetemi rangsorok: Lehetőségek és kihívások
79-100Megtekintések száma:117A tanulmány célja, hogy rendszerezett módon áttekintse a globális egyetemi rangsorokkal szemben megfogalmazott kritikákat. A kritikai álláspontok megértéséhez elengedhetetlen a legfontosabb rangsorok metodológiájának vázlatos bemutatása, melyet a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységének, kutatási teljesítményének és intézményi reputációjának mérésével, az adatgyűjtés folyamatával és az eredmények megjelenítésével kapcsolatos kihívások ismertetése követ. A tanulmány utolsó része az egyetemi rangsorok jövőjét illetően két lehetséges irányt vázol. Egyrészt felveti és a kritikák fényében értékeli a rangsorok ‘megjavításának’ lehetőségét, másrészt megvizsgálja az utóbbi időben egyre jobban előtérbe kerülő, radikálisabb megoldást, ami a felsőoktatási intézmények rangsorolásának feladását javasolja.
-
A radikalizmus szociális reprezentációja fiatalok körében
64-78.Megtekintések száma:128A tanulmányban egy nemzetközi kutatás (Myplace) adatait felhasználva, politikai szocializációs szempontból lényegesen eltérő két városban (Ózd és Sopron) élő 15–26 éves fiatalok radikalizmus értelmezését a szociális reprezentáció elmélet alapján vizsgáltuk. Az elméletre épülő
egyik empirikus módszernek megfelelően, a 2012-ben lebonyolított kérdőíves adatfelvétel során
asszociációs válaszok kvantifikálásával a radikalizmus reprezentációjának strukturális és tartalmi jellemzését követően a fiatalokra jellemző nacionalizmus és a demokratikus alapelvekhez
való viszony, valamint a radikalizmus reprezentációjának kapcsolatát elemeztük. -
Magyar kutatók külföldön: a női és férfi karrierutak főbb jellemzői
23-48Megtekintések száma:297A nemzetközi mobilitás napjainkra nemcsak a sikeres kutatói életút részévé vált, de egyre erősebb szakmai elvárásként fogalmazódik meg. Az elmúlt évtizedekben ugrásszerű növekedésnek indult migrációt a nemzetközi szakirodalom már mélyebben vizsgálja, de a magyar kutatók külföldi karrierjéről keveset tudunk. Ráadásul, ahogyan a kutatói karrierek, úgy a nemzetközi mobilitás is erősen meghatározott a nemek alapján, és számos módon összekapcsolódhat az egyenlőtlenségek különböző típusaival. Tanulmányunk célja feltárni a külföldre távozott magyar kutatók főbb jellemzőit, különös tekintettel a nemek közötti azonosságokra és különbségekre. A kutatás online kérdőív segítségével vizsgálta a PhD-fokozattal rendelkezők mobilitását: karrierjét, munkaszerződését, munka és magánéletének egyensúlyát, jövőterveit, valamint a fokozat hasznosíthatóságát. Eredményeink azt mutatják, hogy a férfiak külföldi munkaerőpiaci helyzete előnyösebb a nőkéhez képest, a munka-magánélet egyensúlya kihívás a nők számára, de mégis könnyebb külföldön, ugyanakkor a gyermekvállalásra negatív hatással van. A fokozatba fektetett tőkék megtérülését a férfiak egyértelműbben érzékelik, a nők elégedettsége mérsékeltebb.
-
Politikai fejlődés: mi, miért, hogyan? A mai Magyarország előtörténete összehasonlító keretben
5-26Megtekintések száma:225A tanulmány középpontjában az 1989–90 előtti Magyarország politikai fejlődésének komparatív vizsgálata áll. A szövegben a szerző nem foglalkozik az elmúlt 32 évvel, sokkal inkább az a kérdés izgatja, hogy a politikai fejlődés fogalmának hányféle értelmezése létezik. Ezek közül külön is kitér a fejlett országok (például az Egyesült Államok), valamint a fejlődő országok (azon országok köre, amelyek a gyarmati sorból szabadultak fel az 1960-as években) politikai fejlődésére, és kiindulópontja az, hogy Magyarország nem írható le sem a fejlett, sem a fejlődő országok esetében használt kategóriákkal. A tanulmány ugyanakkor elismeri, hogy a magyar fejlődés mindenkori mércéje a nyugati fejlődés, de nem fogadja el azt a megközelítést, hogy mivel a magyar fejlődés számos ponton eltér a nyugatitól, ez egyben azt is jelenti, hogy zsákutcás. A dolgozat hipotézise a magyar politikai fejlődés „normalitásának” tézise.
-
Az önkéntesség önkéntelen oldalai. Munkahelyi konfliktusok a civil szervezeteknél végzett önkéntes munka során
276-298Megtekintések száma:96-
-
„Lakótelep kertes házak helyén…”: Interjú Béres Csabával – In memoriam
138-147Megtekintések száma:241-
-
Az EP választások másodrendű jellege
29-51Megtekintések száma:213tokat mandátumokká átváltó sajátos folyamat. Ezt a szerepet tölti be, akár nemzeti parlamenti, akár helyi-önkormányzati, vagy európai parlamenti választásokról legyen szó. Az Európai Parlamenti (a továbbiakban EP) képviselők közvetlen úton történő választási rendszere sajátos történelmi ívet írt le (1979-től), melyre az egységesítésre irányuló törekvés volt jellemző, de e törekvés eleddig nem eredményezett teljes uniformizálást, csupán egy sajátosan mérsékelt egységesítést. Alapvető, de kihívó kérdésként tevődik fel, hogy milyen viszony áll(hat) fenn a nemzeti parlamenti (a továbbiakban NP) és az EP választási eredmények között. Az EP választások másodrendűnek, az NP választások pedig elsőrendűnek tekinthetők, ugyanis úgy tűnik, mintha az EP választások nem az európai kérdésekről, európai alternatívákról, hanem belpolitikai csatározásokról, az NP választások „második menetéről” szólnának (noha e másodrendűséget nem az állandóság, hanem inkább a dinamika jellemzi). Ennek fényében, nem túlzás az állítás, miszerint az EP politikai tér a tagállamok nemzeti politikai tereinek van alávetve, amiből következhet, hogy az EP választási eredményeket a nemzeti politikák, a tagállami politikai kontextusok határozzák meg elsősorban. Az első-, és másodrendű választás elválasztható egymástól (vajon ez mennyire éles?), de a két „rend” között kölcsönös egymásra hatás áll fenn. Kérdés, hogy a két szintű választás közötti viszony kapcsán megfogalmazhatók-e egyértelmű szétválasztások és következtetések (Reif–Schmitt, 1980), vagy célszerű a kérdés óvatosabb kezelése (Marsch, 1998; Covař, 2016).
-
Közösségkép – másképp
161-168Megtekintések száma:141A közösségek kialakulásának, belső dinamikájának, átalakulásának főbb jellemzőit foglalja össze az írás Hankiss Elemér érték- és közösség kutatásainak és elemzéseinek felhasználásával. Központi kérdése az egyén elidegenedésének társadalmi meghatározottsága, a cselekvés korlátozottsága.
-
Struktúra és communitas: Szubkulturális problémamegoldó tudás egy alternatív gimnáziumban
153-174.Megtekintések száma:136Az írás egy budapesti alternatív iskola, a „Diákház” belső diskurzusában megjelenő szubkulturális és iskolai/intézményi értelmezések kapcsolatát mutatja be. Két eltérő értelmezési kerethez
tartozó értelmezéseket és gyakorlatokat, amelyek párhuzamosan, egymásba fonódva jelennek
meg a diákházi kommunikációs színtéren. Ez hozzájárul egy olyan problémamegoldó felkészültség/tudás létrejöttéhez, amely külön egyik értelmezési keretben sem jelenik meg. Ebben a diskurzusban a különbözőség, deviancia, marginalitás, ellenállás vagy a communitas szubkulturális megnyilvánulásai, illetve a tudás, önállóság, felelősségvállalás és az iskolai hierarchikus
struktúra megnyilvánulásai hol egymással szembeállítva, hol egymást erősítve jelennek meg.
A diskurzusban létrejövő tudást a Diákház fel tudja használni a (korábban iskolaelhagyó) diákok intézményen belül tartásához, a diákok pedig saját érvénytelenség-élményük csökkentéséhez. Így a Diákház a két ellentétes társadalmi állapotot, a communitast és a struktúrát képes a
saját hasznára fordítani.
