Keresés
Keresési eredmények
-
Debunking Myths about the American Presidential Elections of 2016 and Failures in the Social Sciences
51-61Megtekintések száma:167Throughout the campaign and following the elections of 2016, the two major political parties
cherished stories about what happened, and why it happened. Some of these stories have some
basis in fact, while others are completely mythical, and nevertheless believed. These stories, or
myths, arise from the political desires and belief systems of those who tell them. In what follows
we will examine these stories in the lights of the facts -
Az egyenlőtlenség apológiája
8-23Megtekintések száma:212A 19. század három nagy ideológiájának (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus) elemzése, az e témákkal kapcsolatos művek tanulmányozása mellett megköveteli annak a társadalmi kontextusnak a vizsgálatát is, amelybe ezek az eszmék beágyazódtak. Ezen túlmenően, a három ideológia egymásra hatását, kölcsönös hely- és helyzetváltoztatását is célszerű megvizsgálni annak érdekében, hogy jobban megérthessük fejlődésüket, változásaik okait, és nem utolsó sorban e három eszmeáramlat huszadik századi metamorfózisát.
Ami a liberalizmust illeti, a szabad és vállalkozó egyént központba állító, a piac teljes önállóságát és az állam minimális szerepét hirdető klasszikus liberalizmus fokozatos térvesztésével, a 19. század második felében egyre több gondolkodó értelmezte újra a liberalizmus eszmerendszerét Nagy-Britanniában is.
Az új, revizionista liberalizmus hívei1 nemcsak az állam növekvő szerepvállalását és bizonyos szférák államosítását2 szorgalmazták, hanem a társadalom egyre szélesebb rétegeinek a politikába való beleszólását, azaz a választójog kiszélesítését is.
A francia pro-szocialisták, majd Marxnak és híveinek tudományos szocializmusa jelentős hatást gyakorolt a szigetország gondolkodására, melynek következtében a század utolsó évtizedeiben ott is egyre jobban terjedtek a szocializmus különböző változatai. Ennek magyarázata elsősorban abban keresendő, hogy a konzervatívok túlzottan magabiztosak voltak, nem törekedtek saját hitük igazságtartalmának bizonyítására, azt magától értetődőnek vélték, s ez kedvező közeget teremtett a szocializmus térnyerése számára (Mallock 1882, 22).
Elérkezett azonban az a pillanat, amikor a rivális ideológiák ellenében a konzervativizmus hívei szükségesnek vélték sajátjuk védelmezését. Ennek egyik kiemelkedő képviselője William Hurrell Mallock3, aki úgy gondolta, hogy rendet kell teremteni a „széles körben érvényesülő szellemi erjedés és anarchia” világában, a „gondolkodás káoszában”. A káosz okát Mallock elsősorban a szocializmus tanainak terjedésében látta, és tudományos konzervativizmusával az angol konzervativizmusra legkomolyabb fenyegetést jelentő szocializmust támadta.
-
Az orosz stratégiai biztonsági kultúra különös világa
95-118Megtekintések száma:329E tanulmány célja, hogy feltárja a biztonság fogalmának orosz értelmezését, és megkérdőjelezze ezt az értelmezést. A dolgozat első része NATO és Oroszország kapcsolatáról nyújt történelmi áttekintést. Bár a NATO és Oroszország közötti kapcsolat soha nem volt baráti, de nem is volt mindig ellenséges. Hogyan vált azzá? Hogyan jutottak az orosz biztonságpolitikai döntéshozók arra a következtetésre, hogy a NATO egyértelmű fenyegetést jelent Oroszországra? Mi áll Oroszország NATO-val szembeni hajthatatlan álláspontja mögött? Van egyáltalán szilárd alapja ennek a hozzáállásnak? Mit mond ez el nekünk a biztonság fogalmának orosz értelmezéséről? A biztonság különböző fogalmainak áttekintése és a stratégiai biztonsági kultúra fogalmának vizsgálata után a tanulmány második része ezekre a kérdésekre próbál választ adni. Végkövetkeztetésként megállapítja, hogy az orosz stratégiai biztonsági kultúra imperialista vonásokkal rendelkezik, és rámutat arra, hogy ennek hosszabb távon miért elsősorban Oroszország fogja kárát látni.
-
Választás és képviselet
8-38Megtekintések száma:213Akár tágabb értelemben (filozófiai), akár szűkebb (politikai) megközelítésben elemezzük, a képviselet mindenképp poliszemikus fogalom, jelentését több szempont és tényező szabja meg, ezért vitatható fogalomként (contested concept) kezelendő. Politikai keretek közé szorítva, a képviselet fogalmának történeti feltárásával fény derül arra, hogy egy modern fejleménnyel szembesülünk, amelyben az ember-ember sajátos kapcsolatára utaló képviselő és képviselt közötti viszony szoros kapcsolatba van állítva a szabadsággal, a demokráciával, a szabad választásokkal vagy akár az igazságossággal, azaz, olyan fogalmakkal, amelyekhez a képviseletnek korábban nem, vagy csak igen ritkán volt köze. Plurális értelmezése ellenére, a demokratikus politikai képviseleten belül megkülönböztethetünk mennyiségi és tartalmi képviseletet. Az előbbi – leegyszerűsített formában – a szavazói pártpreferenciák testületi levetülésére, vagyis a képviselők parlamenti párthovatartozásának szám szerinti megoszlására utal. Az utóbbi, a közérdeket érintő parlamenti döntésekre, kormányintézkedésekre vonatkozik, azzal az alapvető kérdésfelvetéssel kiegészítve, hogy vajon milyen – a „közérdek” forrását és formálását közvetlenül meghatározó – viszony áll fenn képviselő és képviselt között. Jelen dolgozat célkitűzése a képviselet fogalomszerkezeti keretekbe foglalása, annak reményében, hogy sikerül rávilágítani a demokratikus politikai képviselet lényegi aspektusaira, a fogalom dinamizmusára, különös hangsúlyt fektetve a mennyiségi képviseletre.
-
A családon belüli döntés- és munkamegosztás alakulása a hetelő családok körében
148-165Megtekintések száma:305A tanulmány a családon belüli döntések és munkamegosztások átalakulásával foglalkozik egy, a hetelők célcsoportját érintő kvalitatív, interjús kutatás eredményeinek feldolgozásával. A tanulmány bemutatja, hogyan strukturálódnak át a döntések a családon belüli szerepeknek megfelelően, és hogyan változnak a női és férfi szerepek az egyik családtag rendszeres távolléte következtében. A háztartási munka megközelítése szempontjából pedig előtérbe kerülnek a hetelés következményének tekinthető eltérések a hétköznapok és hétvégék között. Az elemzés során azt vizsgáltuk, hogy a családon belüli döntési folyamatokban történt-e átalakulás a hetelés következtében (és ha igen, milyen területeket érintett az átalakulás), illetve, hogy a családon belüli feladatok megosztásában történt-e gyökeres változás a hetelés következtében? Az eredményeket két dimenzió alapján mutatom be, egyrészt a bevételek feletti rendelkezés és döntéshozatal, másrészt a családi feladatok megosztása és a problémák megoldása terén tapasztalt jelenségek alapján.
-
Politikai átrendeződés a pandémia és a háború árnyékában: A 2022. évi lettországi parlamenti választás és következményei
73-94Megtekintések száma:184Lettország pártrendszere a kilencvenes évektől fogva – lényegében a függetlenedés és demokratizálódás óta – az instabilabbak közé tartozik európai összehasonlításban. Bár a 2010-es évek közepén volt egy periódus, ami a releváns pártok körének stabilizálódását, és a pártok számának csökkenését mutatta, az évtized végére ismételten nagy lett a fluktuáció a balti köztársaság pártjai között. A 2018-as választást követően, rekord hosszú idő után megalakult Kariņš-kabinet mégis egyedülálló rekordot állított fel az országban: ez volt az első kormány, amely kitöltött egy teljes, négy éves parlamenti ciklust. A kormány két kihívással küzdött meg hivatali ideje alatt, a 2020 tavaszán kezdődő pandémiával, majd a 2022. február 24-én kezdődő, Ukrajna elleni orosz agresszióval. Mindkettő jelentős hatással volt a pártpaletta alakulására. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a lettországi pártpolitikai paletta változásait az elmúlt két törvényhozási ciklusban, elemezze a 2022 októberi választás eredményeit, kiemelten kezelve az orosz–ukrán háború hatásait a pártstruktúra átalakulására és a választások eredményére.
-
„Nem látod, hogy bajban vagyunk?” – A környezetvédelemmel kapcsolatos ignorancia megjelenése a vizuális figyelmi folyamatokban, és néhány lehetséges magyarázat
49-69Megtekintések száma:223A környezeti válság napjaink kiemelkedő kérdésköreként, s alapvetően emberi tevékenység következményeként a társadalom minden szintjén tanulmányozandó. Jelen kutatás az egyéni vizuális figyelmi mintázatokat, illetve az esetleges figyelmi torzítás megjelenését helyezte a középpontba, környezeti problémákat megjelenítő képekkel kapcsolatban, háborítatlan természeti,
illetve szociális jeleneteket ábrázoló kontrollingerekkel összehasonlítva, mindezt egy reakcióidő-feladat keretei közt. Emellett a résztvevők hangulatának változása és önbevallásos környezettudatosságuk is felmérésre került. Figyelmi torzítást kizárólag a szociális tartalmú negatív
ingerek eredményeztek, a környezeti jelenetek esetében ez nem volt kimutatható. A résztvevők
hangulata bár romlott a kísérlet során, sem ez, sem pedig a környezettudatosság nem mutatott
összefüggést egyik további változóval sem. A kísérlet során az ingerek kifejezetten rövid ideig
kerültek megjelenítésre, mely rövidség automatikus figyelmi válaszok megragadását célozta. Az
eredmények szerint a környezeti krízis témája erre nem volt alkalmas, ami különböző lehetséges
magyarázatok (köztük az evolúciós háttér) keresésének igényét is felveti. -
„Ne szólj szám…”: A politikai részvétel és a politikai aktivitás néhány sajátossága az ezredforduló Magyarországán
146-156Megtekintések száma:176-
-
A hosszú távú nemzetközi kutatói mobilitást befolyásoló tényezők – résztvevők, motivációk, célországok
32-58Megtekintések száma:128A felsőoktatás nemzetköziesítésével foglalkozó tanulmányok jelentős része hallgatócentrikus, az egyetemek nemzetközi hallgatói létszámát, idegen nyelvű képzéseit, nemzetközi együttműködéseit, illetve Erasmus típusú hallgatói-, oktatói csereprogramokban való részvételét helyezi kutatásának fókuszába, az oktatói, kutatói mobilitások, különösen a hosszú távú mobilitás vizsgálata kevésbé kutatott terület. Mivel a hosszú távú mobilitások általában az oktató, kutató saját szervezésében, egyéni pályázat útján valósulnak meg, az intézmények nem rendelkeznek központi adatbázisokkal a mobilitások résztvevőit, létszámát, irányait illetően, a téma kutatása gyakran nehézségekbe ütközik. Jelen tanulmány célja a hosszú távú nemzetközi oktatói, kutatói mobilitás nemzetközi szakirodalmának, több országra kiterjedő, átfogó nemzetközi kutatások eredményeinek áttekintése, összefoglalása. A hivatkozott kutatások eredményeiből kirajzolódnak a mobilitásokra vonatkozó nemzetközi tendenciák: a mobilitás irányai, a résztvevők aránya, kora, tudományterülete, a nemek aránya, a mobilitás célországai. A tanulmány rámutat az országok közötti jelentős különbségekre.
-
Mit kezdjünk Európával? A hazai politikai elitek mintakövetési és mintaformálási stratégiája
110-133Megtekintések száma:268Az elmúlt évtizedekben a hazai elitkutatók az elitek szerveződésének és viselkedésének szinte minden szegmensét feltárták, de meglepően keveset foglalkoztak a külső erőtérnek (Európának, a Nyugatnak) az elitek gondolkodására és cselekvésére gyakorolt hatásával. Az elitek ilyen szempontú megközelítésének hiánya már csak azért is feltűnő, mert az elmúlt harminc évben két esetben is látványosan megváltozott az elitek Európa-orientációja (z 1980-as években és az 1990-es évek másodikm felétől). A tanulmány középpontjában e két Európa-kép bemutatása áll, amelyek közül az egyiket (s ezt képviseli a bal- és a liberális oldal) mintakövetőnek, a másikat (s ez jellemzi a kormányzó oldalt) mintaformáló jelzővel illethetjük. A dolgozat bemutatja mindkettő keletkezéstörténetét, illetve kapcsolódását makro- és mikropolitikai motívumokhoz. Ennek keretében a tanulmány kitér arra, miért volt adekvát az 1980-as években a mintakövető álláspont megjelenése, s arra is, hogy az 1990-es évek közepén miért jelent meg a mintakövető attitűd mellett, mintegy annak kihívójaként a mintaformáló Európa-attitűd a jobboldalon. De az elemzés nem csak az elmúlt harminc év folyamatainak dinamikus bemutatását vállalja magára, hanem azt is, hogy rámutasson: a tágabb magyar politikatörténetet is be kell kapcsolnunk, ha meg akarjuk érteni a nyugathoz való elit-viszony tekintetében az elmúlt évtizedek során bekövetkező változásokat. A magyar politikatörténetben mélyen benne rejlik az a réteg, amelyet az elmúlt évtizedben a Fidesz előhozott belőle. Ezzel a réteggel pedig akkor is számolnunk kell, ha azt netán taszítónak találjuk és elvetjük.
-
Bolygótudat, bioszferikus kormányzás, klímaigazságosság: Kim Stanley Robinson A Jövő Minisztériuma című regényének értelmezése és kontextualizációja
13-28Megtekintések száma:308Kim Stanley Robinson A Jövő Minisztériuma (The Ministry for the Future) című regénye 2020-ban jelent meg. A mű a szerző korábbi, New York 2140 című tudományos-fantasztikus disztópiájának továbbgondolása és egyben konceptuális folytatása. Míg azonban a New York-regény figyelme a kapitalizmus vég nélküli növekedésében érdekelt és ennek következtében fenntarthatatlan működésmódjára irányul, addig A Jövő Minisztériuma immár az externáliák folytán jelentkező klímaváltozásra, továbbá annak a társadalmakra, illetve az egyénekre gyakorolt hatásaira összpontosít. A tanulmány a tőkés rendszerrel, a tömegtermeléssel és -fogyasztással kapcsolatos kritikai attitűd kialakításának, illetve felerősítésének fontosságát hangsúlyozza, miközben rámutat a regényben jelentkező technooptimista vonatkozásokra. A klímaváltozás regénybeli megjelenését tágabb interdiszciplináris, az éghajlatváltozásra irányuló természettudományos-empirikus diskurzus összefüggésében tárgyalja.
-
Demokrácia-túra, ami az erdő közepén hagy minket
112-115Megtekintések száma:116Jason Brennan (2023): Democracy – A guided tour. Oxford, Oxford University Press, 320 oldal
-
Az Európai Parlament pártrendszere 2004–2019 között
112-130Megtekintések száma:179A tanulmány az Európai Parlament (EP) pártrendszerét vizsgálja 2004–2019 között az EP-ben működő politikai csoportokon keresztül. A nemzeti pártrendszerekre kidolgozott tipológiákat nemzetközi intézményi keretbe helyezi. A vizsgált időszak kezdete 2004, az Európai Unió legnagyobb bővítésének éve, míg végpontja 2019, a jelenleg utolsó európai parlamenti választás. A széles körben használt, Blondel és Sartori által kidolgozott tipológiákon túlmenően, az EP politikai csoportjainak egymáshoz való viszonyára, a döntéshozatalban betöltött szerepükre fokuszál. A politikai csoportok belső kohéziós indexeiből és koalíciókötési statisztikáiból von le következtetéseket a pártrendszer jellegére és a pártrendszer három cikluson keresztül tartó változásaira vonatkozóan. Az EP pártrendszerét egy olyan szélsőségesen plurális rendszerként írja le, amelyben két domináns politikai csoport uralja a döntéshozatalt (bidominancia). A vizsgált időszakban az EP pártrendszere kiegyensúlyozottként jellemezhető, csak kismértékű változást mutat.
-
Mozgósítási inkongruencia a magyar önkormányzati választásokon
5-24Megtekintések száma:180Az önkormányzati választások sosem csak az országos szavazás helyi szintű ismétlését jelentik, az eredmények jelentős eltéréseket mutatnak a választói aktivitás, a pártok erőviszonyai és a mandátumarányok tekintetében is. A sokrétű különbségeket a politikatudomány számos különböző elmélet segítségével igyekszik megmagyarázni, amelyek jellemzően a választói magatartás szemszögéből közelítik meg a két típusú választás eredményei közötti inkongruenciát. Ez a tanulmány a konvencionális magyarázó modelleket nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni szeretné a szavazótáborok mozgósításának részletes vizsgálatával, kitöltve néhány koncepcionális hézagot az önkormányzati választási eredmények kutatásában. Kiindulópontom, hogy a pártok eltérő mértékben és különböző hatékonysággal képesek mobilizálni a támogatói bázisukat a másodrendű választásokon, aminek következménye több, a részvételi adatokban és a mandátumarányokban tapasztalható eltérés. A fővárosban és a nagyobb vidéki településeken felismerhető ugyanis egy olyan, elsősorban a baloldali ellenzék számára hátrányos mozgósítási hézag, ami a településtípus alacsonyabb aktivitásáért és a pártok gyengébb szerepléséért felel, és valószínűleg egyszerre indokolható több társadalmi és intézményi tényezővel.
-
„Ígéret szép szó, ha betartjuk úgy jó?” – Szakirodalmi áttekintés a hátrányos helyzetű gyerekek szociális kompetenciáinak fejlesztésére kialakított programokról
135-160Megtekintések száma:60A gyermekkori társas-érzelmi fejlődés megalapozza az egyén életútját. Az alacsony társadalmi státuszú családba született, hátrányos helyzetű gyermekek jelentős részének a képességei deficitesek. A hátránykompenzáló szemlélet szerint a lemaradás csökkenthető, sőt, professzionális szakemberek segítségével a kívánatos viselkedésformák bármilyen közösségben (osztály, kortárscsoport, szülők, felnőttek stb.) sikerrel taníthatók. Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy a nemzetközi és hazai szakirodalom alapján áttekintést nyújtsunk az iskoláskorúak, illetve kisebbek számára kifejlesztett olyan hátránykompenzációs programokról, melyek célja a szociális kompetenciák erősítése. A jó példák bemutatásán túl az a célunk, hogy a szociális kompetenciák fejlesztésére irányuló programokról, különösképpen a hazai programokról, egy minőségi értékelő szempontrendszer alapján komplex és kritikus képet alkossunk, mely a jövőben hasznára lehet a hátránykompenzációra vállalkozó segítő és fejlesztő szándékú szakmai törekvéseknek. A nemzetközi és a hazai oktatáskutatók elképzelése a jó gyakorlatokról sok hasonlóságot mutat. Úgy véljük, mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren van elég jó gyakorlat, módszertani útmutató, önismeretet, felelősséget erősítő tréning, elméleti alapvetés, amely inspirálhatja a szakértőket (pedagógusok, segítők, szülők, civilek stb.) az eredményes, és élményt adó fejlesztő tevékenységben. A sikerességet azonban csak a folyamatos és ellenőrzött pedagógiai és szociális segítő munkával lehet biztosítani, és a hatásmonitorozással, programfelülvizsgálattal. A magyarországi helyzet részletes ismeretében elmondható, hogy a hátránykompenzáció gyakorlatilag versenyt fut a leszakadással. Szerencsés esetben csökkenthető a csoportok közötti távolság, a leszakadás mértéke és sebessége. A nehézségeket fokozza, hogy a felzárkóztató programokhoz nincs kellő számú képzett humánerőforrás, az eszközök, épületek fejlesztése nem egyenletes, és főleg nem folyamatos. A hátránykompenzáció hatékonyságának korlátait tehát nem a megfelelő konceptuális háttéren kidolgozott programok minőségében kereshetjük, hanem alapvetően strukturális természetű okokban. Cikkünkben kritikusan elemezzük az elmúlt két évtized hazai és nemzetközi törekvéseit, és felhívjuk a figyelmet a sikeres megoldásokra, a továbbfejlesztés lehetőségeire.
-
A közigazgatás reformirányzatai Közép-Kelet-Európában
124-142Megtekintések száma:214A tanulmány egyrészt a közép-kelet-európai közigazgatási reformirányzatok fejlődését kívánja összefoglalni a rendszerváltástól kezdve, másrészt a következő időszakot a térségben is meghatározó techno-gazdasági trendekre tesz kitekintést. Az új közmenedzsment (NPM) és a poszt-közmenedzsment doktrínák elterjedését és alakulását az egyes országcsoportokban Drechsler és Randma-Liiv (2014) korszakolása alapján tekinti át. Ezt követően arra vállalkozik, hogy bemutassa a technológiai fejlődés okozta főbb kihívások és lehetőségek tág értelemben vett közigazgatási és kormányzati aspektusait. A vállalkozó állam koncepció beemelésével megmutatja, hogy az egyes átfogó problémák (wicked issues) megoldása aktív állami szerepvállalást igényel, amely várhatóan a közigazgatás reformirányainak alakulására is hatással lesz.
