Keresés
Keresési eredmények
-
A 2011-es választási reform kihatásai a magyar választási eredményekre I.: A reform elméleti aspektusai
195-209Megtekintések száma:70A második világháborút követő második, majd a hetvenes és a nyolcvanas években megtapasztalható, aztán a Szovjet Birodalom összeomlása utáni harmadik demokrácia-hullám megjelenése egyben a demokratikus választási rendszerek térnyerését hozta magával. Ezzel együtt a választási reformok megközelítése, elemzése, illetve a reformelméletek kutatása is új alapokra
helyeződött.
Jelen írás egyik célja a választási reform értelmezése, ezt követően, a reformelmélet néhány
aspektusának rövid felfejtése annak érdekében, hogy világosabb képet kapjunk a reform fogalmának belső világáról, annak komplexitásáról, illetve a reformfolyamat többtényezős (előzmények, társadalmi-politikai kontextus, fennálló pártrendszer, választási rendszer inherens
vonásai, szereplők kiléte, stb.) voltáról. A tanulmány másik célja annak érzékeltetése, hogy az
alapvető elméleti szempontok tanulmányozása hozzájárul(hat) a konkrét reformok mélyebb
megértéshez, az érték és/vagy érdekalapú kezdeményezések „miért?”-jeinek behatóbb feltárásához, illetve a reformfolyamatok megfelelőbb empirikus elemzéséhez. -
Kormányzati legitimitás és az adómorál összefüggései a fiskális szerződésben: A kollektív szolgáltatások és a kormányzati kommunikáció esete
140-156Megtekintések száma:62Tanulmányom a Margaret Levi (1988, 1998) és Jeffrey F. Fimmons (2005) nevéhez fűződő fiskális szerződés elméletére építve vizsgálja az adómorál és a kormányzati legitimitás közötti kapcsolatrendszer természetét, mely a morális megfontolások, valamint az azokat befolyásoló kormányzati tényezők megismeréséhez is hozzájárulhat. A fiskális szerződés elmélete szerint ugyanis az adófizetők és a mindenkori kormány között egy hallgatólagos megállapodás áll fenn, mely a kormányt a kollektív szükségletekre reagáló szolgáltatások fenntartására, míg az állampolgárokat az ehhez való hozzájárulásra, az adók befizetésére kötelezi. Az adófizetés tehát önkéntes, de feltételekhez kötött. Tanulmányom e szerződéselméletből kiindulva érvel amellett, hogy a fiskális megállapodás az állampolgárok közösség iránt érzett felelősségében gyökerezik, mely az adófizetés során fellépő morális megfontolásaikat erősítheti fel. Az adófizetők és a mindenkori kormány között fennálló kétoldalú szerződés így a társadalmi felelősségvállalásban gyökerező adómorál jelentőségére világíthat rá.
-
Politika és média – A magyar médiahálózat szerkezete 2018 őszén
107-129Megtekintések száma:65A tanulmányban a magyar médiavilágot elemzem, három 2018 őszén megjelent politikai ügy
kapcsán. Az Orbán–Simicska-konfliktust követően jelentős változások történtek a médiavilágban. Több új médiumot ekkor alapítottak meg a Fideszhez informálisan kapcsolódó üzletemberek, miközben más médiumok hirtelen gyorsasággal megszűntek. 2018 őszére a Simicska -birodalom lényegében felmorzsolódott. Ezzel ellentétben a Fideszhez informálisan kapcsolódó
médiumok száma megugrott. Hipotézisem szerint az átalakulás következtében a magyar médiavilág továbbra is polarizált képet mutat. Az őszi ügyeket háromféle módszerrel vizsgáltam. Először a leíró statisztika elemzéséből kiderült, hogy a kormánypárti és nem kormánypárti médiumok napirendje jelentős eltérést mutat. Másodszor az egyes ügyekben megjelent tudósításokat
szisztematikus tartalomelemzésnek vetettem alá, amelynek eredménye azt mutatja, hogy a két
csoport tartalmi értelemben polarizált. Végül a médiumok egymás közötti interakciói révén
hálózatokat hoztam létre. Ellentétben az első két módszerrel a hálózatelemzés nem erősítette
meg a polarizáció tézisét. -
Demokrácia rózsaszín szemüveg nélkül
153-157Megtekintések száma:39Körösényi András (2019): Manipuláció és demokrácia. Politikaelméleti tanulmányok.
Budapest, Gondolat Kiadó, 289 oldal - Recenzió. -
Társadalomtudományi területen végzett hallgatók munkaerőpiaci életútjának hasonlóságai és eltérései
109-140Megtekintések száma:67Tanulmányunkban négy, „szociális” szak friss diplomásainak végzés utáni (rövid) életútját, a felsőoktatásból a munka világába való átmenetüket vizsgáljuk. A kiválasztott szociális szakok esetében azt vártuk, hogy a hasonlóságok mellett különbségek is érvényesülnek a munkaerőpiaci életútban. További várakozásunk az volt, hogy e négy szak/szakma közül a szociológusok a többi szakmától eltérő munkaerőpiaci magatartással jellemezhetők, amit részben a képzésük célrendszere, a képzés tartalma, és a potenciális foglalkoztató intézményrendszer flexibilitása magyaráz. A többi szociális szak esetében ehhez képest a szociodemográfiai háttér és a munkaerőpiaci tapasztalatok, elvárások, elégedettség alapján ettől eltérő képet tapasztaltunk. A szociális munkások és a szociálpolitikusok szociodemográfiai mutatói közel állnak egymáshoz, akárcsak a szociálpolitikusoké és a szociológusoké, amit részben az MA/egyetemi képzési szint hatásával magyaráztunk. Elemzésünkhöz a DPR 2015-ös adatfelvételének az eredményeit elemezzük. A kutatást az Oktatási Hivatal szervezte a felsőoktatási intézmények közreműködésével, online kérdőív alkalmazásával. Az összes válaszoló közül (20 579 fő) a társadalomtudományi képzési terület négy szakját válogattuk le (828 fő).
-
Preferált vezetési stílus, vezetői és vállalkozói hajlandóság az egyetemi hallgatók körében
3-26Megtekintések száma:66Jóllehet számos kutatás született vezetői stílusok témakörben, és az egyetemi hallgatók kezdetektől gyakori szereplői a feltáró jellegű társadalomtudományi kutatásoknak, kevesebb példát
találunk arra, hogy a Full Range Leadership modellt fiatalok körében alkalmazzák. Ebben a
cikkben a szerzők magyar egyetemisták körében vizsgálják a preferált vezetői stílusokat, és ezeket a vezetői és vállalkozói aspirációkkal összefüggésben térképezik fel. A kutatásban felhasznált online kérdőívet fővárosi és vidéki egyetemek gazdasági, műszaki és társadalomtudományi
képzéseiben tanuló diákok töltötték ki. A kérdőív kitöltésében 335 egyetemi hallgató működött
közre. Az eredmények feltáró jellegűek és a szakirodalom alapján várható összefüggéseket néhány ponton módosítják. Négy jól elhatárolható vezetési stílus rajzolódott ki a vizsgált egyetemisták körében, melyek a transzformatív, a szupportív, a defenzív és a laissez-faire vezetői
típusokat testesítik meg. Többváltozós elemzés alapján azt a feltevést fogalmazhatjuk meg, hogy
az egyetemi hallgatók körében a vezetői hajlandóság a transzformatív vezetési stílusjegyekkel,
míg a vállalkozói aspirációk a transzformatív és a szupportív vezetői stílussal mutatnak pozitív
összefüggést. -
Választási rendszerek Kelet-Közép-Európában
26-50Megtekintések száma:47A kelet-közép-európai demokratikus átalakulás kedvező lehetőséget nyújt a választástudomány
megállapításainak új dimenzióban történő érvényesülésének vizsgálatára. A tanulmány 23 ország 167 választása alapján mutatja be az új választási rendszerek kialakulását, fejlődését és
politikai következményeit. Hipotézisünk szerint a régióban a választások és választási rendszerek nem mindenben felelnek meg a konvencionális megállapításoknak. Elemzésünkben a régiót
öt alcsoportra (Közép-Európa, Nyugat- és Kelet-Balkán, Baltikum és a többi szovjet utódállam)
osztva vizsgáljuk. Ennek segítségével árnyaltabb képet kapunk az új választási rendszerek létrejöttéről és változásaikról. Országonkénti bemutatással az alcsoportok közötti és azokon belüli
hasonlóságokat és különbségeket is érzékeltetjük. Végezetül típusok szerint országonként, majd
alcsoportokként három ismert mutató segítségével (legkisebb négyzetek indexe, effektív választási és parlamenti pártszám) összegezzük az arányosságra és pártstruktúrára ható politikai
következményeket. A 167 választás elemzése azt bizonyítja, hogy Kelet-Közép-Európa nem mutat egységes képet a választási rendszerek politikai következményeit illetően. Hatásuk mérsékeltebb, mint a bejáratott demokráciákban. A választási rendszerek sokkal változékonyabbak is.
Változásaik az elmúlt negyedszázadban inkább divergáló, mint konvergáló tendenciát mutattak. A választástudomány megállapításait tehát a régióra nehéz alkalmazni, azok csak részben
érvényesek, különösen a pártrendszer alakulására vonatkozóan térnek el az eddigi tapasztalatoktól. Összességében a kelet-közép-európai választások nem érvénytelenítik a választástudomány konvencionális bölcsességét, de sok esetben nem azoknak megfelelő képet mutatnak. Így
jelentős mértékben járulnak hozzá a korábbi megállapítások továbbfejlesztéséhez, pontosításához. -
Az orosz stratégiai biztonsági kultúra különös világa
95-118Megtekintések száma:148E tanulmány célja, hogy feltárja a biztonság fogalmának orosz értelmezését, és megkérdőjelezze ezt az értelmezést. A dolgozat első része NATO és Oroszország kapcsolatáról nyújt történelmi áttekintést. Bár a NATO és Oroszország közötti kapcsolat soha nem volt baráti, de nem is volt mindig ellenséges. Hogyan vált azzá? Hogyan jutottak az orosz biztonságpolitikai döntéshozók arra a következtetésre, hogy a NATO egyértelmű fenyegetést jelent Oroszországra? Mi áll Oroszország NATO-val szembeni hajthatatlan álláspontja mögött? Van egyáltalán szilárd alapja ennek a hozzáállásnak? Mit mond ez el nekünk a biztonság fogalmának orosz értelmezéséről? A biztonság különböző fogalmainak áttekintése és a stratégiai biztonsági kultúra fogalmának vizsgálata után a tanulmány második része ezekre a kérdésekre próbál választ adni. Végkövetkeztetésként megállapítja, hogy az orosz stratégiai biztonsági kultúra imperialista vonásokkal rendelkezik, és rámutat arra, hogy ennek hosszabb távon miért elsősorban Oroszország fogja kárát látni.
-
A családon belüli döntés- és munkamegosztás alakulása a hetelő családok körében
148-165Megtekintések száma:109A tanulmány a családon belüli döntések és munkamegosztások átalakulásával foglalkozik egy, a hetelők célcsoportját érintő kvalitatív, interjús kutatás eredményeinek feldolgozásával. A tanulmány bemutatja, hogyan strukturálódnak át a döntések a családon belüli szerepeknek megfelelően, és hogyan változnak a női és férfi szerepek az egyik családtag rendszeres távolléte következtében. A háztartási munka megközelítése szempontjából pedig előtérbe kerülnek a hetelés következményének tekinthető eltérések a hétköznapok és hétvégék között. Az elemzés során azt vizsgáltuk, hogy a családon belüli döntési folyamatokban történt-e átalakulás a hetelés következtében (és ha igen, milyen területeket érintett az átalakulás), illetve, hogy a családon belüli feladatok megosztásában történt-e gyökeres változás a hetelés következtében? Az eredményeket két dimenzió alapján mutatom be, egyrészt a bevételek feletti rendelkezés és döntéshozatal, másrészt a családi feladatok megosztása és a problémák megoldása terén tapasztalt jelenségek alapján.
-
„Nem látod, hogy bajban vagyunk?” – A környezetvédelemmel kapcsolatos ignorancia megjelenése a vizuális figyelmi folyamatokban, és néhány lehetséges magyarázat
49-69Megtekintések száma:46A környezeti válság napjaink kiemelkedő kérdésköreként, s alapvetően emberi tevékenység következményeként a társadalom minden szintjén tanulmányozandó. Jelen kutatás az egyéni vizuális figyelmi mintázatokat, illetve az esetleges figyelmi torzítás megjelenését helyezte a középpontba, környezeti problémákat megjelenítő képekkel kapcsolatban, háborítatlan természeti,
illetve szociális jeleneteket ábrázoló kontrollingerekkel összehasonlítva, mindezt egy reakcióidő-feladat keretei közt. Emellett a résztvevők hangulatának változása és önbevallásos környezettudatosságuk is felmérésre került. Figyelmi torzítást kizárólag a szociális tartalmú negatív
ingerek eredményeztek, a környezeti jelenetek esetében ez nem volt kimutatható. A résztvevők
hangulata bár romlott a kísérlet során, sem ez, sem pedig a környezettudatosság nem mutatott
összefüggést egyik további változóval sem. A kísérlet során az ingerek kifejezetten rövid ideig
kerültek megjelenítésre, mely rövidség automatikus figyelmi válaszok megragadását célozta. Az
eredmények szerint a környezeti krízis témája erre nem volt alkalmas, ami különböző lehetséges
magyarázatok (köztük az evolúciós háttér) keresésének igényét is felveti. -
Politikai átrendeződés a pandémia és a háború árnyékában: A 2022. évi lettországi parlamenti választás és következményei
73-94Megtekintések száma:70Lettország pártrendszere a kilencvenes évektől fogva – lényegében a függetlenedés és demokratizálódás óta – az instabilabbak közé tartozik európai összehasonlításban. Bár a 2010-es évek közepén volt egy periódus, ami a releváns pártok körének stabilizálódását, és a pártok számának csökkenését mutatta, az évtized végére ismételten nagy lett a fluktuáció a balti köztársaság pártjai között. A 2018-as választást követően, rekord hosszú idő után megalakult Kariņš-kabinet mégis egyedülálló rekordot állított fel az országban: ez volt az első kormány, amely kitöltött egy teljes, négy éves parlamenti ciklust. A kormány két kihívással küzdött meg hivatali ideje alatt, a 2020 tavaszán kezdődő pandémiával, majd a 2022. február 24-én kezdődő, Ukrajna elleni orosz agresszióval. Mindkettő jelentős hatással volt a pártpaletta alakulására. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a lettországi pártpolitikai paletta változásait az elmúlt két törvényhozási ciklusban, elemezze a 2022 októberi választás eredményeit, kiemelten kezelve az orosz–ukrán háború hatásait a pártstruktúra átalakulására és a választások eredményére.
-
„Ne szólj szám…”: A politikai részvétel és a politikai aktivitás néhány sajátossága az ezredforduló Magyarországán
146-156Megtekintések száma:49-
-
Mit kezdjünk Európával? A hazai politikai elitek mintakövetési és mintaformálási stratégiája
110-133Megtekintések száma:49Az elmúlt évtizedekben a hazai elitkutatók az elitek szerveződésének és viselkedésének szinte minden szegmensét feltárták, de meglepően keveset foglalkoztak a külső erőtérnek (Európának, a Nyugatnak) az elitek gondolkodására és cselekvésére gyakorolt hatásával. Az elitek ilyen szempontú megközelítésének hiánya már csak azért is feltűnő, mert az elmúlt harminc évben két esetben is látványosan megváltozott az elitek Európa-orientációja (z 1980-as években és az 1990-es évek másodikm felétől). A tanulmány középpontjában e két Európa-kép bemutatása áll, amelyek közül az egyiket (s ezt képviseli a bal- és a liberális oldal) mintakövetőnek, a másikat (s ez jellemzi a kormányzó oldalt) mintaformáló jelzővel illethetjük. A dolgozat bemutatja mindkettő keletkezéstörténetét, illetve kapcsolódását makro- és mikropolitikai motívumokhoz. Ennek keretében a tanulmány kitér arra, miért volt adekvát az 1980-as években a mintakövető álláspont megjelenése, s arra is, hogy az 1990-es évek közepén miért jelent meg a mintakövető attitűd mellett, mintegy annak kihívójaként a mintaformáló Európa-attitűd a jobboldalon. De az elemzés nem csak az elmúlt harminc év folyamatainak dinamikus bemutatását vállalja magára, hanem azt is, hogy rámutasson: a tágabb magyar politikatörténetet is be kell kapcsolnunk, ha meg akarjuk érteni a nyugathoz való elit-viszony tekintetében az elmúlt évtizedek során bekövetkező változásokat. A magyar politikatörténetben mélyen benne rejlik az a réteg, amelyet az elmúlt évtizedben a Fidesz előhozott belőle. Ezzel a réteggel pedig akkor is számolnunk kell, ha azt netán taszítónak találjuk és elvetjük.
