Keresés

Keresési eredmények

• Átrajzolt ingázók: Karikatúra mint vizuális történeti forrás

  125-150

  Kisőrsi Zsófia

  Megtekintések száma:

  57

  Annak ellenére, hogy az államszocialista időszakban jelentős, arányaiban és nagyságában is folyamatosan növekvő társadalmi csoportot jelentettek az ingázók, társadalomtörténetük megírása mindezidáig háttérbe szorult. A szerző célja ennek a hiánynak a pótlása, úgy, hogy megpróbálja feltárni az elérhető legtöbb, különböző műfajú forrást. A jelen tanulmány ennek a
  nagyobb volumenű munkának egy részét mutatja be, azt, hogy mit tehet hozzá egy társadalmi
  csoportról hagyományos források útján szerzett ismereteinkhez, hogyha az adott társadalmi
  csoportról készült karikatúrákat mint vizuális történeti forrásokat is bevonjuk az elemzésbe.A szerző a jelen tanulmányban tizenhat Ludas Matyiban megjelent, ingázókat ábrázoló karikatúrát írott és audiovizuális forrásokkal összehasonlítva elemez. A tanulmányban többek között igyekszik megválaszolni, hogy volt-e a Ludas Matyinak egy meghatározható ingázó képe, s
  ha igen, akkor ez az ingázó kép mennyiben tért el a sajtó más produktumainak ingázó képétől?
  A szatirikus lap ingázó ábrázolása mennyiben vonatkozott a távolsági ingázókra és mennyiben
  a napi ingázókra? Tükröződtek a korszak ingázó-létének tényleges visszásságai a Ludas Matyiban? Az elemzés kitér a karikatúrák publikálásának idejét jellemző gazdasági és társadalmi
  folyamatok ismertetésére, és az ingázókra felruházott külső és belső tulajdonságok, érzelmek
  megnevezésére. A szerző célja egy olyan karikatúra elemzési módszer bemutatása, amely a források összehasonlíthatóságát helyezi előtérbe.

• A rendszerváltozás szociológiai és szociálpszichológiai kontextusa Magyarországon, különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megyére

  166-185

  Pócsi Orsolya

  Megtekintések száma:

  48

  A cikk összefoglalja a magyarországi rendszerváltozás szociológiai és szociálpszichológiai szakirodalom fontosabb megállapításait, melyek szerint az államszocializmus összeomlása, a piacgazdaságra való átmenet jelentős társadalmi veszteségekkel járt, melyek aránytalanul sújtottak régiókat és társadalmi csoportokat. A rendszerváltás társadalomlélektani következményeinek vizsgálata azt mutatja, hogy az államszocializmus paternalista, tanult tehetetlenségre ösztönző hagyatékának felszámolására a rendszerváltozást követő három évtized nem volt elegendő.

• Egy kutatás hét éve: A háromrészes Orion-kutatásról

  146-154

  Friesz-Kovács Kamilla

  Megtekintések száma:

  36

  A 20. század Hangja Archívum és Kutatóműhely kezelésében levő gyűjtemény egyedülálló lehetőségeket kínál a társadalomkutatók számára. Az idő múlásának természete révén egyszeri, megismételhetetlen és visszahozhatatlan pillanatok végtelennek tűnő sora várja kutatók tömegeit, hogy új szemlélettel, friss rálátással vegyék kezükbe az egykori vizsgálatokat. A gyűjtemény nem csupán a 20. századból fennmaradt kutatások anyagainak idézésére, hivatkozására nyújt lehetőséget. Tervezhetjük azok újraelemzését vagy akár folytatását, ismétlését is.  A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából, H. Sas Judit vezetésével végzett Orion-kutatás az archívum egyik olyan kincse, mely a munkáséletmód területe iránt elkötelezett kutatók számára kínál forrást. Tanulmányomban az írógéppel írt, eredeti forrásanyagok rendezésétől és digitalizálásától kezdve, a kutatás részbeni megismétléséig terjedő legfontosabb személyes gyakorlati tapasztalataimról számolok be.  Az államszocializmus tilalomfái között nehéz munkával lavírozó kutatók olyan örökséget hagytak ránk, mely kitüntetett figyelmet érdemel. Hiszem, hogy ezen kutatók a 21. századból visszatekintve is megérdemlik a figyelmet, és hogy kutatásaik alapját képezzék napjaink vizsgálatainak