Évf. 18 szám 1-2 (2019)
Tanulmányok

A magyarországi romák népességszámának prognózisa regionális szinten 2061-ig

Megjelent december 16, 2019
László Hablicsek
matematikus, geográfus
Mária Hablicsekné Richter
biztosításmatematikus
Tamás Lángi
biztosításmatematikus
PDF

APA

Hablicsek, L., Hablicsekné Richter, M., & Lángi, T. (2019). A magyarországi romák népességszámának prognózisa regionális szinten 2061-ig. Competitio, 18(1-2), 39-74. https://doi.org/10.21845/comp/2019/1-2/2

Tanulmányunkban megkísérelünk átfogó képet adni a magyarországi roma népesség országos és területi demográfiai jellemzőiről, előreszámítást készíteni a
következő évtizedekre 2061-ig, régiók szerinti bontásban. A vizsgálat aktualitását jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben a hazai roma népesség létszáma, illetve a népességen belüli aránya folyamatosan és jelentősen emelkedett. A következő évtizedekben mindkét téren további emelkedés várható, viszont a növekedés üteme lelassul. A roma népesség esetében a termékenység tovább csökken, a halálozás is mérséklődik, a várható élettartam emelkedik, ezek következményeként az idősek aránya egyre jobban nő. Becslésünk azt mutatja, hogy 2061-re a besorolás szerinti cigányság korfája átalakul, egyre inkább hasonlóvá válik a jelenlegi, teljes magyarországi népességéhez.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C82, J11, J13, J19

  1. de Beer, Joop – van Wissen, Leo (1999): Population Scenarios for the 21st Century, European Association for Population Studies, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht / Boston / London, 189 p.
  2. Gyukits György (2003): Gyermekvállalás a nagyvárosi szegénynegyedben élő fiatalkorú roma nők körében. Szociológiai Szemle, 2. sz. 59–83.
  3. Hablicsek László (1992): A magyarországi demográfiai átmenet vizsgálata. KSH NKI Kutatási Jelentések 42. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.
  4. Hablicsek László (1996) Lásd: Kovacsicsné Nagy Katalin (szerk.) (1996): Demográfia, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, (3.6. fejezet), 580 p.
  5. Hablicsek László (2000): Kísérlet a roma népesség előreszámítására 2050-ig. In Horváth Ágota et al. (szerk.): Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok.
  6. Aktív Társadalom Alapítvány & Új Mandátum Kiadó, Budapest, 243–276.
  7. Hablicsek László (2007): Kisérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére. Demográfia, Budapest, 2007. 50. évf. 1. szám 7–54.
  8. H. Richter Mária – Várfalvi Marianna (2005): Gyorsjelentés a dzsumbujban végzett 2005. évi felmérés adatai alapján. Budapest Főváros Ferencvárosi Önkormányzat, 2005.
  9. Janky Béla (2007): A korai gyermekvállalást meghatározó tényezők a cigány nők körében. Demográfia, 2007. 50. évf. 1. szám 55–73.
  10. Kemény István (szerk.) (1976): Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó, 1971-ben végzett kutatásról. MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest.
  11. Kemény István (1997): A magyarországi roma (cigány) népességről. Magyar Tudomány, 6. sz. 641–655.
  12. Kemény István – Janky Béla (2003): A 2003. évi cigány felmérésről. – Népesedési, nyelvhasználati és nemzetiségi adatok. Beszélő, 2003. október, 64–76.
  13. Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (1998): A cigány népesség Magyarországon. Sociotypo, Budapest.
  14. Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (1999): A cigány népesség lélekszáma Magyarországon a kilencvenes évek elején. In Kemény István (szerk.): A cigányok Magyarországon. MTA, Budapest. 45–72.
  15. Kučera T. – Kučerová O. – Opara O. – Schaich E. (editors) (2000): New Demographic Faces of Europe, Springer-Verlag, Berlin, 420 p.
  16. Ladányi János – Szelényi Iván (1997): Ki a cigány? Kritika, 1997. december.
  17. Ladányi János – Szelényi Iván (1998a): Az etnikai besorolás objektivitásáról. Kritika, 1998. március.
  18. Ladányi János – Szelényi Iván (1998b): Még egyszer az etnikai besorolás objektivitásáról. Replika, 30.
  19. Pakot Levente (2016): Társadalmi státusz és gyermekvállalás a Nyugat-Dunántúlon: Bük, 1850–1939. Korall Társadalomtörténeti Folyóirat, 63. 130–157. http://real.mtak.hu/id/eprint/40913
  20. Pénzes J. – Tátrai P. – Pásztor I. Z. (2018): A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Területi Statisztika, Budapest, 58. évf. 1. 3–26. https://doi.org/10.15196/TS580101
  21. Pollard, J. H. (1973): Mathematical Models for the Growth of Human Populations, Cambrige University Press, 1973, 186 p.
  22. Tátrai Patrik (2014): Etnikai folyamatok Magyarországon az ezredforduló után. Területi Statisztika, Budapest, 2014. 54. 5. 506-523.
  23. Tátrai P. – Pálóczi Á. – Pásztor I. Z. – Pénzes J. (2017): Etnikai besorolási gyakorlatok. A cigányság külső kategorizálását befolyásoló tényezők. socio.hu, 2. 45–65.
  24. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2017.2.45
  25. Népszámlálás. A magát roma (cigány) nemzetiségűnek vallók statisztikai adatai: népesség, iskolázottság, gazdasági aktivitás és inaktivitás, 1980, 1990, 2001, 2011 (adatfeldolgozás).
  26. Spéder Zsolt (szerk.) (2002): Demográfiai folyamatok és társadalmi környezet. Gyorsjelentés. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.