Search
Search Results
-
The place and role of field studies in teaching medical sociology
44-55Views:70Introduction: The goals of the subject of Medical sociology are to familiarize and explain the relationships between social environment and health. The theoretical and practical elements of the medical sociology education and the field studies that form a part of practical work serve these goals. During filed studies, we build on the previous knowledge and experience of the
students. Method: The themes of the field studies change from semester to semester. From the series of studies we picked three themes that were connected to and built on each other. We present the role of field studies through their description and the explanation of our experiences. Results: Field studies add empirical skills and experience to the knowledge acquired during the
theoretical and practical training of medical sociology. The field study assignments also serve to strengthen the effects of the “hidden curriculum”, the process of the indirect professional socialization at the medical school. Furthermore, the new knowledge and skills give the students a better understanding of the scientific literature helping them in the interpretation of statistical
and methodological aspects of biomedical results and concepts. Conclusion: Our experiences show that field studies are an efficient teaching method. Its most important outcome is sensitizing medical students towards health related social problems and helping them to understand and handle such problems. -
The choice of medical career – What do our field work experiences represent?
5-21Views:92Background: One of the greatest challenges of the XXI. century is the changing of the medical profession. Beside of the process of deprofessionalism, the demographic and social composition of the medical society have also been altering. More women became medical doctors in recent years. Parallel to these changes, the career motivations of medical students are transforming. Method: 175 first year medical students from the Semmelweis University participated in our study. They wrote about their career motivations based on a fixed set of viewpoints. The narratives were analysed by both quantitative and qualitative (content analysis) methods. Results: The female students are committed to medical profession at younger ages. The most important factors in career choices are altruism and scientific interest for both genders. There is a male dominance in career motivations of experiences, knowledge and benefits. Conclusions: The changing face of career motivations has a significant impact on both the physicians and the patients. This issue opens up possibilities for following research.
-
Themes of medical profession and professional socialization in medical sociology textbooks
79-97Views:65Introduction: The present study examines the information on the medical profession and how the changes occurring in the medical practice, the social role and the evaluation of the physician are reflected in the English and Hungarian language medical sociology textbooks used in Hungary. Method: We analyzed chapters of Hungarian language medical sociology textbooks of the
last 25 years that discuss medical profession and student choices, and textbooks used in English language courses of Semmelweis University. Results: The corpus of the Hungarian textbooks (history of medical profession, medical role models, models of doctor-patient relationships, medical socialization) stayed relatively unchanged. While preserving the myth of the medical profession, there are criticisms towards the role and relationship models. The theme of the medical education gradually disappears from the
English language textbooks. The social positions of the medical profession and health care are discussed in a broader context, focusing on the health care system and health care provision, incorporating the allied professions, and taking aspects of patients/consumers into greater consideration. Summary: Both textbook types reflect on the changes in the social position of the medical profession. However, the English literature approaches the modernization processes from the angles of the health care system and health care provision, resulting in the diminishing importance of the topic of medical profession while the Hungarian literature focuses on the profession and professional education of physicians. -
A jól-lét fogalmának értelmezése az európai szakirodalomban (2009–2014)
16-47Views:217A jól-lét olyan, széles körben használt fogalom, melyben az életminőség különböző dimenziói testesülnek meg. A tanulmány a fogalom európai szakirodalomban történő meghatározásának és használatának felmérése érdekében végzett szisztematikus vizsgálat eredményeit mutatja be. Munkánk alapját az Európai Unió „Measuring Youth Well-Being (MyWeB)” kutatásában résztvevő tizenegy ország kutatóinak közös erőfeszítéseként előállt ismeretek képezték. Egy jövőbeli európai ifjúság-kutatási program elősegítése és előkészítése érdekében kutatásunk résztvevői összegyűjtötték a fiatalok jól-létével kapcsolatos angol nyelven, illetve saját országaik nyelvén 2009–2014 között megjelent tanulmányokat. Azok a munkák kerültek be az általunk megvizsgált anyagok közé, melyek megfeleltek a következő kritériumoknak: a tanulmány a kutatásunkban résztvevő partnerországban végzett kutatás alapján készült, célcsoportjának típusa és kora megfelelt a kívánalmaknak (nem esett a népesség valamilyen szempontból különlegesnek számító kategóriájába és a 10–25 éves korcsoportot ölelte fel), a tanulmány teljes szövege elérhető volt, s megfelelő módszertani alapossággal készült. Az egymást követő, három szakaszban végrehajtott szűrések után 95 db tanulmány maradt, melyet tovább elemeztünk. A jól-lét fogalom vizsgálatának eredményeként kiderült, hogy a koncepció felépítésében hat terület, s az ehhez kapcsolódó indikátorok vesznek részt. Azt találtuk, hogy a jól-lét elsődlegesen pszichológiai jellegű, erőteljesen kognitív, egészséggel kapcsolatos, magatartásbeli és szociális oldalakkal bíró koncepció. Tanulmányunk végkövetkeztetése, hogy a jól-léttel kapcsolatos kutatások során a jelenleginél több figyelmet kellene fordítani a koncepció szociális oldalának, kommunikációs aspektusainak, az intézményi környezetének és az információs társadalomba való illesztettségének vizsgálatára.
