Keresés
Keresési eredmények
-
A NEET-fiatalok közötti női felülreprezentáltság okai az oktatásban és a munkaerőpiacon – az Észak-alföldi régióban megjelenő tendenciák
32-51Megtekintések száma:286Az Európai Unió tagállamaiban a NEET-generáció (15–24 vagy 15–29 éves nem tanuló, nem dolgozó, képzéseken részt nem vevő fiatalok) nemi eloszlása nem alkot egységes képet. Míg a nyugati országokban erőteljesebben megjelenik a csoportban a férfiak fölénye, addig a kelet-európai tagállamokban – így Magyarországon is – a női felülreprezentáltság jelenik meg. Tanulmányunkban a szakirodalmi háttéren túl egy 2024-es kvalitatív kutatásunk eredményeit is ismertetjük, amelyben azt vizsgáltuk, hogyan jelenik meg Magyarországon, az Észak-alföldi régióban (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) a NEET-ek közötti nemi egyenlőtlenség az oktatásban és a munkaerőpiacon. Legfontosabb megállapításunk, hogy bár a férfiak átlagos iskolai végzettsége alacsonyabb, korai iskolaelhagyásuk mértéke pedig magasabb mint a nők esetében, a munkaerőpiaci elhelyezkedésük hosszú távon kedvezőbben alakul, hiszen a mobilitásuk magasabb, a betölthető munkaköreik szélesebbek, és kevésbé érintettek a családi felelősségvállalás terheiben.
-
Fiatalok állampolgári szocializációja
77-82Megtekintések száma:224Murányi István (2022): Fiatalok állampolgári szocializációja. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 108 oldal
-
Láthatatlan ifjúság – NEET-fiatalok a társadalmi struktúrák árnyékában
125–142Megtekintések száma:42A tanulmány a NEET-fiatalok (azaz az oktatásban, képzésben és foglalkoztatásban részt nem vevő 15–29 évesek) társadalomszerkezeti pozícióját vizsgálja a strukturális egyenlőtlenségek, az intergenerációs tőketranszfer és a politikai reprezentáció összefüggésében. A tanulmány érvelése szerint a NEET-fiatalok nem csupán statisztikai vagy munkaerőpiaci értelemben jelentenek kihívást, hanem egyre inkább egy társadalmilag és politikailag láthatatlan csoportként értelmezhetők, amelyet a társadalmi kiszorítottság, a korlátozott érdekérvényesítési lehetőségek és a politikai kirekesztettség együttesen jellemez. A tanulmány elméleti kerete Bourdieu tőkeelméletére, Piketty és Atkinson egyenlőtlenség-elméleteire, valamint a Goldthorpe-féle mobilitásmodellre épül, amelyet kiegészít a prekariátus fogalmának alkalmazása.