Search

Search Results

• Hármas határokról antropológiai megközelítésben

  191-195

  Gabriella Zámbó

  Views:

  14

  A kötet tematikus szerkezete lehetőséget nyújt az olvasó számára, hogy a kezdeti
  elméleti felvezetés után a terepmunka módszerének köszönhetően egy-egy fejezeten keresztül részese legyen az adott térség lokális közegének. A néprajzi megközelítés eredményeként nem csak a fizikai határ jellemzőit ismerhetjük meg közelebbről, hanem betekintést nyerhetünk a helyi közösségek identitásformálásának
  legfontosabb mechanizmusaiba. A széleskörűen és változatosan vizsgált hármas
  határ blokkok igyekeznek megragadni és hűen ábrázolni a kisebbség-többség kapcsolatból adódó másság és önmeghatározás kérdéseit. Mindemellett olyan alapvető
  témákat is középpontba állítanak a szerzők, amelyek a tapasztalt lokális jelenségek
  mellett kiterjedtebb és komplexebb kérdéseket is felvetnek, úgymint a regionális
  identitás, az informális kereskedelem és a határon túli kisebbségek jövője.

• Vidéki kultúra, helyi közösség és lokális identitás: A kulturális örökség szerepe a lokális identitásépítésben és a helyi közösségfejlesztésben Hajdúdorogon és Hajdúhadházon

  33-51

  Views:

  23

  -

• Social representation of rural youth identity

  101-113.

  Views:

  14

  In this paper, we investigate the local and self-identity characteristics of socio-cultural groups based on social representation theory and one of its methods (association method). Carried out on a sample of rural youth, the analysis focused on the relationship between the four groups, distinguished by their social representations of identity, with different intensities of meaning and the sociological background variables. In addition to the expected results, the hypothetical explanation for the contradiction in the emotional attachment and mobility variables can be further empirically confirmed.

• Understanding Aspects to the Ethnospecific Researches on the Gypsy Jazz

  23-39

  Andras A. Gergely

  Views:

  19

  The early “research of Gypsies”, romology, then the visible and the hidden processes of
  “tziganology” in anthropology included a shift in the state of understanding between the
  hillside of critical interpretation studies and that of local group psychology. They also involved
  the research of folk tales, dancing, poverty, examining segregation and participatory action
  methodology as well as innovation and rebirth of the musicological research of Gypsy music.
  The terminological aspect of “us” and “others”, expressing alterity and identity, points towards
  the more complex study of (ethnic) “minorities”, moreover knowledge and field studies, and
  results of examining narratives (such as tales, dances, visual worksof art, publicity, religion and
  community), bring us closer (by way of political and scientific pragmatism) to signalling a new
  era of empathic understanding. The aim of the paper is to highlight the ways leading to that
  goal, putting the musical aspects of the shift in focus, consisting of stylistic inventions, a worldmusic-based openness towards instruments and performance cultures, which nevertheless still
  carries the signs of a new era of projection and knowledge contents, first-person-narrative and
  narrative identities. Finding answers to the question “where did it come from” might be aided
  by contemplating “where does it go”. This would be both the aim and partially the structure of
  my thematic essay.