Search

Search Results

• Political reorganization in the shadow of the pandemic and war: The 2022 Latvian parliamentary election and its consequences

  73-94

  László Tóth

  Views:

  40

  Latvia’s party system has been one of the most unstable in European comparison since the 1990s, essentially since independence and democratization. Although there was a period in the middle of the 2010s, which showed the stabilization of the range of relevant parties and a decrease in the number of parties, by the end of the decade the fluctuation between the parties of the Baltic republics was again high. The Kariņš cabinet, formed after a record long time after the 2018 election, nevertheless set a unique record in the country: it was the first government to complete a full four-year parliamentary term. The government faced two challenges during its tenure, the pandemic that began in the spring of 2020, and the Russian aggression against Ukraine that began on February 24, 2022. Both had a significant impact on the development of the party structure. The aim of this paper is to present the changes in the political palette of Latvian parties in the last two legislative cycles, to analyze the results of the October 2022 election, giving priority to the effects of the Russian-Ukrainian war on the transformation of the party structure and the results of the elections.

• Az agrárpiac rehabilitálása Magyarországon 1956 után

  83-92

  Zsuzsanna Varga

  Views:

  24

  A tervgazdasággal foglalkozó magyarországi szakirodalom fókuszában mind a rendszerváltás előtt, mind az azóta eltelt időszakban elsősorban az ipari vállalatok vizsgálata állt. Az agrárium szereplőivel alig foglalkoztak annak ellenére, hogy éppen ezen a területen került sor először a piaci mechanizmusok részleges korrekciójára. A jelen tanulmány egyrészt arra keresi a választ, hogy miért éppen az agrárgazdaságban indult meg a piac rehabilitálása, s meddig jutott el ez a folyamat. Másrészt pedig azt vizsgálja, hogy a piac működéséről felhalmozódott agrárgazdasági tapasztalatok milyen hatást gyakoroltak az 1960-as évek gazdasági reformmunkálataira/ új gazdasági mechanizmus előkészítő munkálatai során.

  Kísérlet a piac kiiktatására a Rákosi-korszakban
  Az 1945-49 közötti időszakkal foglalkozó kutatók között a mai napig intenzív vita folyik arról, hogy mikortól is lehet egyértelműen szovjet típusú berendezkedésről beszélni Magyarországon. Annak megítélésében már konszenzus alakult ki, hogy a fordulat nem egyidőben következett be a politikai és a gazdasági életben. Ez utóbbi területen az 1948. március 25-én kiadott, a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról szóló minisztertanácsi rendelet hozott döntő fordulatot. (Pető 1998: 95-110.) Az államosítások révén lehetőség nyílt arra, hogy a piaci viszonyok kiiktatásával központilag irányított termelési és elosztási rendszerre térjenek át, ahol az állam tulajdonába került vállalatoknak kötelező tervutasításokkal előírták, hogy miből mennyit termeljenek. A szocializmus nagy előnyét abban jelölte meg a hivatalos ideológia, hogy a termelőeszközök magántulajdonának és a piacnak a felszámolásával lehetővé válik a népgazdasági méretekben való szervezettség, s ezáltal kiiktatódnak olyan problémák, mint a túltermelési válság, a munkanélküliség, stb. (Kornai 1993: 140-159.)

  A szovjet típusú tervgazdaság Magyarországon az ipar és a nagykereskedelem területén már az első ötéves terv 1950. évi elindulása előtt életbe lépett. Más volt a helyzet a mezőgazdaságban, ahol az 1940-es évek végén a magántulajdonra épülő parasztgazdaságok voltak túlnyomó többségben. (Szakács 1998: 311-329.) Közgazdasági környezetük azonban a korlátozott piacgazdaság jegyeit mutatta. A háború utáni rendkívüli helyzetben ugyanis a koalíciós pártok – átmeneti időre tervezve – fenntartottak egy sor hadigazdasági intézkedést, közülük legfontosabbnak a mezőgazdasági termények és állatok kötelező beszolgáltatása bizonyult. A háború alatt bevezetett ún. Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer fenntartását 1945-46 folyamán azzal indokolták a kormányzati erők, hogy az agrárszférát ért háborús károk és a lecsökkent termelés közepette a közélelmezés, valamint a fegyverszüneti egyezményben vállalt jóvátételi és seregellátási kötelezettségek teljesítése csak így biztosítható. (Erdmann 1993: 7-20.)

• A délszláv háború emlékezete a kopácsi magyar emlékezetközösségben

  32-81

  Tímea Baumann

  Views:

  9

  -

• Thomas Hobbes and the dilemmas of the natural state: First chapter – The axiomatic nature of total war

  3-24

  Levente Nagy

  Views:

  56

  The purpose of this paper is to reflect on some the ideas of Thomas Hobbes, one of the founders
  of modern political philosophy, best known for his masterpiece, Leviathan. The aim of this essay
  is not to provide a full scale analysis of Hobbes’ main work, nor to present his moral or political
  philosophy, nor to reflect on the significance of his impact on later political thinkers. The aim is
  more modest, and the theme under scrutiny is more narrow: the paper is devoted to a critical
  analysis of the main premise (state of the nature) of Hobbes’ theory of power, including the
  ambivalent character of the state of nature, as well as the logical dilemmas that arise during
  the analysis.

  After a general presentation of Hobbes’s philosophy and of the logical construction of his
  work, I will tend to focus on two aspects of the state of nature: firstly, I will analyse the assumed
  analogy between the state of nature and the Book of Genesis; secondly, I will examine whether
  the „war of all against all” is an axiomatic outcome of the „primitive” state. It turns out, that the
  answers for these questions are not so unanbiguous.