Keresés

Keresési eredmények

• Hogy néznek szembe a spanyol családok a válsággal? A kezelési stratégiák típusai és következményei

  156-170.

  Lucía Martínez Virto

  Megtekintések száma:

  63

  A válság hatásai hozzájárultak számos spanyol háztartás nehézségeinek súlyosbodásához.
  Bár ezek a feltételek széles körben éreztették hatásukat, sokkal keményebben jelentkeztek
  azoknál a családoknál, amik már a válság előtt is nehéz helyzetben voltak. Jelen tanulmány
  fő célja, hogy beazonosítsa azokat a stratégiákat, amiket ezek a háztartások kialakítottak
  abból a célból, hogy kezeljék ezeket a nehézségeket. Az eredmények alapjául 34 kirekesztett
  háztartás élettörténeteinek kvalitatív elemzése szolgált. Ez az elemzés két érdekes eredményt
  hozott: egyrészt a háztartások megelőző és túlélő stratégiákat alakítottak ki, másrészt az
  elemzés beazonosította a stratégiák következményeit és hatásukat a háztartás társadalmi
  integráltásgára. Mindezen eredmények alapján a tanulmány a túlélő stratégiák határaira hívja
  fel a figyelmet.

• A fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási sajátosságai

  110-128

  Balázs András

  Megtekintések száma:

  64

  Tanulmányomban a fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási viszonyait kívántam feltérképezni a Magdolna-negyedben megfigyelhető háztartási stratégiák dokumentálásával. Arra voltam kíváncsi, hogy a főváros szegregátumszerű bérház és utcacsoportjaiban élők miként reagáltak a gazdasági szerkezetváltozás során beszűkülő lehetőségekre, az
  itt élő családok és háztartások milyen stratégiák mentén próbálnak bevételre szert tenni. Kutatásom arra is megpróbált választ adni, hogy a kirekesztettség érzésén túl létezik-e közöttük
  bármilyen gazdálkodási vagy életszervezési közösség.
  A megélhetési formák áttekintése után a fogyasztási szerkezet sajátosságaira koncentráltam. Interjúalanyaimat hétköznapi és ünnepi kiadásaik mellett a kiadáscsökkentés lehetséges
  eszközeiről is kérdeztem. Igyekeztem megvizsgálni, hogy a kiterjedt nagycsaládok együttműködése milyen hatást gyakorol az egyes részcsaládok hétköznapi életvitelére.

• A falvakban élő gyermekes háztartások helyzete Kárpátalján

  53-71.

  Loncsák Noémi

  Czibere Ibolya

  Megtekintések száma:

  82

  Tanulmányunkban az ukrajnai falvakban élő magyar kisebbségek gyermekes háztartásainak helyzetét mutatjuk be, az általunk készített kvalitatív és kvantitatív kutatások eredményei alap-ján. A feltáró kutatásban 23 interjú készült, a kérdőíves kutatás során pedig összesen 139 ház-tartásról és 253 gyermekről nyertünk adatokat. A háztartások életszínvonala és deprivációs jel-lemzői alapján mutatjuk be a gyermekes háztartások szegénységét. Elemzésünk központi elemei azok a sajátos munkaerőpiaci helyzetek, jövedelemszerzési lehetőségek, munkavégzési formák, melyek a gyermekes háztartások számára a megélhetést biztosítják. A kutatásban vizsgált tér-ség problémáin túl bemutatásra kerülnek azok a stratégiák, élethelyzetek, amelyek a kárpát-aljai magyarságot jellemzik, és amelyek túlmutatnak az ismert európai szegénységi formákon.

• Vezetői kihívások a virtuális környezetben : A technológiai lehetőségek és a vezetési gyakorlatok együttes fejlesztésének szükségessége

  27-48.

  Éva Farkas

  Levente Nagy

  Megtekintések száma:

  45

  A világgazdasági értékláncban résztvevő szervezetek számára mindennapos gyakorlattá vált a
  fizikai helyhez nem kötődő munkavégzés, a csapatok virtuális alapon történő szerveződése.
  A versenyképesség fenntartásának érdekében alkalmazott különböző „kiszervezési” stratégiák,
  a magasabb hozzáadott értékű szaktudás helyi piacának keresleti és kínálati egyenlőtlenségei,
  vagy a magasan képzett szakemberek földrajzi diverzitása a vezetési és szervezési funkciók megújítását indokolják.
  Tanulmányunkban a virtuális csapatok (VT) működését egy multinacionális vállalatnál készített esettanulmány segítségével vizsgáljuk: a munkaszervezés virtualitásából adódó vezetői
  kihívásokra, illetve azok megoldási lehetőségeire hívjuk fel a figyelmet. Eredményeink alátámasztják a szakirodalomban is feldolgozott tényezőket: (i) a hatékony működés technológiai
  eszközöktől való függőségét, (ii) valamint a bizalom építésének jelentőségét és sérülékenységét.
  Mindemellett azt is hangsúlyozzuk, hogy (iii) a rendszeres személyes kapcsolat továbbra is a
  csapatépítő folyamatok semmivel sem helyettesíthető katalizátora.