Keresés
Keresési eredmények
-
Mechanisms of power, victimization and autonomy in the health care system
60-80Megtekintések száma:262The aim of this paper is to describe power relations, doctor-patient relationships among the
many ongoing changes in health care from sociological point of view. This paper is based on
interviews with 17 people who work in various fields of health care. To conduct the interviews as
well as to write the paper, a number of concepts and theoretical approaches were resorted to:
Dominique Memmi’s ’delegated biopower’, Eve Bureau and Judith Hermann-Mesfen’s notion of
’contemporary patient’, François Dubet’s concept of institutional programme as well as results of
Hungarian health sociology. The main focuses of interest of the paper are role models in health
care, the characteristics and consequences of new doctor-patient relations, their manifestations
in Hungary as well as potentials of defencelessness and autonomy in Hungarian health care. -
Hol dolgoznak a falusi fiatalok? Kötődéstípusok és foglalkozási karakterek a kistelepülésen élő fiatalok körében
55-85.Megtekintések száma:328A lokális kötődés egyik meghatározó eleme a munkavégzés és a jövedelemszerzés lehetősége. Különösen fontosak ezek a tényezők az alacsony lélekszámúrurális térségek kisfalvaiban, ahol a termelési szerkezetben és a földtulajdonviszonyokban bekövetkezett változások miatt napjaink- ban egyre kevesebb a munkalehetőség. A megélhetést biztosító munka és jövedelem hiányában a falusi fiatalok körében általánossá vált az elvándorlás, a falvak elöregednek, elnéptelenednek. A falusi fiataloknak egy szűkebb köre azonban a településen marad és mellettük megjelennek a városi térségekből kitagozódó új betelepülők is.
A 12 településen készült 104 interjúra épülő esettanulmány során arra keressük a választ, hogy a mintába került 19–25 éves fiatalok kényszerként vagy lehetőségként azonosítják, hogy egy kislélekszámú faluban élnek. Peremhelyzetű státuszukkal magyarázzák, hogy nincs más választásuk, mint az olcsónak tételezett falusi lét, vagy éppen ellenkezőleg, a vidéki életmódot preferáló tudatos választás eredményeként maradnak a kislélekszámú településeken?
Tanulmányunkban a munkavállalási stratégiákra fókuszálva keressük a célcsoport lokális kötődésének dimenzióit és bemutatjuk az adott keretek között kialakuló foglalkozási karakte- reket is.
-
Burnout syndrome among health care workers in Hungary – a literature review
62-77Megtekintések száma:462Burnout is recognised as an occupational hazard and prolonged response to chronic interpersonal stressors at work in various people-centred professions, with higher prevalence among health care workers. The main objective of this research was the integrative review of the literature on burnout syndrome in Hungarian health care workers. Twelve (12) studies found in PubMed database were included in the research and a number of important conclusions have been summarized about burnout syndrome among employees of the Hungarian health care system. Also, as important conclusion it has been highlighted, that recognising, preventing, and treating burnout and depression among health care workers should be one of the priorities of the health care in Hungary.
-
Hajléktalan apák – Mit hoztak, kaptak és mit adnak tovább?
78-106Megtekintések száma:118A tanulmány a hajléktalan férfiak szülői identitásának és gyermekeikkel való kapcsolatának megjelenését vizsgálja egy hajléktalanellátó szervezet szociális munka dokumentációjának másodelemzésén keresztül, kiegészítve a hajléktalan édesanyákról korábban készült elemzéseinket. A hazai és nemzetközi szakirodalom jellemzően a hajléktalan férfiakra fókuszál, de apaságuk, szülői szerepeik kevéssé feltártak. Kutatásunkban ötven hajléktalan édesapa élettörténetét elemeztük kvalitatív módszerekkel, a gyermekkor, demográfiai jellemzők, iskolai végzettség, munkaerőpiaci helyzet, egészségi állapot, erőszakos tapasztalatok és önmeghatározás dimenzióiban. Eredményeinket a hajléktalan édesanyákkal kapcsolatos korábbi vizsgálatokkal vetettük össze, feltárva a nemek közötti hasonlóságokat és eltéréseket a szülői identitásban. Javaslataink a szociális munka gyakorlatához járulnak hozzá, különös tekintettel a hajléktalan szülőkkel folytatott segítői munka hatékonyabb megközelítéseire.
-
Gyermekes családok és a velük dolgozó szociális szakemberek percepciója a családok jól-létét, társadalmi mobilitását előmozdító szolgáltatásokról
3-28Megtekintések száma:592Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az észak-magyarországi régió egyik hátrányos helyzetű kistérségében különböző településnagyságú területeken, illetve a budapesti agglomerációhoz tartozó településeken élő gyermekes családok hogyan vélekednek az elérhető oktatási,
gyermeknevelési, egészségügyi és szociális ellátásokról és szolgáltatásokról, ezekről egyáltalán rendelkeznek-e információval, valamint a gyermekes családokkal dolgozó szakemberek mit
gondolnak a nyújtott szolgáltatás szakmai tartalmáról és minőségéről, valamint arról, hogy
ezek a családok jól-létét, társadalmi mobilitási esélyeit mennyiben tudják szolgálni. Kutatásunk keretében készült egy lakossági kérdőíves lekérdezés, valamint interjúk készültek szakemberekkel és gyermekes családokkal. Eredményeink jelzik, hogy a gyermekek képességeit
fejlesztő, tehetségük kibontakozását célzó, jól-létüket előmozdító szolgáltatások hiányában, a
meglévő, igen korlátozott kapacitásokkal és így alacsony minőségben működő oktatási, egészségügyi, szociális szolgáltatások és a szűkösen elérhető kulturális és szabadidős lehetőségek
elérésével a hátrányos helyzetű családokban felnövő gyermekek mobilitási esélyei nagymértékben korlátozottak. A gyermekjóléti szociális munka eszköztára szűkös, a szociális intervenciók a tűzoltásra épülnek. -
Thomas Hobbes és a természeti állapot dilemmái I.: A totális háború axiomatikus volta
3-24Megtekintések száma:418A tanulmány a kora modern kor egyik legmeghatározóbb politikai filozófus – Thomas Hobbes –
fő művére, a Leviatánra való reflexió. Ebből nem következik automatikusan, hogy jelen írás a mű
egészének elemzésére, a szerző morálfilozófiájának vagy államelméletének átfogó bemutatására,
netán Hobbes, a politikai gondolkodásra gyakorolt hatásának kifejtésére vállalkozik. A cél ennél
szerényebb, a vizsgált terület szűkebb: a Hobbes-i hatalomelmélet dilemmákkal telített premisz-
szájának, a természeti állapot néhány szempontjának elsősorban analitikus módszerrel történő
elemzése. A kezdeti helyzetre vonatkozó, ambivalens kérdések annak reményében fogalmazódnak meg, hogy e kérdések több oldalról történő megvilágításával rámutassunk a téma komplexitására, illetve hogy a tanulmányban rögzítettek továbbgondolásra serkentsék az olvasót.
Jelen írás Hobbes általános filozófiájának bemutatásával és a Leviatán logikai rekonstrukciójával indul. Ezt követően a természeti állapottal kapcsolatos két aspektus rövid elemzésére
kerül sor: először az eredeti helyzet és a Teremtés története közötti analógia felvetése a cél, a
feltételezett szerzői szándék szemmel tartásával. Másodszor, a kezdeti helyzet esetleges fejleményei alapján a totális háborúba torkollás axiomatikusságának vizsgálata kerül a középpontba.
Az elemzésből kiderül, hogy a válaszadás egyik kérdésre sem annyira egyértelmű. -
A távolsági ingázás néhány demográfiai sajátossága
3-19Megtekintések száma:298A tanulmány az elérhető legfrissebb statisztikai adatokat felhasználva kívánja bemutatni a huzamos ingázásban résztvevő munkavállalók legfontosabb demográfiai jellemzőit, illetve a kirajzolódó területi egyenlőtlenségeket. Az ingázás, ezen belül a huzamos ingázás fő motivációja napjainkban is a megfelelőnek ítélt munkahely elérése, mintegy negyedmillió ember ugyanakkor az átlagosnál sokkal nagyobb terheket vállal fel ennek érdekében, és csak hetente vagy ritkábban utazik haza. Többségük kényszerből dönt így, mivel lakóhelyükön nincs munkalehetőség, a családjuknak viszont nagyon fontos az általuk biztosított bevétel. A huzamos ingázók javarészt szezonális munkát végeznek (építőipar, vendéglátás stb.), és fizikai munkakörben dolgoznak. Nem meglepő módon sokkal inkább a férfiak vállalják fel a fokozott fizikai és lelki megterheléssel járó életformát, azonban nem csupán a negyvenes éveikben járó családfők, hanem a családjuktól még nem függetlenedő huszonéves fiatalok is nagy létszámban képviseltetik magukat. A huzamos ingázás markáns területi egyenlőtlenségekkel jellemezhető, és az érintettek döntően falvakból indulnak útra annak ellenére is, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévő térségekben a közfoglalkoztatás magas szintje a munkaerő helyben maradásának irányába hat.
-
A gyermekkel rendelkező és a nem gyermekes férfi dolgozók karrier elképzelései
91-105Megtekintések száma:241A munka és család összehangolása fokozottabb figyelmet kap a társadalomtudományi kutatásokban. Sokáig a vizsgálatok elsősorban a kisgyermekes nők helyzetével foglalkoztak, ám későbbiekben a kutatók hamar felfigyeltek arra a tényre, hogy nemcsak a nőknek, de a férfiaknak is
gondot okoz e két terület összehangolása.
Mint ahogy Bencsik-Juhász (2012) írja: „Miután a tényleges munkapiacon a férfiak foglalkoztatása a meghatározóbb és elfogadottabb, az ezzel járó minden előnnyel (például magasabb
bérezés azonos munkakörökben) és hátránnyal (például hosszabb munkaidő), nem véletlen tehát, hogy a nők egyre erőteljesebb munkaerő-piaci jelenlétével és aktivitásával a hagyományos
családi szerepmegosztások is lassan formálódnak és átalakulnak” (Bencsik – Juhász 2012: 616).
A közvélemény lassan két elvárás-rendszert tekint a férfiakkal szemben: még mindig tartósan, és erősen él a köztudatban a hagyományos családfenntartó szerep, miközben részt vár a
férfiaktól a gyermeknevelésben is. Kérdés, hogy ezek a folyamatok hatással vannak-e a férfiak
karrierterveire?
A tanulmány a gyermekkel rendelkező és a gyermekkel nem rendelkező férfi dolgozók karrier elképzeléseit mutatja be. A szerzők egy kvantitatív felmérést készítették a kérdés megismerésére. A 2016-os kutatás alapján elmondható, hogy e két csoportba tartozó férfiak különböznek
a kérdést illetően. -
Az engeli biopszichoszociális modell: Tudományelméleti alappozícióból levezetett orvosi szereptartalom
98-123Megtekintések száma:643Jelen tanulmány első lépésként azt a tudományelméleti kontextust kívánja rekonstruálni, melynek háttere előtt Engel kidolgozza a biopszichoszociális modelljét. Ezt követően a biopszichoszociális modell ismertetésére kerül sor. Harmadik lépésként kifejtjük, hogy az engeli modellből milyen konkrét orvosi szereptartalom vezethető le. Végezetül néhány észrevételt teszünk, mely észrevételekkel adott szempontok szerint értelmező kontextusba helyezzük az engeli paradigmát.
-
Részvételi kutatás szociális kérdésekről: gyakorlati tapasztalatok a hajléktalanság területéről
40-61Megtekintések száma:340Gyakorlatban szerzett kutatási, együttműködési tapasztalatainkat mutatjuk be ebben az írásban egy hajléktalanság és pszichoszociális fogyatékosság témájú kutatási projektből, amit magyar egyetemi keretek között végeztünk hárman, egy egyetemi hallgató és két tapasztalati szakértő, érintett kutatótárs. Érvelünk a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő, hátrányos helyzetű emberek kutató-szerepben való gyakoribb bevonása mellett olyan kutatásokban, amik hátrányos helyzetű emberekről és a szociális szolgáltatásokról szólnak. Ehhez kiemelünk előnyöket és kihívásokat az ilyen bevonással kapcsolatban, és megfogalmazunk néhány gyakorlati javaslatot főleg olyanok számára, akik kezdők ezen a területen.
-
Átrajzolt ingázók: Karikatúra mint vizuális történeti forrás
125-150Megtekintések száma:234Annak ellenére, hogy az államszocialista időszakban jelentős, arányaiban és nagyságában is folyamatosan növekvő társadalmi csoportot jelentettek az ingázók, társadalomtörténetük megírása mindezidáig háttérbe szorult. A szerző célja ennek a hiánynak a pótlása, úgy, hogy megpróbálja feltárni az elérhető legtöbb, különböző műfajú forrást. A jelen tanulmány ennek a
nagyobb volumenű munkának egy részét mutatja be, azt, hogy mit tehet hozzá egy társadalmi
csoportról hagyományos források útján szerzett ismereteinkhez, hogyha az adott társadalmi
csoportról készült karikatúrákat mint vizuális történeti forrásokat is bevonjuk az elemzésbe.A szerző a jelen tanulmányban tizenhat Ludas Matyiban megjelent, ingázókat ábrázoló karikatúrát írott és audiovizuális forrásokkal összehasonlítva elemez. A tanulmányban többek között igyekszik megválaszolni, hogy volt-e a Ludas Matyinak egy meghatározható ingázó képe, s
ha igen, akkor ez az ingázó kép mennyiben tért el a sajtó más produktumainak ingázó képétől?
A szatirikus lap ingázó ábrázolása mennyiben vonatkozott a távolsági ingázókra és mennyiben
a napi ingázókra? Tükröződtek a korszak ingázó-létének tényleges visszásságai a Ludas Matyiban? Az elemzés kitér a karikatúrák publikálásának idejét jellemző gazdasági és társadalmi
folyamatok ismertetésére, és az ingázókra felruházott külső és belső tulajdonságok, érzelmek
megnevezésére. A szerző célja egy olyan karikatúra elemzési módszer bemutatása, amely a források összehasonlíthatóságát helyezi előtérbe. -
A Derecskei járás fiataljainak helyzete a foglalkoztatás és munkalehetőségek tükrében
131-143Megtekintések száma:171A fiatalok helyzete, munkaerő-piaci esélyei és lehetőségei a társadalom számára kiemelkedő jelentőségű, hiszen ezen fiatalok alkotják a következő generáció tagjait. Jelen írásunkban a Derecskei járás fiataljainak helyzetét, munkaerő-piaci esélyeit, mobilitását mutatjuk be egy 2012-es kutatás adatai alapján. A fiatalok munkához jutása, mobilitása napjainkban sokat vitatott kérdések, melyek az egész társadalmat mélyen érintik. Kiemelten vizsgáljuk a diplomával rendelkező fiatalok kilátásait.
A fiatalokkal foglalkozó kutatások, az ifjúságkutatás igen jelentősnek mondható hazánkban.
A fiatalok helyzetében időről időre alapvető változások következnek be, az előző generációkkal összevetve, hamarabb felnőtté válnak, ugyanakkor ezzel egy időben ki is tolódik az ifjúkor, vagyis később kezdődik meg a szülőkről való leválásnak a folyamata. A kitolódás jelenségét nevezzük posztadoleszcenciának. Egyfelől még gyerekek (magatartásuk, értékeik, életvitelük alapján), másfelől pedig már felnőttek (politikai és gazdasági helyzetük szerint) (Vaskovics, 2000; Gábor, 2012).
-
Workfare with a human face? Innovative utilizations of public work in rural municipalities in Hungary
3-24Megtekintések száma:157-
-
Gyermekvédelmi háttérrel a felsőoktatásba: a YIPPEE nemzetközi kutatás egyesült királyságbeli és magyar tapasztalatai
24-38Megtekintések száma:327A Gyermekvédelmi gondoskodásban élő és onnan kikerülő fiatal felnőttek: Utak az oktatásba Európában (Young People from a Public Care Background: Pathways to Education in Europe) című nemzetközi kutatás célja az volt – mely az Európai Unió 7. Kutatási keretprogram „Fiatalok és Társadalmi Kirekesztődés” témakör keretében valósult meg –, hogy átfogó képet kapjunk arról, hogy az egyes országokban a gyermekvédelmi gondoskodási háttérrel rendelkező, jelenleg 19-21 éves fiatalokat mi segíti és mi gátolja a továbbtanulásban; a gondoskodási háttérrel milyen oktatási utak léteznek Európában. A kutatás Dániában, Magyarországon, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban zajlott 2007-2010 között. A vizsgálat több szakaszból állt.
Elsőként egy szakirodalmi áttekintésre és a publikált statisztikai adatok elemzésére került sor. Ezt követően interjúk készültek döntéshozókkal, ellátást nyújtókkal, valamint egy kérdőíves felmérés olyan 19-21 év közötti fiatalok körében, akik életük során legalább 1 évet gyermekvédelmi gondoskodásban töltöttek és 16 éves korukban is a rendszerben voltak.A felmérés eredményei általános képet adtak arra vonatkozóan, hogy hogyan alakult a fiatal felnőttek tankötelezettségi kor utáni iskolai karrierje. Ezen eredményekre építve minden országban 35 fiatallal és egy általuk megnevezett kulcsszeméllyel (aki tanulásra ösztönözte őket) újabb interjú készült. Ennek fókusza, hogy mélyebben megismerjük, hogyan alakult a fiatal oktatási karrierje, melyek voltak a nehezítő tényezők, egyáltalán milyen tényezők határozták meg, hogy a fiatal a tankötelezettségi kor után is folytatta a tanulmányait. A továbbtanulásban, felsőoktatási tanulmányok folytatásában kik azok, akik segítséget nyújtottak számára. Egy évvel később a kiválasztott fiatal felnőttekkel ismét interjú készült mely azt vizsgálta, mennyire sikerült megvalósítani elképzeléseiket, hogyan módosultak rövidtávú terveik.
-
Az üzleti kapcsolatok erkölcsi újjáépítése: Menedzsment szemlélet keresztény nézőpontból
71-90Megtekintések száma:222A globalizáció történelmi időkön átívelő, igen összetett folyamat. A nagy földrajzi felfedezésekhez köthető a kezdete, a világkereskedelem és a világpiac kialakulásával folytatódott és jutott el
jelenkori állapotáig. A globalizációnak pozitív és negatív hozadékai egyaránt vannak. A pozitív
hozadékok között ki kell emelnünk, hogy a világ egyre nagyobb területein élvezik a tudomány és
a technika vívmányait, egyre több ember jut tanulási lehetőséghez, alapvető szükségleteket kielégítő javakhoz. A vállalkozások hatékonyságát növeli, új lehetőségeket kínál, hiszen gyakorlatilag határok nélküli hozzáférést biztosít nyersanyagokhoz, munkaerőhöz és tudáshoz. A negatív
hatások között meg kell említeni a bioszféra pusztulását, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek fokozódását, különösképpen a fejlődő országokban. Számos vállalat az egész világra kiterjesztette működését és olyan hatalmas gazdasági erővel, befolyással rendelkezik, hogy felettük
korlátozott a kormányok szabályozó képessége. A profitért folytatott küzdelemnek magas ára
van, amit a vállalatok gyakran a társadalmi-természeti környezetre hárítanak. Tanulmányunk
célja áttekinteni, hogyan lehetne ember-, illetve környezetbarátabbá tenni napjaink üzleti kapcsolatait – a keresztény filozófia szellemében. Meg kell jegyezni, hogy habár tanulmányunk a
keresztény alapú nézőpontra fókuszál, természetesen globalizált világunk üzleti kapcsolatainak
vizsgálatakor nem szabad kihagyni az egyéb világvallások meghatározó szerepét sem. -
„Hogyan lehet innen elmenni? Hogyan lehet ide visszajönni?” – Kortárs magyar építésznők szakmai helyzetképe
5-31Megtekintések száma:256Az elmúlt években megélénkült az építészeten belüli szakmai diskurzus a nők helyzetéről. A fokozott figyelem oka, hogy a 2000-es évek eleje óta a diplomázók között egyre inkább a nők kerülnek többségbe, mely ellentétes a köztudatban meggyökeresedett sztereotípiákkal, miszerint az építészek általában férfiak. A nemekre vonatkozó pontos arányokkal kapcsolatban mindezidáig csak becslések álltak rendelkezésünkre, így tanulmányom első felében levéltári dokumentumokon és egy digitális adatbázison keresztül rekonstruálom az idővonalat, hogyan változott a nők számbeli aránya a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatóinál 1941 és 2023 között. Ezt követően kutatásom második felében arra kerestem a választ, miért nem látjuk a nőket a szakmai közéletben, építészeti díjazottak köreiben és tudományos, művészeti akadémiák tagjaiként – milyen strukturális akadályok gátolják őket a szakmai előmenetelben. Ennek vizsgálatát építésznőkből álló fókuszcsoportok segítségével végeztem.
-
A terepmunka helye és szerepe az orvosi szociológia oktatásában
44-55Megtekintések száma:317Bevezetés: Az Orvosi szociológia című tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék és megértsék a társadalmi környezet és az egészség kapcsolatát, összefüggéseit. Ezt a célt szolgálja mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés, ezen belül pedig a terepmunka, mint oktatási módszer, melynek során a hallgatók saját is meretanyaga és tapasztalatai is bevonódnak a tanulási folyamatba. Módszer: A hallgatói terepmunkák évről évre változó tematikájából egy összefüggő, egymásra épülő feladatsorozatot emeltünk ki. Ennek ismertetésén és tapasztalatainak leírásán keresztül mutatjuk be a terepmunka helyét az orvosi egyetemen zajló orvosi szociológia oktatásában. Eredmények: A terepmunka az elméleti oktatásban megismert, megtanult tudást tapasztalati úton megszerzett ismeretekkel, élményekkel bővíti. A terepmunka feladatok erősítik az orvosi egyetemeken működő indirekt pályaszocializáció, az úgynevezett „rejtett tanterv” működését. A terepmunka során szerzett tapasztalatok és készségek hozzásegítik a hallgatókat a szakirodalomban leírt empirikus kutatási módszerek jobb megértéséhez, a biomedikális fogalmak és eredmények mellett a statisztikai és metodológiai információk interpretációjához. Konklúzió: A terepmunka a leírt tapasztalatok alapján egy jól működő oktatási módszer, amelynek egyik legfontosabb eredménye, hogy érzékenyíti a leendő orvosokat az egészséggel
összefüggő társadalmi problémák megértésére és kezelésére. -
Hatékonyan hatni az emberekre: avagy kell-e, szabad-e manipulatív hatásokkal élniük a segítő szakembereknek?
78-108Megtekintések száma:262Az elmúlt két évtized gazdasági és politikai válságaihoz nagyban hozzájárult az, hogy különféle
manipulatív hatásoknak engedve az emberek józan eszük és racionális gondolkodásuk helyett
döntéseiket különféle érzelmi és ösztönös alapú csábítás, félrevezetés hatása alatt hozták meg.
Mára e manipulatív hatások uralják a kereskedelmi vagy a populista politikai kommunikációt. Az alábbi dolgozat a szerző hezitálását osztja meg arról, hogy miközben mind az emberek
döntéshozatalában, mind a másik emberre gyakorolt kommunikatív hatások körében nemhogy
megkerülhetetlenül jelen vannak a racionális mérlegeléstől és érveléstől eltérő, nem racionális
tényezők is – de, vajon szabad-e egyáltalán ilyen manipulatív hatásokkal élniük az ügyfeleikre
gyakorolt hatásgyakorlásuk közben a segítő szakembereknek? És ha bármiben is igen, akkor
milyen feltételek mellett, milyen speciális korlátokat betartva szabad élni az ilyen hatásokkal,
az ilyen hatások „hatalmával”? Ugyanígy: vajon mikor mit lehet és kell tenni a manipulatív hatások enyhítésére, az azok alól felszabadító, bölcs döntésekhez segítő józan ész térnyeréséhez, a
racionális mérlegelés alapján történő felelős „képessé tevésre”? A cikk nem vállalkozik az igaz
és helyes válaszok megadására, szempontokat ad és igyekszik olvasóját arra provokálni, hogy
járuljon hozzá e fontos probléma tisztázásához. -
Az önkéntesség önkéntelen oldalai. Munkahelyi konfliktusok a civil szervezeteknél végzett önkéntes munka során
276-298Megtekintések száma:126-
-
A családi miliő a hátrányos helyzetű családokban és annak pszichológiai hatásai a szociokulturális hátrányokra
120-134Megtekintések száma:116A szociokulturális hátrány a hátrányos helyzetből adódó kulturális deficit, ami a többségi társadalom normái szerint a kisebb fokú tájékozottságot, műveltséget, a rosszabb iskolai teljesítményt, a társadalmi előre jutáshoz szükséges viselkedési szabályok ismeretének/betartásának kisebb fokát jelenti, többek között. A szociokulturális hátrányok között egyre nagyobb figyelem illeti a szociális kompetenciákat (pl. kommunikációs és együttműködési készség, önszabályozás), melyek hozzásegítenek például a jó iskolai teljesítmény eléréséhez. A szociális kompetenciák gyermekkorban alapvető kapcsolatban vannak a családi miliővel. Tanulmányunk a családi miliő pszichológiai hatásait veszi számba szisztematikus szakirodalmi keresés segítségével. A kapcsolatokat három tematika szerint tárgyaljuk: a stressz kapcsolata a gyerekek pszicho-szociális és értelmi fejlődésével; A szülők iskolai nevelésre vonatkozó attitűdjeinek kapcsolata a gyerekek tanulási attitűdjeivel és kitartásával; A szülői nevelési stílus kapcsolata az önszabályozással. A tanulmány állást foglal amellett, hogy a szociokulturális hátrányok csökkentésére irányuló hátránykompenzáló programokból a szülők kihagyhatatlanok.
-
Közösségi megközelítések gyermekvédelmi gyakorlatban való érvényesítése : nemzetközi trendek
70-86Megtekintések száma:363Nemzetközi szinten jelentős változások történtek ez elmúlt években a gyermekvédelem terén,
hiszen a globális verseny, a tőke és munkaerő széles körű mobilitása, a gazdasági folyamatok
felgyorsulása és a nemzeti gazdaságok egymástól való függősége, mint ahogy 2007. óta a gazdasági válság is hatással van a jóléti rendszerek működésére. Jelen tanulmány azt vizsgálja,
hogy az 1989-es Gyermekek jogairól szóló egyezmény óta milyen tendenciák, trendek figyelhetők meg a nemzetközi gyermekvédelem gyakorlatában, milyen gyermekvédelmi orientációkat
különíthetünk el egymástól, ezek milyen jellegzetességekkel bírnak, illetve milyen út látszik körvonalazódni – közös kihívásként – általában az állam gyermekvédelemmel kapcsolatos teendőinek ellátása terén. A tanulmány a nemzetközi diskurzusban központinak számító néhány téma
fontosságára hívja fel a figyelmet, mint a kliensek komplex szükségleteinek kezelése, partneri
együttműködések fontossága, szülőség támogatása és mindezek megvalósításához szükséges
szakmai készségek és kompetenciák köre. -
Utópia és társadalomtudomány – Értelmezés a Fahrenheit 451 című könyv nyomán
98-108Megtekintések száma:282Az utópisztikus és disztópikus művek sokszázéves múltra tekintenek vissza, ám igazi aranykoruk csak a 20. században kezdődött. A műfajra nagyon gyakran mint irodalmi műfajra szokás tekinteni, de a valóságban ennél jóval többről van szó. Ugyanannyira társadalomtudományi és társadalomelméleti írások is ezek a művek, mint amennyire szépirodalmi alkotások. Írásom során ennek a gondolatmenetnek a kifejtésére vállalkozom Ray Bradbury 1953-ban írt Fahrenheit 451 című regénye alapján. Munkám során Guy Montag fiktív története nyomán, más 20. századi disztópikus művekkel párhuzamba állítva kívánom bemutatni a műfaj sajátosságait, társadalomtudományos kapcsolatait és kapcsolatát jelenkori társadalmunkkal.
-
„Gezeget garba, lábagat a bad alá!”
275-278Megtekintések száma:151A szerző a könyvét négy főbb részre osztja, amelyek segítségével, a kronologikus rendet megtartva tesz kísérletet egy alföldi, német nemzetiségi község 20. századi társadalomtörténetének megrajzolására. A kevésbé türelmes olvasó kedvéért eláruljuk, hogy a kísérlet sikeres volt, melynek nyomán egy újabb értékes, követendő példaként elénk állított munkát vehetünk kezünkbe Eiler Ferenc és az MTA Kisebbségkutató Intézetének jóvoltából.
-
Sikeres és eredményes soft skill fejlesztő tréningek
54-70Megtekintések száma:246A soft skill fejlesztő tréningek segíthetik a multinacionális szervezetek különböző nyelvi háttérrel rendelkező alkalmazottai közötti kommunikáció fejlesztését a mindennapi tevékenységek
ellátásához szükséges feladatokkal és felmerülő ügyekkel történő együttműködésben. Elképzelhető, hogy a tréningekkel kapcsolatos munkáltatói és vezetői elvárások nincsenek összhangban
a munkavállalókéval, amely munkavállalói ellenálláshoz vezethet, valamint a menedzsment
kérése alapján fejleszteni kívánt főbb tréningpontok elsajátításának és hasznosításának megtagadását válthatja ki.
A soft skill fejlesztő workshopokat tartó társtrénerek több éves szakmai tapasztalata és a
rengeteg európai multinacionális cég munkáltatói és munkavállalói visszajelzései alapján a
szerzők megvitatják mindazon kritikus mérföldköveket, amelyeket a menedzsmentnek el kell
érnie annak érdekében, hogy megalapozzák a jövőben tartandó soft skill tréningek növekvő sikerét munkahelyi szervezetükben. -
Az orvosi pályaválasztás átalakulása – Mit mutatnak a terepmunka-tapasztalataink?
5-21Megtekintések száma:338Bevezetés: Az orvosi hivatás átalakulása a XXI. század egyik legnagyobb kihívása. A deprofeszszionalizáció folyamata mellett megváltozik a gyógyítók demográfiai és társadalmi összetétele, jelentősen emelkedik a nők aránya. A fentiekkel párhuzamosan átalakulnak az orvosképzésbe jelentkező hallgatók pályaválasztási motivációi. Minta és módszer: Felmérésünkben 175 budapesti orvostanhallgató vett részt, akik egy megadott szempontrendszer alapján írták le pályaválasztásuk történetét. A szövegek feldolgozása kvalitatív (tartalomelemzés) és kvantitatív módszerek együttes alkalmazásával történt. Eredmények: A női hallgatók esetében szignifikánsan gyakoribb, hogy korábbi életkorban választják az orvosi hivatást. Mindkét nem esetében a hivatásválasztás legfontosabb faktora a természettudományos érdeklődés és az altruisztikus motivációk. A férfiak és nők pályaválasztási motivációiban a tapasztalatok, a tudás és az előnyök/lehetőségek szerepének jelentősége egyértelműen férfi dominanciát mutat. Következtetések: A hivatás pályamotivációs faktorának megváltozása minden bizonnyal jelentős hatású mind a gyógyítók, mind pedig a betegek számára. E kérdés számos további kutatási terület felé nyitja meg az utat.
