Keresés

Keresési eredmények

• A fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási sajátosságai

  110-128

  Balázs András

  Megtekintések száma:

  294

  Tanulmányomban a fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási viszonyait kívántam feltérképezni a Magdolna-negyedben megfigyelhető háztartási stratégiák dokumentálásával. Arra voltam kíváncsi, hogy a főváros szegregátumszerű bérház és utcacsoportjaiban élők miként reagáltak a gazdasági szerkezetváltozás során beszűkülő lehetőségekre, az
  itt élő családok és háztartások milyen stratégiák mentén próbálnak bevételre szert tenni. Kutatásom arra is megpróbált választ adni, hogy a kirekesztettség érzésén túl létezik-e közöttük
  bármilyen gazdálkodási vagy életszervezési közösség.
  A megélhetési formák áttekintése után a fogyasztási szerkezet sajátosságaira koncentráltam. Interjúalanyaimat hétköznapi és ünnepi kiadásaik mellett a kiadáscsökkentés lehetséges
  eszközeiről is kérdeztem. Igyekeztem megvizsgálni, hogy a kiterjedt nagycsaládok együttműködése milyen hatást gyakorol az egyes részcsaládok hétköznapi életvitelére.

• A fővárosi roma szegény családok kapcsolathatárai

  97-120.

  András Balázs

  Megtekintések száma:

  237

  Tanulmányomban a fővárosi roma szegény családok kapcsolatszerkezetének jellegzetes mintázatait igyekszem feltárni. A kapcsolatszerkezetben végbement generációs változásokat a
  vonatkozó szakirodalom áttekintése mellett interjúrészletekkel illusztrálom. Kutatásom során
  arra kerestem a választ, hogy a vizsgált kerületekben található szegregátumszerű utca- és bérházcsoportok – külön-külön vagy együttesen – nevezhetőek-e közösségnek. Az itt fellelhető mikroszegregátumoknak léteznek-e leírható kapcsolathatárai: van-e átjárás földrajzi, társadalmi
  értelemben, illetve a megismert kapcsolathatárok mennyiben etnikus természetűek. Józsefvárosban és Belső-Ferencvárosban készült félig-strukturált interjúimat 2017-ben rögzítettem.
  Alanyai húsz fő, tizenhat és ötvenöt éves kor közötti személy volt. A dőlt betűkkel szedett interjúrészleteket magyarázó, elemző megjegyzések keretezik.

• Láthatatlan ifjúság – NEET-fiatalok a társadalmi struktúrák árnyékában

  125–142

  Papp Kitti Mária

  Mohácsi Márta

  Megtekintések száma:

  67

  A tanulmány a NEET-fiatalok (azaz az oktatásban, képzésben és foglalkoztatásban részt nem vevő 15–29 évesek) társadalomszerkezeti pozícióját vizsgálja a strukturális egyenlőtlenségek, az intergenerációs tőketranszfer és a politikai reprezentáció összefüggésében. A tanulmány érvelése szerint a NEET-fiatalok nem csupán statisztikai vagy munkaerőpiaci értelemben jelentenek kihívást, hanem egyre inkább egy társadalmilag és politikailag láthatatlan csoportként értelmezhetők, amelyet a társadalmi kiszorítottság, a korlátozott érdekérvényesítési lehetőségek és a politikai kirekesztettség együttesen jellemez. A tanulmány elméleti kerete Bourdieu tőkeelméletére, Piketty és Atkinson egyenlőtlenség-elméleteire, valamint a Goldthorpe-féle mobilitásmodellre épül, amelyet kiegészít a prekariátus fogalmának alkalmazása.