Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A falusi kisiskolák társadalmi ökológiája: család-közösség-iskola kapcsolatok nemzetközi összehasonlításban
    76-103
    Megtekintések száma:
    37

    A falusi kisiskolák világszerte az oktatási és társadalmi egyenlőtlenségek metszéspontjaiban helyezkednek el, ahol a tanulói sikeresség szorosan összefügg a család, az iskola és a helyi közösség kapcsolatainak minőségével. Noha a nemzetközi szakirodalom széles körben vizsgálta a szülői részvétel és a társadalmi tőke szerepét, a vidéki kisiskolák társadalmi ökológiájáról – különösen a családi miliő, a közösségi beágyazottság és az intézményi autonómia összefüggéseiről – mindeddig kevés komparatív elemzés készült. Jelen tanulmány e hiányt kívánja pótolni egy 2010 és 2024 között megjelent empirikus és elméleti kutatásokat feldolgozó szisztematikus szakirodalmi áttekintéssel. A vizsgálat elméleti keretét Bronfenbrenner bioökológiai modellje, Bourdieu kulturálistőke-elmélete, Coleman szociálistőke-koncepciója és Epstein szülőirészvétel-tipológiája adja. Az elemzés eredményei szerint a falusi kisiskolákban a család-közösség-iskola hármas kapcsolatrendszere többszintű és interaktív módon hat a gyermekek fejlődésére, közvetlenül a kognitív, érzelmi és szociális dimenziókra, közvetetten a szülő-iskola kapcsolatok minőségén, strukturálisan pedig a helyi társadalmi tőke és az intézményi erőforrások rendszerén keresztül. A nemzetközi összehasonlítás rámutat, hogy bár a falusi iskolák univerzálisan hátrányos helyzetűek, az egyes társadalmak kulturális normái, közösségi szerkezetei és oktatáspolitikai modelljei döntően befolyásolják, hogy a családi és közösségi erőforrások képesek-e kompenzálni vagy éppen felerősíteni a hátrányokat. A tanulmány következtetése szerint a falusi kisiskolák sikeressége nem az erőforrások mennyiségén, hanem a kapcsolatok minőségén múlik, a bizalomra, kölcsönösségre és partnerségre épülő iskola–család–közösség együttműködés a vidéki reziliencia kulcsa. Az oktatáspolitikai beavatkozások akkor lehetnek hatékonyak, ha a kisiskolák közösségi és családcentrikus funkcióit megerősítik, és a szülői részvétel nem kiegészítő, hanem integrált eleme lesz a tanulási folyamatnak.

  • A faluközösség és az iskola: Az iskola közösségformáló és közösség megőrző ereje
    54-75
    Megtekintések száma:
    24

    A tanulmány a vidéki kisiskolák közösségformáló és közösségmegtartó szerepét vizsgálja nemzetközi és hazai szakirodalmak alapján. A kisiskolák meghatározása országonként eltér, de közös jellemzőjük, hogy kistelepüléseken működve nemcsak oktatási feladatokat látnak el, hanem jelentős társadalmi és kulturális funkciókat is betöltenek. A falusi iskola olyan többdimenziós tér, amely a helyiek mindennapi találkozásainak színtere, hozzájárul a társadalmi tőke – a bizalom, az együttműködés, a kapcsolathálózatok – erősítéséhez, valamint a közösségi identitás fenntartásához. A nemzetközi kutatások rámutatnak, hogy az iskolabezárások a társadalmi kohézió gyengülését, az elvándorlás erősödését és gazdasági visszaesést eredményezhetnek. A magyarországi példák is azt támasztják alá, hogy az iskola a falusi közösségek egyik legfontosabb intézménye, amelynek megszűnése hosszú távon a lokalitás társadalmi és kulturális szövetének széthullásával járhat. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a kisiskolák fennmaradása nem csupán oktatáspolitikai, hanem a helyi közösségek működését is érintő kérdés is.

  • Az iskola életébe való szülői bevonódás akadályai egy székelyföldi rurális település mintáján
    103-122
    Megtekintések száma:
    203

    A tanulmány egy székelyföldi rurális település mintáján keresztül, az Epstein (1987) által tárgyalt hat szülői bevonódási területen vizsgálja az iskola életébe való szülői bevonódás akadályait. A vizsgált térségben a tényleges Epstein-i értelemben vett szülői bevonódási folyamat kezdeti szakaszban van. Habár megjelennek az iskola-szülő együttműködés kategóriájába sorolható magatartások, még nem beszélhetünk egy tudatos szülő-iskola együttműködésről.

  • Hátránykompenzáció és mentális egészség: segítő szakemberek az iskolában és a helyi közösségekben
    161-185
    Megtekintések száma:
    22

    Jelen tanulmány egy nagyobb kutatás keretében készült, melynek célja az volt, hogy a leszakadó térségekben lévő falusi kisiskolákat és azok környezetét részletesen megismerje és fejlesztési javaslatokat fogalmazzon meg. Ebben az írásban összesítjük azokat a nemzetközi és hazai szakirodalmakat, amelyek a kistelepüléseken dolgozó segítő szakemberek munkáját, módszereit, az ott élő hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat célzó programokat mutatják be, különös tekintettel a mentális egészségre és az iskolai felzárkóztatásra.  A vizsgált célcsoport a legsérülékenyebbek közé tartozik a társadalomban, hiszen már elég korán komplex problémákkal kell szembesülniük. Ezt ismerve két nagy részre osztottuk a vizsgálatot. Az első részben a közösségi együttműködés erejét hangsúlyozzuk az iskolában és azon kívül, hazai és külföldi gyakorlatokat bemutatva. A második részben egy, a célcsoportot erősen érintő konkrét problémát, az alkoholizmus és szerhasználat jelenségét mutatjuk be, annak a gyermekek életére és mentális egészségére gyakorolt hatását. A tanulmány fő tanulsága, hogy ha javítani szeretnénk élet­körül­mé­nyeiken, iskolai teljesítményükön és mentális egészségükön, összetett, több szakma együtt­működését igénylő és minél koraibb beavatkozásra van szükség.

  • Iskolák a léthatáron – küzdelem a halmozott hátrányokkal a számok tükrében
    5-27
    Megtekintések száma:
    25

    A bevezetőnek szánt tanulmány a magyarországi falusi kisiskolák helyzetét vizsgálja az 1990–2022 közötti időszak statisztikai adatainak felhasználásával. A cél az volt, hogy lehatároljuk azokat a településeket, ahol az alapfokú oktatás intézményi keretei tartósan hiányoznak, illetve kisiskolai formában működnek. Az elemzés rámutat, hogy az iskolabezárások és a kisiskolává válások elsősorban a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális hátrányokkal küzdő periférikus térségekben koncentrálódnak. A vizsgált időszak végére a települések közel fele nem rendelkezett általános iskolával, miközben a kisiskolák száma is folyamatosan csökkent, és jelentős fluktuáció jellemezte a státuszukat. A tanulmány kiemeli, hogy a centrumoktól távoli, szolgáltatáshiányos térségek még a béremelések ellenére sem képesek vonzani a magasan képzett pedagógusokat, ami tovább erősíti az oktatási egyenlőtlenségeket. Az eredmények alapján a kis­iskolák fenntartása nem csupán oktatáspolitikai, hanem társadalmi kohéziós kérdés is. A helyi intézmények megszűnése ugyanis a hátrányok újratermelődésének, végeredményben a népességmegtartó képesség és a képességmegtartó népesség (képzett, kapcsolati tőkével bíró helyi társadalom) eltűnésének veszélyét hordozza.

  • Kihívások a vidéki Magyarországon a pandémiát követő időszakban: Problémaérzékelés a Sellyei járás „felzárkózó” településein
    5-31
    Megtekintések száma:
    354

    A marginalizálódott rurális térségek szociális problémái felerősödtek és átalakultak az elmúlt években – elsősorban a pandémiával és a gazdasági válságjelenségekkel összefüggésben. A leszakadó területek felzárkóztatása komoly kihívást jelent a kelet-közép európai térség államaiban, ahol – a nyugati viszonyoktól eltérően – a szegregáció és gettósodás sokkal inkább a prosperáló központoktól távolabb fekvő vidéki kistelepülések problémájaként jelenik meg. Az intézményhiányos falvak életét továbbra is a fokozódó hátrányok, valamint a negatív migrációs trendek határozzák meg. Írásunkban a 300 legszegényebb magyar települést felzárkóztató kormányzati programban érintett hét dél-baranyai aprófalu helyzetét mutatjuk be az ott élő népesség problémaérzékelésének tükrében. Kérdőíves kutatásunk során a pandémiával és a mindennapi élettel kapcsolatos nehézségek lokális szintű feltárására törekedtünk. A szubjektív percepciók értékelése lehetőséget biztosított a hátrányos helyzetű vidéki népesség sajátos nézőpontú strukturálására, valamint az egyes csoportok jellemzői problémáinak elemzésére.

  • „Társadalmunkban a sikert a nyilvánosság iktatja törvénybe”, avagy a vidéki színésznő siker- és karriermodellje
    84-104
    Megtekintések száma:
    173

    Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy kimutathatóak-e különbségek abban, ahogy a színésznők és színészek definiálják karrierjüket, sikereiket? Mit jelent a vidéki színház színészeinek sikere? Ennek kifejtésére több kortárs, sikerre irányuló elemzést ismertetek, amelyek közül Deaton-Kahnemann és Barabási főbb elméleteire támaszkodom. Ezt követően a kutatásom módszertanát mutatom be, majd Bourdieu mezőelmélete alapján a kőszínház munkaszervezetének értelmezése kap nagyobb hangsúlyt. Végül a szervezetszociológiai kontextusba ágyazva írom le, hogy a színművészek hogyan értelmezik a sikert és a karriert, illetve mindezek alapján tipizálom habitusaikat

  • A hazai pálya előnye : A társas kapcsolatok szerepe a falusi fiatalok immobilitásában
    24-54.
    Megtekintések száma:
    204

    A tanulmány az egyéni network felépítésének, működésének hatását vizsgálja a falusi fiatalok immobilitására. A tanulmány alapjául szolgáló kutatás 2018-ban, 2500 fő alatti településen élő, 19-25 év között falusi fiatalok körében zajlott strukturált interjúk készítésével. A kutatás kere- tében összesen 104 interjú készült 53 fiatal és 51 szülő részvételével. A tanulmányban elsőként a kutatás alkalmával megkérdezett fiatalok személyes kapcsolathálózatának kiterjedtsége, össze- tétele kerül ismertetésre, majd a fiatalokat körülvevő társas kapcsolatok feltárt funkcióinak az immobilitásra gyakorolt lehetséges hatásait kerülnek bemutatásra. Az interjúk alapján elmond- ható, hogy a vizsgált fiatalok személyes kapcsolathálózata az erős, elsősorban közeli családta- gokból, rokonokból áll. A gyenge kötések közül leginkább az oktatási intézményekhez (általános iskola, középiskola, egyetem) kötődő kapcsolatok vannak jelen a fiatalok networkjében. Az ada- tok alapján megfigyelhető, hogy a helyi oktatási intézményeknek nagy szerepe van a barátságok kialakulásában. A falun belüli munkahelyi kapcsolatok, szomszédok, ismerősök nem általános aktorai a megkérdezettek kapcsolathálózatának.

  • A munkaadói (és munkavállalói) magatartás sajátosságai napjainkban egy határ-menti rurális térségben interjúk alapján
    162-180
    Megtekintések száma:
    153

    Bármennyire is közhelyszerű, de kétségtelenül igaz, hogy a foglalkoztatási helyzet Magyarországon rossz. A gazdaság és társadalom 1989–1990-ben bekövetkezett mélyreható átalakulása a munkaerőpiacon alapvető változásokat eredményezett. Ennek legfőbb jellemzője a teljes foglalkoztatás megszűnése, valamint a munkanélküliség megjelenése és állandósulása volt. A magyar népesség gazdasági aktivitása jelentős mértékben csökkent, többek között a vállalatok és szövetkezetek megszűnése vagy átalakulása, a termelés és forgalom visszaesése, valamint a munkaerő – új feltételek közötti – intenzívebb kihasználása miatt, miközben a gazdaságilag inaktív rétegbe tartozók száma emelkedett. 

    A munkanélküliség elkerülésére tömegesen választották a nyugdíjat, illetve valamely nyugdíjszerű ellátást, miközben a fiatalok a jobb elhelyezkedési esélyek reményében hosszabb ideig maradtak az iskolapadban, és a jóval alacsonyabb születésszám mellett is lényegében ugyanannyian vették igénybe a gyermekellátás otthoni formáit, mint korábban. 1998 után az inaktívak száma enyhén mérséklődött, de 2009-ben a 15–64 évesek körében így is 2,6 millió volt, mintegy 7%-kal (166 ezerrel) több az 1992. évinél. A foglalkoztatottság a rendszerváltást követő években – leginkább a gazdaság átalakulása következtében – jelentős mértékben visszaesett. A folyamat mélypontját 1996-ban érte el, ekkor mintegy 3,6 millió embernek volt munkája, ami 1,3 millióval kevesebb a rendszerváltás időszakához képest.