Keresés
Keresési eredmények
-
Egyetemi hallgatók környezettudatossága a materializmus, az élettel való elégedettség, a politikai, illetve a pandémiával kapcsolatos nézeteik függvényében
70-97Megtekintések száma:70Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kap a környezeti problémák és az ezzel ös -
szefüggő társadalmi jelenségek vizsgálata. Az egyetemi hallgatók környezettudatosságának
és környezettudatosságukat befolyásoló tényezőknek a megismerése nagymértékben segítheti
a fenntarthatósági irányelvek és oktatási-nevelési gyakorlatok előkészítését, meghatározását
a felsőoktatásban. Tanulmányunkban 17 hazai egyetem hallgatóinak környezettudatosságát
(környezeti attitűdjeit és környezetbarát viselkedését) vizsgáltuk számos feltételezett befolyásoló tényező függvényében. Így figyelembe vettük a hallgatók anyagias szemléletét (materializmus), élettel való elégedettségét, politikai nézeteiket, illetve a Covid-19 pandémiával kapcsolatos
véleményüket. Ezek eredményeink szerint mind összefüggésben álltak a környezettudatosságot
jellemző mutatókkal. A környezettudatosabb hallgatók kevésbé voltak materialista szemléletűek, kevésbé vallottak jobboldali nézeteket, életükkel elégedettebbek voltak, és a pandémiával
kapcsolatos kérdésekben is eltért véleményük kevésbé környezettudatos társaiktól. Az élettel
való elégedettséget a környezettudatosság és a politikai nézetek gyengébb hatása mellett legnagyobb mértékben a válaszadók által érzékelt relatív anyagi helyzet határozta meg. -
Kihívások a vidéki Magyarországon a pandémiát követő időszakban: Problémaérzékelés a Sellyei járás „felzárkózó” településein
5-31Megtekintések száma:147A marginalizálódott rurális térségek szociális problémái felerősödtek és átalakultak az elmúlt években – elsősorban a pandémiával és a gazdasági válságjelenségekkel összefüggésben. A leszakadó területek felzárkóztatása komoly kihívást jelent a kelet-közép európai térség államaiban, ahol – a nyugati viszonyoktól eltérően – a szegregáció és gettósodás sokkal inkább a prosperáló központoktól távolabb fekvő vidéki kistelepülések problémájaként jelenik meg. Az intézményhiányos falvak életét továbbra is a fokozódó hátrányok, valamint a negatív migrációs trendek határozzák meg. Írásunkban a 300 legszegényebb magyar települést felzárkóztató kormányzati programban érintett hét dél-baranyai aprófalu helyzetét mutatjuk be az ott élő népesség problémaérzékelésének tükrében. Kérdőíves kutatásunk során a pandémiával és a mindennapi élettel kapcsolatos nehézségek lokális szintű feltárására törekedtünk. A szubjektív percepciók értékelése lehetőséget biztosított a hátrányos helyzetű vidéki népesség sajátos nézőpontú strukturálására, valamint az egyes csoportok jellemzői problémáinak elemzésére.
-
Politikai átrendeződés a pandémia és a háború árnyékában: A 2022. évi lettországi parlamenti választás és következményei
73-94Megtekintések száma:40Lettország pártrendszere a kilencvenes évektől fogva – lényegében a függetlenedés és demokratizálódás óta – az instabilabbak közé tartozik európai összehasonlításban. Bár a 2010-es évek közepén volt egy periódus, ami a releváns pártok körének stabilizálódását, és a pártok számának csökkenését mutatta, az évtized végére ismételten nagy lett a fluktuáció a balti köztársaság pártjai között. A 2018-as választást követően, rekord hosszú idő után megalakult Kariņš-kabinet mégis egyedülálló rekordot állított fel az országban: ez volt az első kormány, amely kitöltött egy teljes, négy éves parlamenti ciklust. A kormány két kihívással küzdött meg hivatali ideje alatt, a 2020 tavaszán kezdődő pandémiával, majd a 2022. február 24-én kezdődő, Ukrajna elleni orosz agresszióval. Mindkettő jelentős hatással volt a pártpaletta alakulására. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a lettországi pártpolitikai paletta változásait az elmúlt két törvényhozási ciklusban, elemezze a 2022 októberi választás eredményeit, kiemelten kezelve az orosz–ukrán háború hatásait a pártstruktúra átalakulására és a választások eredményére.
-
The effect of Covid-19 epidemic on the industry of a Sub-Saharan Country: a perspective on sports industry in Nigeria
32-48Megtekintések száma:67We investigated the impact of Covid-19 epidemic on the Nigerian economy and it’s Sports Industry. Thorough review of literature on empirical, conceptual, and theoretical studies on Covid-19 and Sports Economics was conducted. We examined the situation of Covid-19 and Sports Economics in Europe and America, and highlight the situation in Nigeria. Although scarce literature was found on the field of Sports Economics in the Nigerian context, over 60 articles were downloaded from recognized sources and analyzed in the field of Sports Economics and Covid-19 and careful selection of articles was made on recent and relevance basis and it is concluded that Covid-19 epidemic has negatively impacted global economies including that of Nigeria. The global Sports Economies including Nigeria was hard hit by the pandemic especially in terms of employment directly or indirectly considering the mono-economic nature of the Nigerian economy and incapacity of Sports Industry and Sports Economics in the country. It is however suggested, considering the huge potentials of the Sports Industry in Nigeria in job creation for youth and earnings that adequate funding/investment and aggressive transformation of the sector should be carried out.
-
Oktatási módszerek az általános iskolások körében, a Covid-19 járvány idején
78-102Megtekintések száma:90A kutatás középpontjában a kisiskolások körében megmutatkozó Covid-19 járvány hatásai, az oktatási keretek átalakulásai állnak, melyen belül a tanulmány a pedagógusi nézőpontokra fókuszál. A kötelező online oktatási keretek felhívták a figyelmet a tantermi órák és a digitális tanítás közötti különbségekre, a tanári hivatás háttérdimenzióira, melyek a mai oktatási rendszer kihívásaiként is értelmezhetőek. Ennek megfelelően a tanulmány reflektál a pandémia által generált társadalmi és mentális problémákra, az oktatás területén szükségessé vált digitalizációra, a pedagógusokat érintő tananyag átadási nehézségekre, azaz a pedagógiai szükségállapotra, a karanténpedagógiára. A tanítási módszerek változására egy kis- és nagyvárosokban tanító pedagógusi adatbázis biztosít alapot (n = 12). Eredményként általuk bemutathatóvá váltak az online oktatás iskola-specifikus esetei, a digitális tananyagok átadására vonatkozó törekvések, a számos esetben megmutatkozó nehézségekkel és a későbbiekben beépíthető újításokkal együtt.
-
Hogyan változott a hazai egyetemisták drogfogyasztása a Covid idején?
161-177Megtekintések száma:142A Covid-19 kitörése, a karantén mindenkire jelentős hatással bír mentálisan és szociálisan egyaránt. Az életkörülmények, a napi rutin megváltozása, a munkahely elvesztése, a létbizonytalanság
jelentős lelki megterhelést jelent az emberek számára, amely növelheti az egészségkárosító
magatartások gyakoribbá válását. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a rizikómagatartásban milyen változás figyelhető meg a koronavírus hatására a hazai egyetemisták körében, illetve, hogy
ez a változás milyen pszicho-szociális tényezőkkel magyarázható. Az Antwerpeni Egyetem által
koordinált Hallgatók Jóléte Nemzetközi Koronavírus Kutatás (Covid-19 International Student
Well-Being Study) adatait dolgozzuk fel. A kutatásban közel 26 ország, 75 egyeteme vett részt.
Magyarországról a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem és a
Szegedi Tudományegyetem hallgatói töltötték ki online a kérdőívet. A teljes egyetemista populációt céloztuk meg. Az adatfelvétel 2020 tavaszán zajlott le. Eredményeink azt mutatják, hogy
az összes egészségkárosító magatartás csökkent a Covid-19 alatt, azonban a vírus előtt már
fogyasztók körében nőtt a fogyasztás gyakoriságának az átlaga. Mindez arra utal, hogy a hazai egyetemisták körében feltehetően csökkent a rekreációs használat, és nőtt a problémásabb
fogyasztás a pandémia alatt. Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a karantén alatti
átmeneti helyzetet nehezebben viselő egyetemisták esetében gyakoribbá válhatnak az egészségkárosító magatartások, így fontos prevenciós és segítő lehetőségeket biztosítani számukra.
