Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Belátás-irányok a roma jazz kutatása felé
    23-39
    Megtekintések száma:
    33

    A korai „cigánykutatás”, a romológia, később az antropológiai „ciganológia” látható és rejtett folyamata magában rejtett egy megértési állapotváltozást a kritikai megértéstudomány és a lokális csoportlélektan lankái között (kezdve a mesekutatástól, a tánckutatáson, szegénységkutatásokon, szegregációs vizsgálatokon, részvételi akció-módszertanon túl), egészen a cigányságkutatás zenetudományi megújulásáig, innovációjáig. A „mi és mások” mint az alteritás és identitás szakterminológiai aspektusa immár túlmutat a „nemzetiség”-, kisebbség-, ismeret- és terepkutatásokban, összehasonlító aspektusok révén elnyert komplexebb vizsgálatok felé, melyekben a narratív fordulatok (mese, tánc, képzőművészet, nyilvánosság, vallásosság, közösség-feltárások változatai) közelebb juthattak (a politikai és tudományos pragmatika révén) a megértő üzemmódok új korszakát előre jelző irányokig. Ennek feltárása lenne a cél, fókuszában az irányváltás zenei aspektusával, a stiláris nóvumokkal, a hangszerek és előadási kultúrák világzenei nyitottságaival, melyek azonban még hordozzák a rávetítés vagy ismerettartalom, én-elbeszélés és narratív identitások új korszakának jegyeit. A „honnan jött?” kérdésre keresett válaszok mellé a „merre tart” esélyeit latolgató elgondolás ad(hat) időleges megfejtést. Ez lenne tematikus kísérletem célja és részben vázlata is.

  • Az üzleti kapcsolatok erkölcsi újjáépítése: Menedzsment szemlélet keresztény nézőpontból
    71-90
    Megtekintések száma:
    22

    A globalizáció történelmi időkön átívelő, igen összetett folyamat. A nagy földrajzi felfedezésekhez köthető a kezdete, a világkereskedelem és a világpiac kialakulásával folytatódott és jutott el
    jelenkori állapotáig. A globalizációnak pozitív és negatív hozadékai egyaránt vannak. A pozitív
    hozadékok között ki kell emelnünk, hogy a világ egyre nagyobb területein élvezik a tudomány és
    a technika vívmányait, egyre több ember jut tanulási lehetőséghez, alapvető szükségleteket kielégítő javakhoz. A vállalkozások hatékonyságát növeli, új lehetőségeket kínál, hiszen gyakorlatilag határok nélküli hozzáférést biztosít nyersanyagokhoz, munkaerőhöz és tudáshoz. A negatív
    hatások között meg kell említeni a bioszféra pusztulását, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek fokozódását, különösképpen a fejlődő országokban. Számos vállalat az egész világra kiterjesztette működését és olyan hatalmas gazdasági erővel, befolyással rendelkezik, hogy felettük
    korlátozott a kormányok szabályozó képessége. A profitért folytatott küzdelemnek magas ára
    van, amit a vállalatok gyakran a társadalmi-természeti környezetre hárítanak. Tanulmányunk
    célja áttekinteni, hogyan lehetne ember-, illetve környezetbarátabbá tenni napjaink üzleti kapcsolatait – a keresztény filozófia szellemében. Meg kell jegyezni, hogy habár tanulmányunk a
    keresztény alapú nézőpontra fókuszál, természetesen globalizált világunk üzleti kapcsolatainak
    vizsgálatakor nem szabad kihagyni az egyéb világvallások meghatározó szerepét sem.

  • Cigányok/romák pasztorációja : Az egyházak társadalmi szerepvállalása
    86-106
    Megtekintések száma:
    31

    Ifjúkoromban arra lettem figyelmes, hogy abban a kis Nógrád megyei faluban, ahol éltem, a
    cigányok nagy része már nem jár szentmisére és szakít a római katolikus vallással. Ez a tendencia ma is tart, s ezt tapasztalom Pest megyében élve, napjainkban is. Vajon mi lehet ennek
    a szakadásnak az oka? A választ a váci egyházmegyében eltöltött húszéves hittanári múltam,
    valamint eddigi empirikus szociológiai kutatásaim segítségével kerestem. Követett-e el hibát a
    papság, hogy cigányok és nem cigányok tömegesen hagyták s hagyják el az egyházakat? Személyesen szerettem volna hallani a választ, maguktól az érintettektől. Így a váci megyéspüspök
    engedélyével római katolikus civil teológusként szolgálati helyükön, plébániájukon kerestem
    meg a történelmi egyházak lelkipásztorait, hogy kérdéseket tegyek fel nekik a cigány néppel
    kapcsolatban.

  • Nők a tudományban: A női tudósok odisszeája, a háttérből „Prokrusztész ágyába”, avagy a férfi korrelátum opálos tükre
    129-157
    Megtekintések száma:
    17

    A tanulmány kiemelkedő nőtudósok történelmi példáján keresztül vizsgálja azt a társadalmi
    örökséget és ideológiát, melyek még mindig fogva tartják a szabad gondolkodást a tudományban, a politikában és minden más területen. Többek között Maria Michell, Marie Curie, Lise Meitner, Vera Rubin tudományos pályafutásának fontosabb állomásaival alátámasztva mutatom
    be, hogy a teljesítményen kívül mennyire meghatározó a nem kérdése a tudományos pozíciókba
    kerülést illetően. A témát a nőkérdés elméleti keretein belül ragadom meg, melyet megannyi
    kérdés és meddő vita jellemez, pl. a biológiai és a kulturális determináltság apóriája, azaz, hogy
    a természetnek vagy a nevelésnek, vallásnak, kultúrának, szocializációnak van-e nagyobb befolyása a nemi szerepeket illetően.

  • Párválasztást befolyásoló tényezők az egyetemista nők körében
    136-158
    Megtekintések száma:
    31

    A tanulmány középpontjában a felsőoktatásban tanuló női hallgatók párválasztását befolyásoló tényezői állnak. Kutatási kérdésként jelenik meg, hogy a házasság intézménye továbbra is
    kiemelkedő helyen szerepel-e a felsőoktatásban résztvevő női hallgatók körében, mint tervezett
    kapcsolati forma? Illetve a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező egyén magasabb iskolai
    végzettségű személlyel alakít-e ki párkapcsolatot, ezzel kapcsolati homogámiát megvalósítva? A
    párválasztás alakulása ezáltal a házasság, az élettársi kapcsolat valamint a halasztási mechanizmus vizsgálata mellett kerül bemutatásra, a partnerszelekciót befolyásoló tényezőkön túl,
    melyek elemzésére egy tíz fős kvalitatív kutatás keretében kerül sor. A faktorok között pedig
    megjelenik az életkor, a lakóhely, a származás és a vallási hovatartozás, illetve a szülőről való
    leválás, valamint az iskolai végzettség, az anyagi tőke és munkaerőpiaci helyzet, a párkapcsolat
    tervezett időtartama és az információs kor hatásai