Keresés
Keresési eredmények
-
Huszonegy közgazdasági érv a feltétel nélküli alapjövedelemmel szemben
5-29Megtekintések száma:740Összeurópai szinten és Magyarországon is élénk társadalmi vita folyt 2013/2014 fordulóján a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) intézményének megvalósíthatóságáról. Ennek a diskurzusnak fontos állomása volt egy, a magyar viszonyokra adaptált 100 oldalas koncepció megjelenése. A Bánfalvi István nevével fémjelzett tanulmány alapgondolata, hogy 2015-től alanyi jogon minden gyermek 25 ezer, minden felnőtt 50 ezer, illetve minden várandós nő 75 ezer forintot kapjon. A jelen tanulmány egyfelől konkrét bírálatát adja ennek a 25–50–75 javaslatnak, másfelől igyekszik szélesebb statisztikai keretek között vizsgálni a jövedelmi szegénység magyarországi adatait. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a szegénység csökkentése szempontjából a kistelepülésekre bezsúfolódott roma népesség újramobilizálása a jövő kulcskérdése.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H21, I38, J15
-
Impact of the sustainability report on Hungarian stock prices
94-107Megtekintések száma:252ESG reporting has become increasingly significant for evaluating corporate sustainability. Our study examined firms that had been publicly listed for several years by 2023, and which had already engaged in ESG reporting voluntarily, showing an early, consistent commitment to sustainability despite the absence of regulatory requirements. We hypothesised that this group’s market valuation metrics would reflect a more favourable and realistic investor assessment compared to a control group. However, our findings revealed that while statistically significant differences appeared primarily in the Price-to-Book Value (P/BV) ratios, overall, the investor assessments did not yet demonstrate a statistically significant divergence on average. This may suggest that ESG reports serve more as marketing tools than as indicators of genuine sustainable resource management, which some investors recognise from other mandatory financial disclosures. These insights can support further research on the Hungarian investment climate and aid in refining EU sustainability directives within Hungary’s regulatory framework.
JEL classification code: Q56, G11
-
Az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra fejlesztése: a Magyar Posta példája: Liberalizáció és szervezeti változások a postai szektorban
143-158Megtekintések száma:368Esettanulmányunk egy szervezeti változásokkal, szervezeti innovációkkal foglalkozó kutatás keretei közé illeszkedik, a tudásigény megváltozását és a postai piac liberalizációja generálta változásokat vizsgálja a Magyar Posta Zrt-nél. A dolgozat elsősorban a hivatali szemlélet átalakulásának folyamatára, valamint az elvárt tudáskészlet összetételének módosulására koncentrál, illetve arra, milyen szervezeti változások segítették elő az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra kialakulását. Az interjúk alapján azt mondhatjuk, hogy a „hivatalból szolgáltatóvá válás” folyamata a mai napig nem zárult le, viszont a munkavállalók körében
egyre inkább megfigyelhető az ügyfélcentrikus szemlélet. A vezetői szinteken egyelőre a hierarchia és a status quo megőrzésére több figyelmet fordítanak, mint a szervezeti kultúra új értékeinek képviseletére.Journal of Economic Literature (JEL) kód: D23, M14
-
A méltányos kereskedelem hazai kutatási előzményei és magyarországi helyzete
54-68Megtekintések száma:692A fair trade egy olyan civil kezdeményezés, amelynek célja, hogy méltányos kereskedelmi feltételeket teremtsen a Harmadik Világ szegény termelői számára,
ezáltal esélyt nyújtva számukra egy fenntartható fejlődési modellre kialakítására. A rendhagyó kereskedelmi partnerség a déli országok termelői és az északi félteke vásárlói között a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályait igyekszik megváltoztatni, és egy újszerű alternatívát ajánl helyette. A termékminősítéssel és nemzetközi intézményrendszerrel rendelkező méltányos kereskedelem célja az eddigi domináns gazdasági modell játékszabályainak megváltoztatása, ebben legfőbb eszköze a tudatos és felelősségvállalásra kész fogyasztói réteg elkötelezése. Az irodalomáttekintő cikk a mozgalom eddigi magyarországi eredményeit és a témában végzett kutatásokat igyekszik bemutatni.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F18, J81, P45
-
La structure et le comportement du capital des banques coopératives
59-77Megtekintések száma:237A présent, aucune coopérative n'est capable de fonctionner uniquement selon les pricipes de base coopératifs á cause des changements opérés dans la vie économique. A partir de la fondation jusqu' la distribution des dividendes, de la volatilité du capital ou de la comparaison de l'investissement dans une coopérative aux autres placements potentiels sur le marché, il existe une vaste quantité de régles qui exercent une influence sur les sociétaires et les investisseurs. Il faut avoir une organisation adaptée á l'environnement et un fonctionnement coopératif. Aujourd'hui la discussion en Europe porte sur les coopératives de maniére accrue; les documents de l'Union Européenne, en particulier en ce qui concerne l'conomie sociale, le prouvent. Dans cet article, on présentera la structure, le comportement et les caractéristiques du capital des banques coopératives.
-
Magyarország függése a külső finanszírozástól
145-156Megtekintések száma:196Tanulmányomban a hetvenes évektől napjainkig tekintem át a külföldi forrásbevonás főbb jellegzetességeit, elemzem a külkereskedelmi pozíciók, a GDP felhasználás, a kormányzati-költségvetési túlköltekezés rendre visszatérő adóssággeneráló összefüggéseit. Rámutatok az elmúlt több mint harminc év eladósodási és restrikciós hullámainak hasonlóságaira és különbségeire, valamint kísérletet teszek az ezredforduló néhány új jelenségének megragadására.
JEL-kód: H6, F4
-
A HR-funkció átalakulása a Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknál egy empirikus felmérés tapasztalatainak tükrében
98-116Megtekintések száma:733Magyarországon az első külföldi tulajdonú leányvállalatot 1973-ban a Siemens cég jegyeztette be. 1988-tól kezdve tömegesen jelentek meg a nagy nemzetközi cégek leányvállalatai hazánkban. A közvetlen
tőkeberuházások (Foreign Direct Investment) kiemelkedő motorjai ezek a vállalatok, melyek helye és szerepe az eltelt 19 év alatt nagyon sokat módosult. A jelzett cégek helyi menedzsmentje szempontjából kitüntetett szerepe van az emberi erőforrások menedzselésének. (A tanulmányban a hagyományos, nemzetközileg használt HRM rövidítés helyett az újabban terjedő HR változatot használjuk.) Az emberierőforrás-menedzsment irodalmában még nem található meg az átmeneti országok leányvállalatainál kialakult új HR-minták pontos leírása. Ez az új helyzet új tudást kíván, és annak megértését, hogy az embereket hogyan irányítják, fejlesztik, koordinálják a nemzetközi vállalatoknál hazánkban. Jelen tanulmány bemutatja a HR változását a nemzetközi vállalatok hazai leányvállalatainál elvégzett felmérésünk tükrében, a szervezeti életciklus változásának függvényében.Journal of Economic Literature (JEL) kód: M16, M51, M52 és M54
-
Az élhetőbb Magyarország esélye
5-18Megtekintések száma:217A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy társadalmi értelemben mennyire volt sikeres Magyarország átalakulása az elmúlt két évtizedben. Megállapítja, hogy a gazdasági siker és a társadalmi deficit kettőssége mellett az első másfél évtized tartalékai kifulladóban vannak. Az uniós tagság csak esélyt, de nem biztosítékot jelent az új szakasz sikeres végbevitelére. 2007-ben jelentősen más kihívások előtt áll az ország, mint 1995-ben állt. Ebből is adódóan a fenntartható növekedés és az eddigieknél eredményesebb társadalompolitika kettősére, az ezt megalapozó irányok fölvázolására teszünk kísérletet.
-
Hálózatelemzés a piacfelügyeleti munkában
19-33Megtekintések száma:269A hitel-nemteljesítési csereügyletek (angol rövidítésük CDS, credit default swap) piachálózatának elemzéséről eddig kevés publikáció jelent meg, ezért került elemzésünk fókuszába a CDS termékek piaca. Elemzésünk súlypontja a piaci visszaélések felderítésének újszerű, a hálózatkutatás eszközeit felvonultató alkalmazása a hazai piacra. A kapott eredményeket összevetjük az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) egy korábban publikált elemzésével, amelyben a kutatók a hálózatelemzés eszközeit a kockázatok és pénzügyi válságok fertőzés útján történő terjedésének feltárásához használták. Az elemzés eredményeit összevetve az európai kutatásokkal az látszik, hogy a magyar vonatkozású CDS piac az európaihoz hasonlóan erős koncentráltságot mutat.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G14, C45
-
Pénzügyi hegemónia Magyarországon?
105-132Megtekintések száma:245„Bankárészjárás, bankáruralom” – vajon ezek csak populista kijelentések, féligazságok, vagy érvényes állítások a mai Magyarországon? Dolgozatom célja, hogy az utóbbi években, a bankokkal szemben kialakult negatív előítéleteket árnyaljam, és racionális okokat adjak a pénzintézetek gazdaságban elfoglalt pozíciójára. A pénzügyi hegemónia elmélete szerint a pénzügyi szektor centralizáltsága és koncentrációja lehetővé teszi a pénzintézetek számára az összehangolt döntéshozatalt a befektetések felett. Mivel a tőke a gazdaság expanziójához és a gazdasági válságokból való kilábaláshoz feltétlenül szükséges, a pénzügyi szektor a gazdasági szereplők széles körének cselekedeteit képes befolyásolni. Dolgozatomban 2003. évi adatok alapján 100 legjobb vállalat és 36 bank között, az igazgatósági átfedések révén kialakult hálózatban vizsgálom a fenti tézis állításait. A több mint 16 000 név és cím feldolgozásával elkészült hálózatra vonatkozóan három hipotézist vizsgálok: (1) érvényesül-e a pénzügyi hegemónia elmélete, (2) magyarázható-e a bankok hálózatbeli pozíciója piaci részesedésükkel, valamint (3) kockázatos vállalati ügyfélállományuk nagyságával. A regressziós és korrelációs tesztek alapján a magyar bankok az elemzett hálózatban nem rendelkeznek olyan „hatalommal”, mellyel a vállalatok cselekedeteit befolyásolhatnák. Sokkal inkább szervezetek között kialakult kölcsönös függőségi viszony alanyaiként vannak jelen a hálózatban, ahol pozíciójuk függ a piaci részesedésük nagyságától és az ügyfélkörük minőségétől.
-
A platform alapú, kereslet elv vezérelt vállalkozások ismertségének vizsgálata Magyarországon és Romániában
73-100Megtekintések száma:295A platform alapú, kereslet-elven működő vállalkozások, gyűjtőnevükön közösségi gazdaság típusú vállalkozások 2008-ban jelentek meg az Amerikai Egyesült Államokban. Megjelenésüket a digitális fejlődés tette lehetővé, hatásuk pedig tetten érhető a gazdasági és társadalmi életben egyaránt, az együttműködési modellek globalizált jellegében. Az Európai Bizottság 2016 óta három alkalommal mérte fel az unió tagállamaiban a közösségi gazdaság használatát. A tanulmány a 2018-as felmérésre összpontosítva elemzi Magyarország és Románia közösségi gazdasághoz való viszonyát. A felmérés eredményei szerint a közösségi gazdaság ismertsége növekszik, különösen a fogyasztói oldalon. Ugyanakkor a szolgáltatói oldalon csökkenő tendencia figyelhető meg. A demográfiai tényezők (kor, nem, foglalkoztatotti státusz) szignifikánsan befolyásolják a szolgáltatásnyújtási hajlandóságot és az igénybevételi szokásokat. A két ország válaszadói nem homogének, eltérően értékelik a közösségi gazdaság lehetőségeit és veszélyeit.
-
Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia
18-28Megtekintések száma:269Ez az esszé öt tételben vizsgálja, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázad miért nem volt képes leküzdeni a háború és a szocializmus örökségét. Az írás második felében megkíséreljük fölvázolni azt, milyen gazdasági stratégia mentén lenne
elérhető az a cél, hogy a hazai épített örökség üzleti és társadalmi hasznosítása is megvalósuljon. Ekkor tehertétel helyett – más országokban tapasztalt módon – a gazdasági fölemelkedés tartós tényezőjévé válhat.Journal of Economic Literature (JEL) kód: I38, O21, P20, R11
-
Az eurózónához való csatlakozás időzítése
45-62Megtekintések száma:437A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhető, hogy az euró bevezetése várhatóan 0,5–1 százalékpont addicionális többletet generálna a reál GDP hosszú távú növekedési üteméhez a kelet-közép-európai országokban. A közös valutára kitűzött jelenlegi 2010-es hivatalos céldátum technikailag tartható hazánk számára, hiszen 5 évre a közös valuta bevezetésétől nem állt jobban a maastrichti konvergenciakritériumok tekintetében a jelenlegi eurózóna-tagok jelentős része sem. Az írás sorra veszi az euró bevezetése időpontjának halogatása melletti szokásos érveket és ellenérveket annak fényében, hogy a globalizált pénzügyi piacok és a masszív spekulációs tevékenység mellett inkább önveszélyes, mint hatásos fegyver egy kis, nyitott ország számára a pénzügypolitikai autonómia fenntartása. Az euróövezethez történő csatlakozás sikeres levezénylése szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik az erős politikai elkötelezettség mind az új tagok, mind az uniós intézmények részéről, ami szükséges lehet a népszerűtlennek ígérkező konszolidációs intézkedések meghozatalához. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a pénzügyi stabilitás elérése sokkal könnyebb lehet a közös valutát használó országként, ebből következik, hogy az eurót nem célszerű a felzárkózás gátjaként interpretálnunk, hanem lehetőségként a felzárkózás gyorsítására.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, F33
-
A TESCO Magyarország fenntarthatósági és közösségi tevékenysége menedzsment összefüggésének vizsgálata
24-48Megtekintések száma:382A szerzők fenntarthatóság menedzselését vizsgáló esettanulmányukban a TESCO magyarországi felelősségvállalási és közösségi tevékenységének fókuszait, szervezeti folyamatait, működését vizsgálják egyrészt a publikusan fellelhető vállalati jelentések és elemzések, másrészt a tevékenységekben kulcsszerepet játszó belső és külső szakemberekkel folytatott félig strukturált interjúk segítségével. A szerzők munkája a tevékenységek leíró jellegű bemutatásán túl rámutat arra, hogy a fenntarthatósággal és a közösségekkel kapcsolatos szervezeti folyamatok eredményes menedzselésének számos szervezeti feltétele van, ahogyan aláhúzza a külső felek, szolgáltatók bevonásának lehetőségeit és korlátait is. Az esettanulmány értékét emeli, hogy az utóbbi években hazai vezető élelmiszeri-kiskereskedelmi vállalat fenntarthatósági tevékenységét bemutató átfogó esettanulmány nem született.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A13, D6, F6, M14, M19, M38
-
A csatlakozási tárgyalások értékelése a Gzadasági és Monetáris Unió, valamint az európai közös valuta összefüggésében
75-87Megtekintések száma:211A tanulmány az európai Gazdasági és Monetáris Uniónak (Economic and Monetary Union, EMU) a keleti kibővítéssel kapcsolatos területét tekinti át a csatlakozási tárgyalások lezárulása utáni helyzetben, ezen belül az euró várható magyarországi bevezetése előtti jogi, politikai és közgazdasági dilemmákat és problémákat. Bár nem ez a kérdéskör volt az elmúlt időszakban a legvitatottabb fejezete az integrációs folyamatnak, az elkövetkező években várhatóan fokozottan hangsúlyos szerepet fog betölteni a magyar gazdaságpolitikában a közös valutára való felkészülés, illetve ennek keretében az egyre többször emlegetett maastrichti konvergenciakritériumok teljesítése. A csatlakozási szerződés és a releváns uniós dokumentumok egyértelműen kijelölik azokat a sarokpontokat, amelyeken belül tervezhető a monetáris integráció pályája a magyar gazdaság számára. A tagjelölt országokban választott pénzügy-politikai utakat természetesen célszerű megvizsgálni az idevágó európai szabályozás szempontjából is, különösen az egyedi megoldások (az euró egyoldalú átvétele önálló vagy párhuzamos valutaként) megvalósíthatóságával és racionalitásával kapcsolatban.
-
A kulturális és kreatív iparágak a világ legfrekventáltabb régióiban
120-137Megtekintések száma:361A dolgozat körüljárja és rendszerezi a kreativitás és a kreatív ipar fogalmát, a kreatív gazdaság fogalmi eltéréseit, melyek segítségével feltérképezhető, hogy az egyes országok vagy régiók mely területeknek tulajdonítanak domináns szerepet a fejlődés szempontjából. Bemutatja ezen túl a kreatív gazdaság foglami rendszere kidolgozására és statisztikai mérésére irányuló próbálkozásokat. A továbbiakban a kreatív ipar statisztikai, gazdasági és társadalmi jellemzőit vizsgálja, összhangban az Európa 2020 stratégiával, valamint az általa kijelölt irányvonalat követő egyéb szakmai anyagokkal, és meghatározza az előttünk álló feladatokat.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z1
-
A dualitás kérdése a rendszerváltást követő gazdasági fejlődésben
71-90Megtekintések száma:359E tanulmány képet kíván adni az átalakuló gazdaságok KMT-alapú gazdaságfejlődési modelljének egyik fő dilemmájáról és annak megoldási lehetőségeiről. Először a dualitás kérdését vizsgálja1.
Jellemzi a két struktúrát, bemutatja a kettő közötti eltéréseket, valamint a vizsgált két vállalatcsoport gazdasági beágyazódásának sajátosságait. Rámutat a vámszabad területi szabályozás hatásaira. A magyar vállalkozások számára adódó alacsonyabb szintű bekapcsolódási lehetőségek közül kiemeli a bérmunkakapcsolatokat mint jellemző formát. Feltárja azokat a tényezőket, amelyek a két szektor közötti
átjárást nehezítik. A tanulmány második fele a dualitást csökkenteni képes tudásátadás, a multinacionális cégektől kiinduló átcsorduló (spillover) hatások jelentőségét taglalja, illetve a mérésükre tett kísérletek
tapasztalatait.JEL: F23, L53
-
A hazai felnőttképzés jellemzői
36-55Megtekintések száma:324Jelen írás a hazai felnőttképzés legfontosabb jellemzőit tekinti át oktatásgazdasági aspektusból. A szerzők megvizsgálják a felnőttképzés hazai jogszabályi kereteit. Bemutatják a felnőttképzés különböző alrendszereinek - az iskolarendszerű, az iskolarendszeren kívüli, és a munkahelyi képzés - részvételi jellemzőit, nemzetközi összehasonlításban is. Áttekintjük a felnőttképzés célcsoportjait és a képzési aréna szereplőinek motivációit. Megvizsgáljuk a felnőttképzés különböző formáinak hazai ráfordításait, s ezen ráfordítások megoszlását az egyes szereplők között.
-
Megnyilvánuló komparatív előnyök a magyar mezőgazdaságban: kaotikus vagy koherens szerkezet?
59-82Megtekintések száma:251A cikk a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyeit vizsgálja a Balassa- index alkalmazásával 1992 és 2002 között különböző referenciapiacokon és aggregációs szinten. Eredményeink azt mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyei meglehetősen változékonyak mind az egyes aggregációs szintek között, mind a különböző referenciapiacok között. A kereskedelem specializációja csökkenő trendet mutat mindegyik referenciacsoportban, azaz a hazai agrárszektor elveszítette komparatív előnyeit számos termékcsoportban a vizsgált időszakban. A B-indexek közelebbi elemzése azt mutatja, hogy azok konvergáltak egymáshoz, de az egyes termékcsoportoknál az indexek nagyobb változékonyságot mutattak. Meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy egy termékcsoport specializációja csökkenjen, míg annak növekedésére alig van esély.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12 -
A magyarországi romák népességszámának prognózisa regionális szinten 2061-ig
39-74Megtekintések száma:1441Tanulmányunkban megkísérelünk átfogó képet adni a magyarországi roma népesség országos és területi demográfiai jellemzőiről, előreszámítást készíteni a
következő évtizedekre 2061-ig, régiók szerinti bontásban. A vizsgálat aktualitását jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben a hazai roma népesség létszáma, illetve a népességen belüli aránya folyamatosan és jelentősen emelkedett. A következő évtizedekben mindkét téren további emelkedés várható, viszont a növekedés üteme lelassul. A roma népesség esetében a termékenység tovább csökken, a halálozás is mérséklődik, a várható élettartam emelkedik, ezek következményeként az idősek aránya egyre jobban nő. Becslésünk azt mutatja, hogy 2061-re a besorolás szerinti cigányság korfája átalakul, egyre inkább hasonlóvá válik a jelenlegi, teljes magyarországi népességéhez.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C82, J11, J13, J19
-
The emergence of digital transformation in the automotive industry - Industry 4.0 in Hungary
3-28Megtekintések száma:1009It is no exaggeration to say that the digital transformation can be seen as both a paradigm shifts and a real technological revolution (Perez, 2010, Mergel, et al., 2019). In order to get to know the preparedness of the Hungarian automotive industry players in the topic, we conducted an empirical research in October - December 2020. The main goal was to determine the level of automotive actors in the digital transformation process. Company leaders were primarily asked about their progress in the digital transition process, its opportunities and challenges, organizational culture, and potential human resource management responses. This study focuses on the digital transition concentrating on the following dimensions: strategy and leadership, human resources, business processes, supply chain, manufacturing, products and services. Based on the results, we classified the examined Hungarian automotive industry actors into clusters.
-
Human Capital and EU-Enlargement
83-92Megtekintések száma:209The enlargement of the European Union is an almost everywhere accepted necessity, but at the same time of course also a compromise. Economies or regions of different economic, social, institutional, etc. development become united in Europe with a territory from the Atlantic to the Eastern borders of Poland, Slovakia and Hungary, from the Baltic Sea to the Mediterranean Sea. This integration process going along with the worldwide globalisation will imply a new distribution, or a redistribution of the factors of production. First of all the human capital will be touched by this development.2 One of the most important results found by social sciences in the 20th century is the realisation of the immense role played by human factors in the process of economic development. The extremely high efficiency of human capital and the high mobility could diminish the regional differences in the economic development and therefore in the social life. But even this is one reason for the mentioned re-allocation of the human capital. In the frame of a very simple static model (See e. g. Bishi – Kopel [2002]) the flow of human capital between different regions – called the European Union and the New Member States – will be analysed. The introduction of search costs extends the field of policy-analysis.
-
Több hitel, nagyobb kockázat
185-200Megtekintések száma:284A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a Magyarországon az utóbbi években tapasztalt gyors hitelnövekedés jellemzőit. A hitelek elérhetősége, a hitelállomány nagysága óriási jelentőséggel bír a gazdaságban. Előbbi kulcsfontosságú a fogyasztásukat simítani szándékozó háztartások és a beruházni kívánó vállalatok számára, míg utóbbinak a monetáris transzmisszió és az esetleges kockázatok szempontjából van jelentősége. A dolgozatban megvizsgáljuk a hitelexpanzió okait, mind a háztartások, mind a vállalatok hitelezésének esetében. Ezt követően bemutatjuk, hogy a nagyobb hitelállomány javíthatja a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Ugyanakkor a nagymértékű hitelnövekedés kockázatokkal is jár - dolgozatunkban a mikrogazdasági kockázatokkal, a bankrendszer hitelkockázatával foglalkozunk. Külön foglalkozunk annak egyre nagyobb jelentősége miatt a devizahitelezéssel. Bemutatjuk Krugman (1999) modelljét az ázsiai válsággal kapcsolatban, majd egy kevésbé szélsőséges esetet vizsgálva rámutatunk, hogy a devizában történő eladósodás növekedése csökkenti a monetáris politika képességét az aggregált kereslet befolyásolására.Journal of Economic Literature (JEL) kód: E51. -
The Consistency of Charitable Behaviour and Its Fund Raising Implications
71-86Megtekintések száma:225This paper tries to take an initial step toward a deeper understanding of the differences and similarities between corporate, individual and 1% philanthropy. Though both corporate and individual giving have
a huge international literature (e.g. Adam 2004; Archambault & Boumendi 1998; Burlingame 1997, 2001; Halfpenny 1999; Schervish & Haven, 1997; Wang & Graddy 2008; Zamagni,1995) and 1% philanthropy is also discussed by several, mainly Eastern European authors (e.g. Bódi 2001; Chano 2008; Gerencsér & Oprics 2007; Török & Moss 2004; Vajda & Kuti 2002), the connections between these different kinds of philanthropic activities have not yet been scrutinized. Correspondingly, very little attention has been paid to the issues of how third sector organizations could develop an efficient ‘fund raising mix’; how they should combine their efforts to solicit contributions from different kinds of donors. In order to answer these questions, the author takes an interdisciplinary approach; she uses several different types of analytical and statistical methods. The statistical analysis of the donors’ motivation is based on the results of three empirical surveys of individual giving, 1% philanthropy and corporate donations which were carried out in Hungary over the last couple of years. The third sector organizations’ fund raising behaviour is analyzed using both official statistical data (KSH 1998–2008) and information gathered through interviews (Laki & Szalai 2004; T. Puskás 2006) and case studies (Kotler & Lee 2007; Török 2005b).Journal of Economic Literature (JEL) code: D64, M14, L31
-
Az érzékelt infláció viselkedésgazdaságtani megközelítése
46-71.Megtekintések száma:351Az infláció 2015-ben továbbra is alacsony szinten maradt mind Magyarországon, mind az Európai Unióban. Ezt a folyamatot azonban az emberek által érzékelt infláció csak részben követte, a fogyasztók jelentős része szerint az árak továbbra is nőnek. A mért és érzékelt infláció közötti eltérés általánosan megfigyelhető jelenség, évtizedek óta kutatott témakör. A tanulmány fő célja körbejárni ezt az anomáliát, felhasználva a viselkedésgazdaságtan eredményeit. Másrészről a releváns irodalom eredményeire támaszkodva megvizsgálom, miért érzékelnek eltérő inflációt a társadalmi csoportok, illetve Magyarország esetében empirikus elemzést is folytatok, statisztikai és ökonometriai módszertant használva. Általános érvényű következtetésem, hogy a torzítások, heurisztikák érdemben befolyásolják az egyének, társadalmi csoportok által érzékelt inflációt, noha a hatás kvantifikációja nehéz. A magyar empíriát vizsgálva ugyancsak kimutathatók torzítások, noha ezek nem minden esetben egyeznek a nemzetközi megfigyelések eredményeivel.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: E03