Keresés

Keresési eredmények

• Személyközi kapcsolatok Magyarországon – áttekintés

  72-93.

  Fruzsina Albert

  Beata David

  Megtekintések száma:

  13

  Tanulmányunk demonstrálja, hogy a társadalomszerkezet jelentős hatással van a személyközi
  kapcsolatok alakulására. A nyolcvanas évek közepe és 2015 között készült országos reprezentatív felmérések adataira alapozva bemutatjuk a magyar ego-centrikus kapcsolathálózatok
  jellemzőit, különös tekintettel a bizalmas beszélgetési hálózatokra, a barátságokra és a gyenge kötésekre és elemezzük, hogy a piacgazdaságra való átmenet milyen változásokat idézett
  elő ezekben a dimenziókban. Előzetes hipotéziseinkkel összhangban a rendszerváltozással járó jelentős társadalmi változások megváltoztatták a személyközi kapcsolatrendszereket is. A kilencvenes években még nem tapasztalhattunk radikális változásokat, bár az alkalmazkodást
  az új rendszerhez megkönnyítették az erős, hagyományos családi kötések. A nem rokoni kapcsolatok, különösen a barátságok az utóbbi időszakban úgy tűnik a rokoni kapcsolatok rovására
  kerülnek előtérbe. A gyenge kötéseken keresztül elérhető erőforrások összességében úgy tűnik
  csökkennek.

• Társadalmi rétegek polarizálódása és heterogénebbé válása, a „nagyszerkezet” beállásával: Dilemmák az utóbbi két évtized kutatásai alapján

  62-88

  Harcsa István

  Megtekintések száma:

  15

  Az utóbbi időszakban a vizsgálatok inkább a polarizálódásra irányultak, és meglehetősen kevés figyelmet kaptak az egyes rétegek belső tagoltságával kapcsolatos kérdések. Jelen kutatás legfontosabb célja az volt, hogy empirikus alapon képet adjon az egyes rétegek heterogenitásáról, illetve ezzel párhuzamosan a „nagyszerkezet” beállásáról. A vizsgálatot a KSH 2016. évi rétegződés adatfelvétele alapján végeztük, amelynek különösen nagy mintája jó lehetőséget adott a kérdéskör kibontásához.  A tapasztalatok arra utaltak, hogy a heterogenitás jellemzőinek feltárása csak a különböző modellek és sémák továbbfejlesztése alapján oldható meg. Ezzel kapcsolatosan a kulcskérdés az volt, hogy az általunk használt Andorka séma módosításával sikerül-e pontosabb ismereteket szerezni az egyenlőtlenségek alakulásáról. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy az újabb sémaváltozatok alapján jóval nagyobbak a rétegeken belüli egyenlőtlenségek, mint amit az alapséma jelzett.