Keresés

Keresési eredmények

• Jelenlét és plebiszciter képviselet: Orbán Viktor és Magyar Péter képviseleti performanszai a 2024-es választások kampányában

  39-67

  Illés Gábor

  László Tamás

  Megtekintések száma:

  0

  A tanulmány a jelentés- és jelenlét-hatások, képviseleti igénybejelentések és tömegélmények interakcióit vizsgálja Orbán Viktor és Magyar Péter 2024-es választási kampányban szervezett tömegrendezvényein, megkísérelve megmutatni, hogy mindkét vezető performanszai értelmezhetőek a plebiszciter képviselet formáiként, igaz, lényegi különbségek is megfigyelhetőek közöttük (például a képviseleti viszony aszimmetriájának mértéke, illetve a vezető-követő interakciók palettáját tekintve). A szöveg állítása, hogy egy ilyen, a képviseleti igények elemzésének hagyományos szempontjait és az etnográfiai módszert vegyítő elemzés segíthet rávilágítani a kortárs performatív képviselet-elmélet egy vakfoltjára, a performativitás testi-materiális vonatkozásaira. A plebiszciter képviselet, amelyben a vezetőt akklamáló, egységes tömeg kulcs­szerepet játszik, különösen alkalmas környezet a jelenlét-hatások fontosságának megmutatására a képviselet konstitutív folyamatában.

• Kovách Imre: A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai

  299-307

  Alabán Péter

  Megtekintések száma:

  27

  -

• Mozgósítási inkongruencia a magyar önkormányzati választásokon

  5-24

  Stumpf Péter Bence

  Megtekintések száma:

  43

  Az önkormányzati választások sosem csak az országos szavazás helyi szintű ismétlését jelentik, az eredmények jelentős eltéréseket mutatnak a választói aktivitás, a pártok erőviszonyai és a mandátumarányok tekintetében is. A sokrétű különbségeket a politikatudomány számos különböző elmélet segítségével igyekszik megmagyarázni, amelyek jellemzően a választói magatartás szemszögéből közelítik meg a két típusú választás eredményei közötti inkongruenciát. Ez a tanulmány a konvencionális magyarázó modelleket nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni szeretné a szavazótáborok mozgósításának részletes vizsgálatával, kitöltve néhány koncepcionális hézagot az önkormányzati választási eredmények kutatásában. Kiindulópontom, hogy a pártok eltérő mértékben és különböző hatékonysággal képesek mobilizálni a támogatói bázisukat a másodrendű választásokon, aminek következménye több, a részvételi adatokban és a mandátumarányokban tapasztalható eltérés. A fővárosban és a nagyobb vidéki településeken felismerhető ugyanis egy olyan, elsősorban a baloldali ellenzék számára hátrányos mozgósítási hézag, ami a településtípus alacsonyabb aktivitásáért és a pártok gyengébb szerepléséért felel, és valószínűleg egyszerre indokolható több társadalmi és intézményi tényezővel.

• A munkaerőhiány néhány kérdése a közép-magyarországi régióban – empirikus vizsgálat alapján

  7-23

  Poór József

  Juhász Tímea

  Hámori Tamás

  Karácsony Péter

  Machova Renata

  Csapó Ildikó

  Megtekintések száma:

  65

  A humánerőforrás iránti kereslet igen erősen megváltozott az elmúlt évtizedben és átrendeződött a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala egyaránt. A 2000-es évek első évtizedére a munkaerő túlkínálat volt jellemző globálisan, ezzel szemben napjainkat a munkaerőhiány jellemzi.
  A közép-kelet-európai országokban a 90-es években végbement kedvezőtlen gazdasági és társadalmi változások hatást gyakorolnak a jelenlegi munkaerőpiac változásaira és meghatározó
  szerepet játszanak a munkaerőhiány kialakulásában. A rendszerváltozás után ezen országokban kialakult magas munkanélküliség arra késztette a tehetségesebb munkavállalókat, hogy a
  könnyebb boldogulás reményében a nyugat-európai országok irányába mozduljanak el (Bilsen –
  Konings 1998, Jeong et al. 2008). Napjaink egyik kulcskérdése ezen országokban a drasztikusan
  megnövekedett munkaerőhiány, amely kialakulását különböző tényezők befolyásolták, többek
  között a rendszerváltozás utáni elvándorlás, a kedvezőtlen demográfiai tényezők, a gazdasági
  válság és az Európai Unión belüli bérkülönbségek (Brixiova et al. 2009). Az OECD adatai alapján
  elmondható, hogy közel 7 millió munkavállaló hagyta el a Visegrádi országok munkaerőpiacát. A megfelelő humán tőke felkutatása, megszerzése és megtartása számos kihívás elé állítja
  a vállalatokat, amely hatást gyakorol a vállalatok versenyképességére és termelékenységére
  egyaránt. Jelen tanulmány a munkaerőhiány kialakulásának okaival és a munkaerő-megtartás
  lehetőségeinek vizsgálatával foglalkozik mind vállalati, mind kormányzati szinten. A kutatás
  folyamán közép-magyarországi régióban működő vállalatok és közszféra szervezetei kerültek
  megkérdezésre. A vizsgálatok eredményei rámutatnak, hogy egyeztetés és központi szervezeti
  intézkedések is szükségesek a szakemberhiány megoldása érdekében mind a vállalkozások,
  mind a kormányzat részéről egyaránt.