Search
Search Results
-
A popperi módszertan megjelenése a politikában
102-107Views:28Karl R. Popper tudományfilozófiájának alapjai részben egészen David Hume indukciós kritikájáig nyúlnak vissza. Ebből nő ki tudományos módszertana és társadalomkritikája, amelyben nagy része van a Hayek-féle szocializmus-kritikának is. Ahhoz, hogy a popperi módszertant a lehető legteljesebben megérthessük, először ezeket kell áttekinteni.
David Hume Értekezés az emberi természetről című művében fejtette ki, mit gondol az emberi tapasztalatról és az ok-okozati következtetésről. Hume (2006) szerint az ok-okozati következtetések logikusak, mivel sokszorosan megismétlődött eseményeken, tapasztalatokon alapulnak, de ez nem jogosít fel arra, hogy ismeretlen, meg nem tapasztalt dolgokra is kiterjesszük ezen okfejtéseinket.
Az ő példájával élve, az, hogy a tűz és a meleg fogalmai általában együtt lépnek fel, csak azt bizonyítja, hogy adott körülmények között a tűz meleg, de nincs okunk feltételezni, hogy a körülmények megváltozása esetén ugyanez a reláció fennállna. Ezen állítását megerősítendő, elméletét az érzelmekre és azok viselkedésére is kiterjesztette, amely így szerinte igazolja azok bonyolultságát és kiszámíthatatlanságát, míg ebből következően az ok-okozati feltételezés olyan érzelmekhez vezethet, mint például az előítélet. (Hume 2006: 399-402)
Popper valami egészen hasonlóra jutott, de ellentétben Hume-mal, következtetéseit saját környezetére, nem pedig az elvont érzelmekre terjesztette ki, majd továbblépett a filozófián azzal, hogy bár egy elméleti módszertannal rukkolt elő, azt mégis sikeresen tudta hasznosítani saját munkáiban.
A popperi módszertan alapja a tudományos bizonytalanság, az a meggyőződés, amely szerint sosem lehetünk biztosak az igazunkban. Popper korának tudományfelfogása ezzel élesen szemben állt, a jusztifikációs tudományfilozófia egyértelműen a bizonyíték, a demonstráció és a tapasztalat körül forgott, ez határozott meg minden tudományos elméletet.
Ahogy azt korábban Hume is kimutatta a filozófiában, a demonstráció aligha igazol többet annál, mint a fogalmak pillanatnyi, együttes megjelenését. Popper ezen a vonalon továbbhaladva kritizálta korának tudományfilozófiáját.
-
The relationship between scientific philosophical theories and value research
131-147Views:114The purpose of this study is to examine, in what extent the mainstream approaches of scientific
theories can be applied on the field of the value-research. Therefore, I will examine these models
through the lense of scientific philosophical approaches of 20th century. Of the three most
significant philosophical theory (Popper’s falsification theory, Kuhn’s paradigm theory, and Imre
Lakatos’s theory of scientific research programs), I apply Lakatos’s theory, since it fits the best
to explain, how parallel research streams emerged on the field of value research. In this study I
strive for conciliate Lakatos’s program and the three significant value models. In the scientific
research program theory Lakatos found that many research programs coexist simultaneously.
Each has a hard core or negative heuristic (as Lakatos calls it) of theories immune to any revision
surrounded by a protective belt or positive heuristic of malleable theories. Every research
program vies against others to be most progressive. In my opinion the core of the program is
the value definition itself, which is used by the different researchers in the field of value studies.
This value definition barely changed during the past few decades. On the other hand, there are
numerous value models aimed to assess people’s value system. These models can be considered
as the protective belt revolving around the hardcore definition. The aim of this paper is not to
emphasize Lakatos’ theory from the philosophical approaches of science, but to examine value
research through a philosophical eye. This approach also can ease the communication between
the value research by exploring the common core of them.
