dEjournals Home Page
Competitio
Online ready Current Most Read Archives Search
Register Login

Competitio

Vol. 18 No. 1-2 (2019)
Papers

Prognosis of the Roma population in Hungary by region till 2061

Published:
2019-12-16
DOI Linkhttps://doi.org/10.21845/comp/2019/1-2/2
Authors
Laszlo Hablicsek,
Maria Hablicsekne Richter,
Tamas Langi
View
PDF (Hungarian)
Keywords
ethnic group population projections population structure regional demography Roma population
License

Copyright (c) 2019 László Hablicsek, Mária Hablicsekné Richter, Tamás Lángi

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Selected Style: APA
Hablicsek, L., Hablicsekne Richter, M., & Langi, T. (2019). Prognosis of the Roma population in Hungary by region till 2061. Competitio, 18(1-2), 39-74. https://doi.org/10.21845/comp/2019/1-2/2
Abstract

In our paper we try to give an overall picture about the countrywide and regional demographic characteristics of the Hungarian Roma population, to make a roll-forward calculation of the next decades until 2061 by region. It indicates the actuality of the study that in the last decades the population of the Hungarian Roma minority and its rate according to the whole Hungarian population permanently and materially increased. In the next decades in both further growth is expected, but the speed of this growth will be slower and slower. The fertility and the mortality of the Roma population will decrease, life expectancy will increase, these result in the increase of the rate of the aged population. Out estimation indicates that until 2061 the age pyramid of the gypsies’ changes, it will be more and more similar to the present one of the whole Hungarian population.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: C82, J11, J13, J19

References
  1. de Beer, Joop – van Wissen, Leo (1999): Population Scenarios for the 21st Century, European Association for Population Studies, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht / Boston / London, 189 p.
  2. Gyukits György (2003): Gyermekvállalás a nagyvárosi szegénynegyedben élő fiatalkorú roma nők körében. Szociológiai Szemle, 2. sz. 59–83.
  3. Hablicsek László (1992): A magyarországi demográfiai átmenet vizsgálata. KSH NKI Kutatási Jelentések 42. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.
  4. Hablicsek László (1996) Lásd: Kovacsicsné Nagy Katalin (szerk.) (1996): Demográfia, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, (3.6. fejezet), 580 p.
  5. Hablicsek László (2000): Kísérlet a roma népesség előreszámítására 2050-ig. In Horváth Ágota et al. (szerk.): Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok.
  6. Aktív Társadalom Alapítvány & Új Mandátum Kiadó, Budapest, 243–276.
  7. Hablicsek László (2007): Kisérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére. Demográfia, Budapest, 2007. 50. évf. 1. szám 7–54.
  8. H. Richter Mária – Várfalvi Marianna (2005): Gyorsjelentés a dzsumbujban végzett 2005. évi felmérés adatai alapján. Budapest Főváros Ferencvárosi Önkormányzat, 2005.
  9. Janky Béla (2007): A korai gyermekvállalást meghatározó tényezők a cigány nők körében. Demográfia, 2007. 50. évf. 1. szám 55–73.
  10. Kemény István (szerk.) (1976): Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó, 1971-ben végzett kutatásról. MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest.
  11. Kemény István (1997): A magyarországi roma (cigány) népességről. Magyar Tudomány, 6. sz. 641–655.
  12. Kemény István – Janky Béla (2003): A 2003. évi cigány felmérésről. – Népesedési, nyelvhasználati és nemzetiségi adatok. Beszélő, 2003. október, 64–76.
  13. Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (1998): A cigány népesség Magyarországon. Sociotypo, Budapest.
  14. Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (1999): A cigány népesség lélekszáma Magyarországon a kilencvenes évek elején. In Kemény István (szerk.): A cigányok Magyarországon. MTA, Budapest. 45–72.
  15. Kučera T. – Kučerová O. – Opara O. – Schaich E. (editors) (2000): New Demographic Faces of Europe, Springer-Verlag, Berlin, 420 p.
  16. Ladányi János – Szelényi Iván (1997): Ki a cigány? Kritika, 1997. december.
  17. Ladányi János – Szelényi Iván (1998a): Az etnikai besorolás objektivitásáról. Kritika, 1998. március.
  18. Ladányi János – Szelényi Iván (1998b): Még egyszer az etnikai besorolás objektivitásáról. Replika, 30.
  19. Pakot Levente (2016): Társadalmi státusz és gyermekvállalás a Nyugat-Dunántúlon: Bük, 1850–1939. Korall Társadalomtörténeti Folyóirat, 63. 130–157. http://real.mtak.hu/id/eprint/40913
  20. Pénzes J. – Tátrai P. – Pásztor I. Z. (2018): A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Területi Statisztika, Budapest, 58. évf. 1. 3–26. https://doi.org/10.15196/TS580101
  21. Pollard, J. H. (1973): Mathematical Models for the Growth of Human Populations, Cambrige University Press, 1973, 186 p.
  22. Tátrai Patrik (2014): Etnikai folyamatok Magyarországon az ezredforduló után. Területi Statisztika, Budapest, 2014. 54. 5. 506-523.
  23. Tátrai P. – Pálóczi Á. – Pásztor I. Z. – Pénzes J. (2017): Etnikai besorolási gyakorlatok. A cigányság külső kategorizálását befolyásoló tényezők. socio.hu, 2. 45–65.
  24. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2017.2.45
  25. Népszámlálás. A magát roma (cigány) nemzetiségűnek vallók statisztikai adatai: népesség, iskolázottság, gazdasági aktivitás és inaktivitás, 1980, 1990, 2001, 2011 (adatfeldolgozás).
  26. Spéder Zsolt (szerk.) (2002): Demográfiai folyamatok és társadalmi környezet. Gyorsjelentés. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.