Keresés

Keresési eredmények

• Politikai fejlődés: mi, miért, hogyan? A mai Magyarország előtörténete összehasonlító keretben

  5-26

  Csizmadia Ervin

  Megtekintések száma:

  61

  A tanulmány középpontjában az 1989–90 előtti Magyarország politikai fejlődésének komparatív vizsgálata áll. A szövegben a szerző nem foglalkozik az elmúlt 32 évvel, sokkal inkább az a kérdés izgatja, hogy a politikai fejlődés fogalmának hányféle értelmezése létezik. Ezek közül külön is kitér a fejlett országok (például az Egyesült Államok), valamint a fejlődő országok (azon országok köre, amelyek a gyarmati sorból szabadultak fel az 1960-as években) politikai fejlődésére, és kiindulópontja az, hogy Magyarország nem írható le sem a fejlett, sem a fejlődő országok esetében használt kategóriákkal. A tanulmány ugyanakkor elismeri, hogy a magyar fejlődés mindenkori mércéje a nyugati fejlődés, de nem fogadja el azt a megközelítést, hogy mivel a magyar fejlődés számos ponton eltér a nyugatitól, ez egyben azt is jelenti, hogy zsákutcás. A dolgozat hipotézise a magyar politikai fejlődés „normalitásának” tézise.

• A vidéki térségek pozicionálási lehetősége a Csíki-medence településeinek példáján

  50-74

  Székely Kinga Katalin

  Megtekintések száma:

  25

  A gazdaságilag és társadalmilag is hátrányos helyzetben lévő rurális térségek, illetve azon periférikus települések számára, amelyek kimaradtak a fejlődés fő áramlatából, új esélyt, alternatívát jelenthetnek azok az irányzatok, amelyek az endogén erőforrások kiaknázását, a közösségfejlesztést, a társadalmi befogadást támogatják. Az új vidékfejlesztési szemlélet és az ehhez
  kapcsolódó térségfejlesztési megközelítések, mint a marketingorientált településfejlesztés, egy
  újfajta, piaci szemléletet feltételező, közösség-alapú irányzatra hívják fel a figyelmet, ahol sokkal jelentősebb szerepet kapnak a helyek, a helyi közösségek, megváltozik a helyi vezetőség funkciója és az endogén tényezők válnak a fő erőforrásokká. Középpontba kerül a kommunikációs
  tevékenység és a pozicionálási gyakorlat.

• Társadalmi-gazdasági folyamatok a Derecskei járás területén

  105-130

  Rácz Katalin

  Szabó Szilárd

  Megtekintések száma:

  24

  Hazánk számos határ menti térségében tapasztalhatjuk a társadalmi-gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulását, melyek a jövőbeni fejlődés ütemére, a településeken várható folyamatokra is hatással vannak. A határok, különösen az ország keleti részén, akár több alkalommal is megváltoztak, újra és újra megakasztva egy-egy térség fejlődését (Pénzes et al. 2011). A határok elszigetelhetik egymástól a településeket, így inkább gátolják fejlődést, mint a kapcsolatokat ösztönzik (Reichman, 1993). Számos esetben magának a határnak az átjárhatatlansága, a határátkelők hiánya, vagy távoli elhelyezkedése miatt a kapcsolatok nehezen tehetők újra funkcionális egységgé (Pénzes, 2012).

• Egész(séges) életem: egészség- és készségfejlesztő program a gyermekjóléti alapellátásban

  109-122

  Homoki Andrea

  Kovács Edina

  Megtekintések száma:

  85

  Tanulmányunkban egy egészségnevelő, készség- és képességfejlesztő programot mutatunk be. A program célcsoportjához tartozó iskoláskorú gyermekek esetében a primer prevenció az egészséges életmód területén kiemelt területként jelenik meg. Családjaik életvezetési nehézségekkel terheltek, ezért a családi „társadalmi kultúrájuk”, azaz életmódjuk (Wessely 2003) sok esetben gátolhatja a gyermek egészséges személyiségfejlődését. A mezőberényi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozásában álló családok iskoláskorú gyermekei körében megvalósított program a fizikai-lelki-mentális egészség fejlesztésére irányult, az egészség holisztikus értelmezését szem előtt tartva. A 7–14 éves korcsoporthoz tartozó gyermekek számára két 15 fős csoportban valósult meg. Tanulmányunkban egy-egy programelem ismertetésén keresztül rámutatunk azokra a készségekre, képességekre, melyek fejlődése a tréning során egyes gyermekeknél beindult, másoknál fejlesztendő területként került rögzítésre. A kidolgozott program hatékonyságát jelzi, azaz pozitív eredménynek minősül, hogy a részt vevő kisiskolások körében magasabb szintű együttműködési készség alakult ki, az egészséghez fűződő kognitív ismereteik gyarapodásán túl, fejlődött kommunikációjuk, bővült érzelmeik, önkifejezésük eszköztára és gátlásaikat leküzdve a csoporttagok előtti megnyilvánulás képessége is fejlődést mutatott. A felső tagozatra járó iskoláskorúak csoportjában a tolerancia, empátia, az alkalmazkodás képessége mellett a problémamegoldó képesség is fejlődött. Körükben nagy eredményként tartjuk számon a továbbtanulási szándék megjelenését, a jövőképük formálódását és az életcéljaik megfogalmazását.

• A rurális elit téralapú identitásszerkezetének elemzése egy székelyföldi térségben

  32-49

  Sárosi-Blága Ágnes

  Megtekintések száma:

  24

  A vidéki térségek új kihívásai olyan szakmai elemzések tárházának bővítését támogatják, amelyek a fejlesztés egyik minőségi tényezőjeként a helyi vagy regionális identitásszerkezetek működésére irányulnak. A vidéki térhasználat változásait jelző megközelítések figyelembe vétele különösen fontosnak mutatkozik a posztszocialista országok vidéki térségeiben, amelyekre ez
  idáig többnyire csak centralizált fejlesztési programok irányultak, és amelyek az endogén fejlesztési paradigmában rejlő lehetőségek felismerésének kezdeti szakaszában vannak. Románia
  vidéki térségei közül jellegzetesen ilyen a kisebb-nagyobb tájegységekből álló székelyföldi térség,
  amely esetében az új vidékfejlesztési paradigma alapján fejlesztési potenciált jelenthet az adott
  tájegységekhez kapcsolódó téralapú identitás. Tanulmányom célja egy kisebb székelyföldi tájegység, a Felcsík kistérség kapcsán bemutatni a téralapú identitásszerkezet fontosabb dimenzióit a térségi elit körében végzett kutatás alapján.

• Sikeres és eredményes soft skill fejlesztő tréningek

  54-70

  B. Wiwczaroski Troy B.

  Richter Borka

  Megtekintések száma:

  30

  A soft skill fejlesztő tréningek segíthetik a multinacionális szervezetek különböző nyelvi háttérrel rendelkező alkalmazottai közötti kommunikáció fejlesztését a mindennapi tevékenységek
  ellátásához szükséges feladatokkal és felmerülő ügyekkel történő együttműködésben. Elképzelhető, hogy a tréningekkel kapcsolatos munkáltatói és vezetői elvárások nincsenek összhangban
  a munkavállalókéval, amely munkavállalói ellenálláshoz vezethet, valamint a menedzsment
  kérése alapján fejleszteni kívánt főbb tréningpontok elsajátításának és hasznosításának megtagadását válthatja ki.
  A soft skill fejlesztő workshopokat tartó társtrénerek több éves szakmai tapasztalata és a
  rengeteg európai multinacionális cég munkáltatói és munkavállalói visszajelzései alapján a
  szerzők megvitatják mindazon kritikus mérföldköveket, amelyeket a menedzsmentnek el kell
  érnie annak érdekében, hogy megalapozzák a jövőben tartandó soft skill tréningek növekvő sikerét munkahelyi szervezetükben.

• A rejtett tanterv szerepe a nemek szerinti horizontális szegregáció kialakulásában, egy pedagógusokkal végzett interjús kutatás tükrében

  72-97

  Gál Enikő

  Megtekintések száma:

  40

  A pedagógusok és az oktatási rendszerekben használt taneszközök hatása és befolyásoló ereje nemzetközileg kutatott terület, mivel kulcsfontosságú szerepet játszanak a tanulók személyiségének kialakulásában és tanulmányi előmenetelében. A szakirodalom szerint a hivatalos tanterv mögött rejlő rejtett tanterv egyik legjelentősebb „eszköze” a pedagógus, azonban a jelenség taneszközökben való megmutatkozása erősíti a nemi sztereotípiákat és csökkenti a nemek közötti egyenlőség kialakulásának lehetőségét. Jelen tanulmányban a rejtett tanterv szerepét vizsgáljuk a nemek szerinti horizontális szegregáció kialakulásában, különös tekintettel a pedagógusok és a tankönyvek befolyásoló erejére. A tanulmány empirikus részében nem valószínűségi szakértői mintavétel által, 18 általános iskolában tanító pedagógussal készítettünk félig strukturált interjút, amelyek elemzése kategorizáció és interpretáció által történt. Eredményeink azt mutatják, hogy a pedagógusok családjában a hagyományos nemi szerepek érvényesültek. Tanulmányaik alatt észleltek különbséget nemtől függően a pedagógusaik részéről viselkedés és elvárások tekintetében – azonban úgy vélik, ők maguk nem differenciálnak a nem alapján a tanulók között. Meglátásaik szerint a pedagógusok személye kiemelt jelentőséggel bír a diákok személyiségfejlődését és tanulmányi előmenetelét illetően, azonban a gyerekek pályaorientációját leginkább a szülők, és a családban megjelenő minták határozzák meg.

• Kiút a gazdaságilag fejletlen és depressziós térségek válságából egy befogadó, lokális, zöldgazdaság építésével

  1-30

  Béres Csaba

  Megtekintések száma:

  38

  A globalizáció mindent átható folyamata következtében bármilyen nagy vagy kis területi egységre koncentráló fejlesztési projekt esetében egyaránt figyelembe kell venni a nemzetköziés a hazaitársadalmi-gazdasági folyamatokat, mert ezek meghatározóak mind a lehetőségek, mind ezek kiaknázásának hogyanját illetően. Különösen áll ez a válság által leginkább kedvezőtlenül érintett gazdaságilag fejletlen, vagy a gazdasági szerkezetváltás következtében leépülő, korábban a nehézipar bázisának számító területekre. E tanulmányban ezeketösszefoglalóanhátrányos helyzetű térségeknek nevezzük. A rendszerváltás után erősödő területi egyenlőtlenségek kezelése céljából a területfejlesztési politika különféle kedvezményeket próbált nyújtani e leszakadó térségeknek, ezért törvényekben határozták meg azt, hogy mely térségek kerülhetnek be a kedvezményezettek körébe. Az 1996. évi XXI. sz. törvény társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeket, tartós munkanélküliséggel sújtott térségeket, az ipari szerkezet átalakítása miatt érintett térségeket, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségeket különböztetett meg. A 24/2001. (IV.20.) Országgyűlésihatározat szerint a következők tartoztak a kedvezményezettek körébe: társadalmi-gazdasági szempontból elmaradt térségek, az ipari szerkezetátalakítás térségei, mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségek. (VÁTI) Az elmúlt években a fogalmi megnevezés érdemben nem változott, legfeljebb a kezdeményezettek összetétele.

• Területi integráció és fejlesztéspolitika: Esettanulmány a Vértesi Natúrpark példáján

  41-63.

  Csurgó Bernadett

  Megyesi Boldizsár

  Megtekintések száma:

  32

  Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a fejlesztési kezdeményezések milyen hatást gyakorolnak a területi integrációra. Kutatásunkban a Vértesi NatúrPark példáján keresztül azt vizsgáltuk, hogy egy területi alapú fejlesztési kezdeményezés képes-e átalakítani az érintettek térbeli kapcsolatait. Jelen tanulmány célja, hogy egy fejlesztéspolitikai tárgyú esettanulmány segítségével mutassuk be a területi integráció mechanizmusait.Eredményeink azt mutatják, hogy a részvétel mértékét alapvetően meghatározza a szerep-lők státusza, a legaktívabbak az alapító tagok. A Vértesi Natúrpark programjaiban való rész-vétel és aktivitás mértéke növeli az egyéb jellegű térbeli kapcsolatok kiterjedtségét is. Az in-volváltságra hatással van a Vértesi Natúrparkhoz való térbeli közelség, ebből következően erős Csákvárnak és a környékének a szerepe az összefogásban. A térbeli közelségen alapuló integrált-ság a kezdeményezéssel való azonosulást is meghatározza és csökkenti a versengő elképzelések kibontakozását.

• Időszemlélet és politikatudomány: Váltógazdálkodási ciklusok a jelen-centrikus és a történelmi szemléletmód között

  94-130.

  Ervin Csizmadia

  Megtekintések száma:

  24

  A kétrészes tanulmány első részében a szerző abból indul ki, hogy a politikatudomány számára
  izgalmas kihívás az elmúlt 50 év tudományos paradigmáinak áttekintése időszemléleti perspektívájuk alapján. A tanulmány kizárólag az időszemlélet alapján tekinti át az elmúlt 50 évet és
  emeli ki ebből a korszakból a legfontosabbnak tekintett négy paradigmát: a politikai fejlődést,
  a tranzitológiát, az új historicizmust és az amerikai politikai fejlődés iskoláját. A dolgozat áttekinti az egyes paradigmák reprezentatív szerzőit és érvelésük legfontosabb elemeit. Az 1960-as
  és a 80-as évek között a politikatudósok fogékonyak a történelmi szemléletre, hogy aztán a 90-es
  évektől a 2000-es évek közepéig az értelmezési nézőpont a jelen legyen. Az utóbbi évtizedben
  viszont mintha ismét növekedne az érdeklődés a történelmi látásmód iránt. A szerző arra a következtetésre jut, hogy a politikatudományon belül egyfajta váltógazdálkodás mutatható ki a
  két szemléletmód között, és ennek logikáját célszerű tanulmányoznunk.

• A gépjárműiparban dolgozók motivációinak, munkatapasztalatának és határidőtartási szokásainak összefüggései a termékfejlesztési projektekben

  37-53

  Szendi Nikoletta

  Megtekintések száma:

  26

  Napjainkban számos új gépjárműmodell fejlesztése történik a világ különböző részén található
  járműipari vállalatoknál és beszállítóiknál. Az autóipari szegmensben a termék életciklus rövidülése és a globális piac hatása miatt az időtényező kulcsszerepet játszik a projektek sikeres
  megvalósításában, és ezzel a termék értékesítésében. A jelen tanulmány az emberi tényezőre fókuszálva a projekttagok magatartását vizsgálja. Elsődleges célja nem az erőforrások hiányából,
  vagy a tervezés helytelenségéből adódó időveszteségek miatt bekövetkező hátráltató tényezőket
  feltárni. Az ilyen nyilvánvaló okok, veszélyek kimutatása és kezelése a projekt portfólió menedzsment testület hatáskörébe esik, ami jól működik a nagyobb projektszervezetekben. A projekttagok egyéni módon viszonyulnak a határidők betartásához és a feladatok végrehajtásához kapcsoló motivációjuk is eltérő. A szakirodalomban fellelhető és általános kutatások eredményein
  túlmutatóan azt vizsgálom, hogy azonosítható-e az aktuális járműipari szervezeti projektmunkában önálló jellegzetesség. A kutatás az autóipari fejlesztési projektben szerzett tapasztalat,
  motiváció és a határidők betartásának összefüggései alapján a munkavégzés hatékonyságát
  befolyásoló csoport (team) összetételt vizsgálja.

• Felnőttképzési helyzetkép a székelyföldi térségben: Összefoglaló tanulmány a rendszerváltást követő évtizedek vonatkozó szakmai elemzései alapján

  93-108

  Kiss Adél

  Megtekintések száma:

  18

  A tanulmány a felnőttképzés helyzetét tekinti át a romániai rendszerváltást követő évtizedek
  társadalmi folyamatai, valamint a kapcsolódó szakmai elemzések alapján. Röviden szól az országos kontextusról, a térségi folyamatokról, részletesebben pedig a Hargita megyei felnőttképzés feltételrendszeréről és működésmódjáról. A feldolgozott szakmai elemzések alapján egyik
  következtetés, hogy az első két évtizedben kialakult „alap” mindmáig meghatározza a térségi
  felnőttképzés helyzetét, működését. A térségi fejlesztéspolitikai tervezésben és gyakorlatban
  egyelőre nincsenek kellő mértékben kihasználva azok a lehetőségek, amelyek a felnőttképzéshez
  kapcsolhatóak. Ugyanakkor további kutatási feladatok és lehetőségek is vannak a felnőttképzésben.

• Képzés és foglalkoztatás: Információ és tudásáramlás a képzőintézmények és a foglalkoztatók között

  31-48

  Csoba Judit

  Ábrahám Katalin

  Nagyné Varga Ilona

  Megtekintések száma:

  31

  Egy térség gazdaságifejlődéséhez elengedhetetlen, hogy olyan integrált működési formák alakuljanak ki, amelyek hatékonyan gazdálkodnak a rendelkezésre álló erőforrásokkal. Különösen érvényes ez a megállapítás egy határmenti, többnyire alacsony lélekszámú településekkel rendelkező mikrotérségben, ahol a gazdálkodás évtizedeken keresztül alapvetően a mezőgazdasági önellátásra épült, s a foglalkoztatási lehetőségek kialakítása korlátozott volt. A foglalkoztatási és képzési szerkezet illeszkedése, a kereslet és kínálat egyensúlyának kialakítása a képzési és foglalkoztatási rendszerben egy hátrányos helyzetű mikrotérség gazdasági és társadalmi fejlődését is előnyösen formálhatja. A határ menti kistérségek fejlesztése a rendszerváltást megelőzően komoly hátrányt szenvedett. A határ két oldalán lévő kis- és középméretű települések elnéptelenedtek, lakóik elöregedtek. Az elmúlt évek során a helyi szükségletekre és a még meglévő erőforrásokra építve indult meg a térségfejlesztés, melynek eredményeként a kutatás helyszínén, Érmellék kistérség 21 településén közel 2500 kis- és középméretű vállalkozás jött létre. A létrejött szervezetek gazdasági és foglalkoztatási funkcióinak fejlesztése azonban csak akkor valósulhat meg, ha a vállalkozások szakemberszükséglete atérségben, a megfelelő mennyiségben és minőségi szerkezetben biztosított.

• Munkamigráció a székelyföldi térségben: Migráció és fejlődés, a migrációs döntések meghozatala

  17-31

  Bodó Julianna

  Megtekintések száma:

  31

  A munkavállalás céljából történő migráció napjaink egyik fontos társadalmi jelensége. Az
  alábbi tanulmány a székelyföldi munkamigráció rendszerváltás utáni helyzetébe nyújt betekintést. Vázolja azokat a legfontosabb trendeket, amelyek 1990-től napjainkig meghatározzák ezt
  a társadalmi folyamatot, és jelzi azokat a változásokat, amelyek mentén a munkamigráció egyes
  korszakai elkülöníthetők egymástól. A tanulmány kitér a migráció és a fejlődés kapcsolatának
  változó megítéléseire. Az utolsó alfejezet egy elemzésrészletet tartalmaz, amely a migráció következtében megmutatkozó új életvezetési tendenciák közegében vizsgálja a migrációs döntések
  meghozatalának jelenségét.

• Eldologiasító, zárvány-gyermekvédelem

  34-46

  Rácz Andrea

  Megtekintések száma:

  50

  Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a gyermekvédelmi szakellátás hogyan képes a gyermekvédelemmel érintett gyermekek és fiatal felnőttek problémáit kezelni, a gyermekkori hátrányokat kompenzálni, valamint a sikeres társadalmi integrációt elősegíteni. Mindezen –1997-es Gyermekvédelmi törvényben deklarált – célok megvalósításához mennyiben adottak az állami struktúrában a szakmai eszközök. A szolidaritás, mint érték gyermekvédelemben való értelmezése egyértelmű, hiszen a gyermekvédelem a gyermekvédelmi problémákkal érintett családok helyzetének javítására, egészséges személyiségfejlődésük elősegítésére törekszik. A szakemberekkel, szakértőkkel készült interjúkra és egy eset rövid bemutatására épülő tanulmány a rendszer hiányosságaira és sok szempontból korlátozott mozgásterére hívja fel a figyelmet.

• A gyermeknevelés késő modern kihívásai

  5-24

  Bogács Ernő

  Megtekintések száma:

  27

  A tanulmány célja betekintést nyújtani a késő modern kor azon jellegzetességeibe, melyek a gyermekneveléssel kapcsolatba hozhatók. Ennek érdekében a részletes elemzés igénye nélkül kísérletet tesz e sajátosságok feltérképezésére, kihívásként történő azonosíthatóságukra, a nevelés mibenlétének körülírására, a személyiségformálásként meghatározható nevelés okán az identitás és self, valamint azok kialakítása és kibontakoztatása témakörének bemutatására, és végül bevezetést adni a kihívásokra adható válaszok problematikájába.

• Pécsett és Debrecenben tanuló külföldi orvostanhallgatók: egyetemválasztási és beilleszkedési kérdések

  22-43

  Faubl Nóra

  M. Császár Zsuzsanna

  Wusching Ádám Tamás

  Füzesi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  50

  A globalizáció és a tudásalapú gazdaság térnyerésével egyre inkább előtérbe kerül a nemzetközi hallgatói mobilitás, mint a felsőoktatás nemzetköziesedésének legfontosabb indikátora. Hazánkban a külföldi hallgatók száma – a globális trendekhez hasonlóan – növekedést mutat, jelentős nemzetgazdasági érdeket képviselve ezzel. Emellett az egyetemek székhelyéül szolgáló
  városok fejlődésére, gazdasági és kulturális életére is egyre nagyobb hatást gyakorolnak a nemzetközi szintérről érkező hallgatók.
  Empirikus kutatásunk során a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem idegen nyelvű orvosi, fogorvosi és gyógyszerész képzésein részt vevő külföldi hallgatókat vizsgáltuk anonim, önkitöltéses kérdőív segítségével, személyes megkeresés formájában (n=602). A saját fejlesztésű kérdőív három kérdéscsoportra fókuszált: a hallgatók motivációira, az egyetemmel való elégedettségükre, továbbá beilleszkedésük folyamatára. A kutatásra mindkét egyetemen a 2015/16. tanév tavaszi félévében került sor. Az eredmények alapján elmondható, hogy a nemzetközi hallgatói mobilitás során Magyarországra érkező hallgatók motivációinak és elégedettségének feltérképezése, valamint integrációjuk elősegítése a közép- és hosszú távú egyetem- és várospolitikai fejlesztések szempontjából elengedhetetlenül fontos. A Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem orvosi képzései nagyon népszerűek a külföldiek körében, de jelentős különbségek érzékelhetők egyetemválasztási döntéseikben, amelyek mögött az húzódik meg, hogy a beiskolázott hallgatók eltérő kultúrákból érkeztek, és ez meghatározza személyes döntéseiket, későbbi terveiket. A kezdeti nehézségek vonatkozásában az eredmények alapján megállapítható, hogy a német nyelvű képzés hallgatói számára az eltérő magyar nyelvi közeg, valamint a helyi bürokrácia jelent nagyobb kihívást, míg az angol nyelvű képzésben részt vevő heterogén kohorsz számára az oktatókkal való kapcsolatfelvétel, és a szociokulturális közegbe való beilleszkedés okoz valamivel nagyobb nehézséget. A beilleszkedés vonatkozásában kiemelendő, hogy a származási ország szempontjából homogénebb német nyelvű képzésben résztvevők számára a beilleszkedés valamivel kisebb kihívást jelent, mint a heterogén összetételű angol nyelvű képzésben résztvevők számára, melynek hátterében feltételezhetően többek között az akkulturációs (beilleszkedési)
  folyamat stabilizálódása áll.

• A közigazgatás reformirányzatai Közép-Kelet-Európában

  124-142

  Szakos Judit

  Megtekintések száma:

  36

  A tanulmány egyrészt a közép-kelet-európai közigazgatási reformirányzatok fejlődését kívánja összefoglalni a rendszerváltástól kezdve, másrészt a következő időszakot a térségben is meghatározó techno-gazdasági trendekre tesz kitekintést. Az új közmenedzsment (NPM) és a poszt-közmenedzsment doktrínák elterjedését és alakulását az egyes országcsoportokban Drechsler és Randma-Liiv (2014) korszakolása alapján tekinti át. Ezt követően arra vállalkozik, hogy bemutassa a technológiai fejlődés okozta főbb kihívások és lehetőségek tág értelemben vett közigazgatási és kormányzati aspektusait. A vállalkozó állam koncepció beemelésével megmutatja, hogy az egyes átfogó problémák (wicked issues) megoldása aktív állami szerepvállalást igényel, amely várhatóan a közigazgatás reformirányainak alakulására is hatással lesz.

• Cívisek és Basahalmán túlról jöttek: Az ipari modernizáció térbeli mintázatai Debrecenben (1870)

  186-241

  Mazsu János

  Megtekintések száma:

  47

  Debrecen történeti fejlődésével foglalkozó kutatók érdeklődése évszázadok óta arra irányul, voltak-e sajátosan egyedi vonásai a város fejlődésének, és ha voltak, hogyan definiálható, miben ragadható meg a Debrecen sajátos fejlődésének jellege.  Volt-e, van-e „debreceniség”?Tanulmányom az 1870. évi népszámlálás térinformatikai relációs adatbázisba (DTTTA 1870) rendezett anyagának vizsgálatával elemzi, hogy két évtizeddel a korszak rendszerváltása (1848/49) után a politikai és a háttérben zajló ipari modernizációs folyamatok hogyan jelentkeztek a cívisváros hagyományos tér- és társadalomszerkezetének átalakulásában, milyen sajátosságok ragadhatóak Debrecen induló polgárosodásában. Az elemzés fókuszában az áll, hogy a „tősgyökeres debreceniek” (cívisek) és a betelepülők társadalmi státuszát meghatározó tényezők (lakóhelyi szegregáció, szomszédság, felekezeti elkülönülés és együttélés térbelisége és hierarchikus sajátosságai) alakulása mutatott-e a szakirodalomban leírt típusos vagy pedig egyedi sajátosságokat.

• Start-up stúdió: üzleti modell innováció(Az INNONIC Zrt. példája)

  66-83

  Farkas Éva

  Makó Csaba

  Illéssy Miklós

  Heidrich Balázs

  Megtekintések száma:

  56

  A közbeszéd leginkább gyűjtőfogalomként használja a start-up kifejezést a technológiai újdonságok értékesítésére alapított vállalkozások jellemzésére. Ugyanakkor az új vagy újszerű ötlet piacra vezetésén túl, a legtöbb üzleti funkciót (marketing, értékesítés, termék/szolgáltatásfejlesztés, HR stb.) innovatív és proaktív módon látják el, valamint a bizonytalanság és a szűkös
  erőforrások mellett a gyors szervezeti fejlődés és gazdasági növekedés ígéretét hordozzák magukban. Az intenzív növekedéshez és a fenntarthatósághoz azonban a támogató társadalmigazdasági és intézményi környezet elengedhetetlen feltétel. Esettanulmányunkban egy, a debreceni régióban található, nemzetközi piacokon működő vállalkozás példáján mutatjuk be az úgynevezett start-up stúdiók jelentőségét a vállalati innováció katalizálásában. Hasonlattal élve, azt vizsgáljuk, hogy a stúdió mint „anyahajó”, milyen szervezeti-vezetési módszerek, kulturális minták használatával és milyen mechanizmusokon keresztül járul hozzá a start-up vállalkozások sikeréhez.

• A rabszolga-kereskedelem és a bizalom

  172-177.

  Schranz Edit

  Megtekintések száma:

  29

  Hat-e, s ha igen, hogyan hat a kultúra a társadalomra? Nathan Nunn és Leonard Wantchekon tanulmánya nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy megvizsgálja, az afrikai földrész lakóiban, valamint a gazdaságban máig nyomot hagyó – ám mintegy 100 éve befejeződött – rabszolga-kereskedelem hatásait, az egyének kulturális, nor-makövető, hiedelmekkel és értékekkel kapcsolatos gondolkodása, viselkedése terén. Céljuk kideríteni az okokat, amelyek az Afrikán belül megmutatkozó történelmi bi-zalmatlansághoz vezettek a helyi kormányok vagy önkormányzatok (politika), a ki-sebb lakóközösségek (szomszédok) irányába vagy akár a családi kapcsolatokon be-lül, s amelyek mind a mai napig befolyással lehetnek a gazdasági fejlődésére. Nunn és Wantchekon hipotézise abból a Nunn által írt korábbi tanulmányból indul ki, amely ok-okozati összefüggést mutatott ki a 400 éves rabszolga-kereskedelem, vala-mint az afrikai lakosság mai jövedelmi viszonyai között, a rabszolga-kereskedelem hosszú távú gazdasági hatásait vizsgálva.

• Politikai átrendeződés a pandémia és a háború árnyékában: A 2022. évi lettországi parlamenti választás és következményei

  73-94

  Tóth László

  Megtekintések száma:

  40

  Lettország pártrendszere a kilencvenes évektől fogva – lényegében a függetlenedés és demokratizálódás óta – az instabilabbak közé tartozik európai összehasonlításban. Bár a 2010-es évek közepén volt egy periódus, ami a releváns pártok körének stabilizálódását, és a pártok számának csökkenését mutatta, az évtized végére ismételten nagy lett a fluktuáció a balti köztársaság pártjai között. A 2018-as választást követően, rekord hosszú idő után megalakult Kariņš-kabinet mégis egyedülálló rekordot állított fel az országban: ez volt az első kormány, amely kitöltött egy teljes, négy éves parlamenti ciklust. A kormány két kihívással küzdött meg hivatali ideje alatt, a 2020 tavaszán kezdődő pandémiával, majd a 2022. február 24-én kezdődő, Ukrajna elleni orosz agresszióval. Mindkettő jelentős hatással volt a pártpaletta alakulására. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a lettországi pártpolitikai paletta változásait az elmúlt két törvényhozási ciklusban, elemezze a 2022 októberi választás eredményeit, kiemelten kezelve az orosz–ukrán háború hatásait a pártstruktúra átalakulására és a választások eredményére.

• Mi a téma? Politikai témák és felhasználói reakciók szövegbányászati vizsgálata a 2018-as országgyűlési kampány politikusi Facebook-oldalain

  94-123.

  Márton Bene

  Megtekintések száma:

  16

  A tanulmány szövegbányászati eszközökkel vizsgálja, hogy a felhasználók hogyan reagálnak a
  2018-as magyarországi országgyűlési választás kampányának vezetői témáira a jelöltek Facebook-oldalain. Azt feltételezi, hogy a kiemelt (migráció, korrupció) és a kampánnyal kapcsolatos
  posztok több reakciót váltanak ki, míg a közpolitikai témák és a mobilizációs tartalmak kevésbé
  lesznek népszerűek. Mindezek túlmenően a témagazda-hatás elméletet is teszteli a felhasználói
  reaktivitás tekintetében. E feltevéseket egy olyan adatbázison teszteli a kutatás, amely a választás minden mérhető támogatottságú jelöltjének a kampány alatt közzétett összes posztját tartalmazza (511 jelölt 38030 posztja), a témákat pedig szövegbányászati eszközökkel azonosítja,
  ily módon használva ki a közösségi médiában rejlő „big data”-elemzés lehetőségét. Az eredmények azt mutatják, hogy a korrupció, a fejlesztéspolitika és a kampány a legnépszerűbb témák
  a Facebookon, míg a migráció csak az ellenzéki politikusok oldalán volt vonzó, a kormánypárti politikusok követői kerülték a migrációs témájú posztokra való reagálását. A legérdekesebb
  eredmény a fordított témagazda-hatáshoz kapcsolódik, miszerint a politikusok saját témáikkal
  általában kevésbé tudnak reakciókat kiváltani, mint ellenfeleik ugyanezekben a témákban

• A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására

  5-29

  Tátrai Patrik

  Molnár József

  Molnár D. István

  Kovály Katalin

  Erőss Ágnes

  Ferenc Viktória

  Rákóczi Krisztián

  Megtekintések száma:

  48

  A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás szerint Kárpátalján 152 ezer fő vallotta magát magyar
  nemzetiségűnek, azonban az azóta eltelt időszak népesedési és etnikai viszonyairól nagyon
  keveset tudni. Különösen a magyar lakosság kivándorlása az, aminek számbavétele nehézséget
  jelent, és aminek a jelentősége a 2010-es években – elsősorban a 2014-ben Kelet-Ukrajnában kirobbant
  fegyveres konfliktus hatására – megnövekedett. Éppen ezért jelen tanulmányban különböző
  adatforrások: az ukrán és magyar hivatalos statisztikai adatok, valamint két reprezentatív
  felmérés eredményeit bemutatva keressük a választ arra, hogy hogyan alakult a legutóbbi népszámlálás
  óta a kárpátaljai magyarok állandó és ideiglenes migrációja, és hogy mindez hogyan
  befolyásolta a kárpátaljai magyarság létszámát.
  Az adatbázisok összehasonlítása rávilágított arra, hogy a különböző módszertannal, különböző
  aktorok által gyűjtött adatok jelentősen eltérő képet festenek az – egyébként meglehetősen
  komplex – migrációs folyamatokról. A reprezentatív felmérések szerint, amelyek módszertanuknál
  fogva vélhetően jobban tükrözik a mobilitás nagyságrendjét, a kivándorolt magyarok száma
  2001 óta 9–14 ezer fő; ez alapján 2017 elején a kárpátaljai magyarok létszáma 130 ezer körül
  lehetett.

• Zárt intézeti neveltek családdal kapcsolatos nézetei

  138-153

  Hegedűs Judit

  Fekete Márta

  Sipos Szandra

  Megtekintések száma:

  14

  A bűnelkövetés okainak vizsgálata során szinte mindegyik szakirodalom kiemeli a család felelősségét, szerepét, ugyanakkor a zárt intézeti (javítóintézeti, speciális gyermekotthoni) neveltek családjainak működését elemző kutatások száma viszonylag szűk. Ezt a hiátust kívánta pótolni jelenlegi pilotszerű (nagyobb vizsgálódást előkészítő) kutatásunk. Kutatásunk során arra vállalkoztunk, hogy félig strukturált interjúk segítségével feltárjuk azt, hogy az intézeti neveltek családi hátterét mi jellemzi, milyen módszerekkel nevelték őket, mit gondolnak a családról, a család szerepéről és jelentőségéről az ember életében. A fiatalkorú bűnelkövetők családjában a zaklatás nem egyetlen formában jelent meg: fizikai és érzelmi formát öltött, az érintett személyiségre gyakorolt hatása minden értelemben összetett. Ezek a fiatalok nem rendelkeztek/ rendelkeznek biztos háttérrel, így sokkal jobban befolyásolhatók voltak rossz irányba; nem volt igazán gyermekkoruk, nem élték át a közös játék, a kirándulás élményét, nem szembesültek a bizalmat, szeretetet, biztonságot sugalló légkörrel. Jól látható volt, hogy a fiatalok családjában kevés figyelmet fordítottak az egyes családtagok egyéni érzékenységére, véleményére, az érzelmi kötelékek hiányoztak, vagy pedig erősen eltorzultak. Egy ilyen családi közegben a fiatalok a normális fejlődéssel járó serdülőkori krízisek megoldására sem voltak képesek, a feszültségek leküzdésében nem biztosított társas támaszt a család, magukra maradtak problémáik megoldásában. Ebből kiindulva nem meglepő, hogy igen nehezen tudták megfogalmazni, hogy számukra mit is jelent a család és milyen képük van jövőbeli családjukról.