Keresés

Keresési eredmények

• Az EU tagállamok innovációs és versenyképességi klaszteresedése 2013-ban

  22-36

  Balda Gábor

  Megtekintések száma:

  43

  Az innovációs gazdaság korában érthető módon az innováció központi jelentőségű fogalomként
  jelenik meg, amelynek irodalma ezért rendkívül szerteágazó: globális, makro- és mikro-szinten,
  az üzleti és non-business szektor kapcsán, sőt társadalmi vonatkozásban is értelmezik. Jelen írás
  irodalmi háttere egy történeti áttekintést mutat be az innováció fogalomkörének fejlődéséről, és
  annak különböző értelmezéseiről.
  Az irodalmi háttér feltárása után kvantitatív, leíró és magyarázó jellegű statisztikai adatelemzés került leírásra, monotetikus, és deduktív megközelítésben. Kutatásom jelenlegi fázisában
  makroszintű nemzetközi összehasonlító elemzéseket végzek az EU és a WEF (World Economic
  Forum) adatbázisán (Innovation Union Scoreboard, illetve Global Competitiveness Index), az
  SPSS adatbázis kezelő szoftver segítségével. Jelen kutatás célja, hogy választ találjon arra, az
  innovációs folyamatok, és a versenyképesség alakulása között makroszinten van-e kapcsolat,
  és ha van, az miként értelmezhető. A későbbiekben hasonló céllal és metodikával nemzetközi
  mikro-szintű összehasonlító elemzéseket kívánok végezni, majd a makro- és mikro-szintű eredmények összevetésével választ keresni arra, hogy a makro-szintű innovációs politika hogyan
  befolyásolja a mikro-szintű innovativitást és versenyképességet. Mindezek alapján pedig meghatározni kívánom a hazai innovációs politika sajátos vonásait, optimalizálásának lehetőségeit.

• Start-up stúdió: üzleti modell innováció(Az INNONIC Zrt. példája)

  66-83

  Farkas Éva

  Makó Csaba

  Illéssy Miklós

  Heidrich Balázs

  Megtekintések száma:

  90

  A közbeszéd leginkább gyűjtőfogalomként használja a start-up kifejezést a technológiai újdonságok értékesítésére alapított vállalkozások jellemzésére. Ugyanakkor az új vagy újszerű ötlet piacra vezetésén túl, a legtöbb üzleti funkciót (marketing, értékesítés, termék/szolgáltatásfejlesztés, HR stb.) innovatív és proaktív módon látják el, valamint a bizonytalanság és a szűkös
  erőforrások mellett a gyors szervezeti fejlődés és gazdasági növekedés ígéretét hordozzák magukban. Az intenzív növekedéshez és a fenntarthatósághoz azonban a támogató társadalmigazdasági és intézményi környezet elengedhetetlen feltétel. Esettanulmányunkban egy, a debreceni régióban található, nemzetközi piacokon működő vállalkozás példáján mutatjuk be az úgynevezett start-up stúdiók jelentőségét a vállalati innováció katalizálásában. Hasonlattal élve, azt vizsgáljuk, hogy a stúdió mint „anyahajó”, milyen szervezeti-vezetési módszerek, kulturális minták használatával és milyen mechanizmusokon keresztül járul hozzá a start-up vállalkozások sikeréhez.

• Alzheimer Cafék online tevékenysége a koronavírus járvány kitörése előtti és utáni fél évben II.

  42-64

  Kucsera Csaba

  Holpert Anna

  Megtekintések száma:

  77

  Az Alzheimer Caféknak fontos szerepe lehet a demenciával élők és gondozó családtagjaik pszi­choszociális támogatásában egy megértő, befogadó, egymással szolidáris és egymást támogató közösség kereteinek biztosításával. Előmozdíthatják ezen kívül a szakpolitikai, szakmai és társa­dalmi diskurzust, a demencia társadalmi realitásként való elismerését, és az ezzel a komplex ki­hívással kapcsolatos általános tudatosságot. Segíthetik továbbá a szakemberek közötti együtt­működést – a transzdiszciplinaritás jegyében –, valamint a szakmai és a laikus-érintett színterek közötti kölcsönös megértést és együttműködést, cselekvő közösségek és hálózatok formálódását is katalizálva.

  Ezeknek a lehetőségeknek a megvalósulásában fontos eszköz lehet a Cafék aktív és célirá­nyos jelenléte és tevékenysége az internetes platformokon, a 21. századi társadalmi nyilvános­ság és közösségi élet egyre prominensebb csatornáin, terepein.

  Ez a kétrészes tanulmány az Alzheimer Cafék online hozzáférhető tevékenységét elemzi eb­ből a perspektívából egy tízelemű funkciólistához mérve. Az internetes platformok által nyújtott lehetőségek kihasználását, a releváns hasznok és előnyök megvalósulását 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között vizsgálja, különös figyelemmel a közegben megfigyelhető technológiai adaptációs válaszokra a koronavírus járvány kitörésekor.

  A tanulmány első része (Kucsera – Holpert 2021) röviden ismertette az Alzheimer Café kon­cepcióját és annak magyarországi történetét, majd bemutatta a vizsgálat módszertanát és a kutatás eredményeinek első felét. Ez a tanulmány második része, amely folytatja az eredmények ismertetését, és a levont következtetések alapján ajánlásokat fogalmaz meg az internetes plat­formok lehetőségeinek hathatósabb kihasználására a célok megvalósításához.

• Alzheimer Cafék online tevékenysége a koronavírus járvány kitörése előtti és utáni fél évben I.

  19-41

  Kucsera Csaba

  Holpert Anna

  Megtekintések száma:

  73

   Az Alzheimer Caféknak fontos szerepe lehet a demenciával élők és gondozó családtagjaik pszi­choszociális támogatásában egy megértő, befogadó, egymással szolidáris és egymást támogató közösség kereteinek biztosításával. Előmozdíthatják ezen kívül a szakpolitikai, szakmai és társadalmi diskurzust, a demencia társadalmi realitásként való elismerését, és az ezzel a komplex kihívással kapcsolatos általános tudatosságot. Segíthetik továbbá a szakemberek közötti együttműködést – a transzdiszciplinaritás jegyében –, valamint a szakmai és a lai­kus-érintett színterek közötti kölcsönös megértést és együttműködést, cselekvő közösségek és hálózatok formálódását is katalizálva.

  Ezeknek a lehetőségeknek a megvalósulásában fontos eszköz lehet a Cafék aktív és célirá­nyos jelenléte és tevékenysége az internetes platformokon, a 21. századi társadalmi nyilvános­ság és közösségi élet egyre prominensebb csatornáin, terepein.

  Ez a kétrészes tanulmány az Alzheimer Cafék online hozzáférhető tevékenységét elemzi eb­ből a perspektívából egy tízelemű funkciólistához mérve. Az internetes platformok által nyújtott lehetőségek kihasználását, a releváns hasznok és előnyök megvalósulását 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között vizsgálja, különös figyelemmel a közegben megfigyelhető technológiai adaptációs válaszokra a koronavírus járvány kitörésekor.

  Ez a tanulmány első része, amely röviden ismerteti az Alzheimer Café koncepcióját és annak magyarországi történetét, majd bemutatja a vizsgálat módszertanát és a kutatás eredményei­nek első felét. A tanulmány második része folytatja majd az eredmények ismertetését, és a levont következtetések alapján ajánlásokat fogalmaz meg az internetes platformok lehetőségeinek hathatósabb kihasználására a célok megvalósításához.