Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Boldogulási stratégiák a hátországban: az orosz–ukrán háború társadalmi hatásai a kárpátaljai magyar közösségre
    5-32
    Megtekintések száma:
    66

    Bár Kárpátalja területe viszonylag távol helyezkedik el az orosz–ukrán háború harci cselekményeinek gócpontjától, a régióban élők hétköznapjai drasztikusan átalakultak 2022 februárja után. Miközben több százezer belső menekült érkezett és telepedett le a megyében, a hadiállapot bevezetése és a gazdasági nehézségek a kárpátaljai magyar lakosság körében számottevő emigrációs hullámot indukáltak. Azonban jelentős azok száma is, akik a háborús nehézségek ellenére szülőföldjükön maradtak. Jelen kutatás utóbbi közösség helyzetének vizsgálatát helyezi középpontjába, amelyen belül: (1) ismertetjük a megyében zajló legfontosabb társadalmi-demográ­fiai változásokat; (2) bemutatjuk a kárpátaljai magyar közösség boldogulási stratégiáit a háborús viszonyok között, a migrációs döntések hátterére és a szülőföldön maradás tényezőire fókuszálva; (3) elemezzük a belső menekültek érkezésének helyi társadalomra gyakorolt hatásait, az interetnikus viszonyok alakulását. Empirikus kutatásunk eredményei alapján elmondható, hogy a szülőföldön maradás kulcsa a családi boldogulási stratégiák folytonos átalakítása, formálása és a változó körülményekhez való gyors adaptálása. Bár a kárpátaljai magyarok lélekszámát a korábbi évtizedekben is elsősorban a kivándorlás apasztotta, 2022 óta a migráció mértéke és jellege megváltozott, ami új társadalmi kihívásokat jelent az otthon maradt közösség számára.

  • Párválasztást befolyásoló tényezők az egyetemista nők körében
    136-158
    Megtekintések száma:
    262

    A tanulmány középpontjában a felsőoktatásban tanuló női hallgatók párválasztását befolyásoló tényezői állnak. Kutatási kérdésként jelenik meg, hogy a házasság intézménye továbbra is
    kiemelkedő helyen szerepel-e a felsőoktatásban résztvevő női hallgatók körében, mint tervezett
    kapcsolati forma? Illetve a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező egyén magasabb iskolai
    végzettségű személlyel alakít-e ki párkapcsolatot, ezzel kapcsolati homogámiát megvalósítva? A
    párválasztás alakulása ezáltal a házasság, az élettársi kapcsolat valamint a halasztási mechanizmus vizsgálata mellett kerül bemutatásra, a partnerszelekciót befolyásoló tényezőkön túl,
    melyek elemzésére egy tíz fős kvalitatív kutatás keretében kerül sor. A faktorok között pedig
    megjelenik az életkor, a lakóhely, a származás és a vallási hovatartozás, illetve a szülőről való
    leválás, valamint az iskolai végzettség, az anyagi tőke és munkaerőpiaci helyzet, a párkapcsolat
    tervezett időtartama és az információs kor hatásai

  • A munkanélküliség lélektani háttere – az újrakezdés esélye vagy a megrekedés veszélye?
    181-202
    Megtekintések száma:
    162

    Jelen tanulmány célja a munkanélküliség állapotának valamint lélektani folyamatainak és következményeinek bemutatása, illetve a HURO Rural Youthjobs pályázatba bevont álláskeresőkkel kitöltött pszichológiai tesztek eredményeinek összefoglalása.
    Elsőként a munkanélküliség fogalmának tisztázásával kezdjük. „A munkanélküliség definíció szerint az a helyzet, amikor valaki a munkaerőpiacon hosszabb ideig nem talál számára elfogadható munkát” (Hajduska 2012: 119). Egy másik meghatározás szerint: „azok a személyek tekinthetők munkanélkülinek, akik (a meghatározott) referencia idő alatt nem állnak alkalmazásban, de munkavégzésre alkalmasak, és aktív erőfeszítéseket tesznek azért, hogy munkát találjanak” (Haugen és Bregger, 1994; idézi: László és mtsai, 1998, 1. o.). 

    A munkanélküliség kialakulhat leépítések, elbocsátások következtében, de az okok között a pályakezdőknél előforduló elhúzódó keresés is előfordulhat. (Hajduska, 2012) Bármi is az oka, a munkanélküliség egy társadalmi jelenség, ami többféle formában jelenhet meg. (Bánfalvy, 1997)

  • Felnőttképzési helyzetkép a székelyföldi térségben: Összefoglaló tanulmány a rendszerváltást követő évtizedek vonatkozó szakmai elemzései alapján
    93-108
    Megtekintések száma:
    148

    A tanulmány a felnőttképzés helyzetét tekinti át a romániai rendszerváltást követő évtizedek
    társadalmi folyamatai, valamint a kapcsolódó szakmai elemzések alapján. Röviden szól az országos kontextusról, a térségi folyamatokról, részletesebben pedig a Hargita megyei felnőttképzés feltételrendszeréről és működésmódjáról. A feldolgozott szakmai elemzések alapján egyik
    következtetés, hogy az első két évtizedben kialakult „alap” mindmáig meghatározza a térségi
    felnőttképzés helyzetét, működését. A térségi fejlesztéspolitikai tervezésben és gyakorlatban
    egyelőre nincsenek kellő mértékben kihasználva azok a lehetőségek, amelyek a felnőttképzéshez
    kapcsolhatóak. Ugyanakkor további kutatási feladatok és lehetőségek is vannak a felnőttképzésben.

  • Egyetemi hallgatók környezettudatossága a materializmus, az élettel való elégedettség, a politikai, illetve a pandémiával kapcsolatos nézeteik függvényében
    70-97
    Megtekintések száma:
    313

    Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kap a környezeti problémák és az ezzel ös -
    szefüggő társadalmi jelenségek vizsgálata. Az egyetemi hallgatók környezettudatosságának
    és környezettudatosságukat befolyásoló tényezőknek a megismerése nagymértékben segítheti
    a fenntarthatósági irányelvek és oktatási-nevelési gyakorlatok előkészítését, meghatározását
    a felsőoktatásban. Tanulmányunkban 17 hazai egyetem hallgatóinak környezettudatosságát
    (környezeti attitűdjeit és környezetbarát viselkedését) vizsgáltuk számos feltételezett befolyásoló tényező függvényében. Így figyelembe vettük a hallgatók anyagias szemléletét (materializmus), élettel való elégedettségét, politikai nézeteiket, illetve a Covid-19 pandémiával kapcsolatos
    véleményüket. Ezek eredményeink szerint mind összefüggésben álltak a környezettudatosságot
    jellemző mutatókkal. A környezettudatosabb hallgatók kevésbé voltak materialista szemléletűek, kevésbé vallottak jobboldali nézeteket, életükkel elégedettebbek voltak, és a pandémiával
    kapcsolatos kérdésekben is eltért véleményük kevésbé környezettudatos társaiktól. Az élettel
    való elégedettséget a környezettudatosság és a politikai nézetek gyengébb hatása mellett legnagyobb mértékben a válaszadók által érzékelt relatív anyagi helyzet határozta meg.

  • Roma oktatási helyzetkép Hargita megyében – pedagógusi viszonyulások
    75-92
    Megtekintések száma:
    179

    A tanulmány roma gyerekeket oktató pedagógusokkal készített interjúk alapján mutatja be
    azokat a pedagógusi attitűdöket és magatartásokat, amelyek a mindennapi oktatási gyakorlatot alakítják. Intézményes programok, infrastrukturális és személyi feltételek hiányában a
    pedagógusoknak személyesen kell megoldásokat találniuk az adódó nehézségekre. Így válnak
    az integrációs folyamat kulcsszereplőivé, és ezért viszonyulásaik, attitűdjeik meghatározóak a
    roma gyermekek iskolai eredményességének szempontjából. A kutatás célcsoportját olyan pedagógusok képezik, akik a Csíki-medence (Hargita megye, Románia) olyan általános iskoláiban
    tanítanak, ahol a roma tanulók aránya meghaladja a 25 százalékot. Az országos szakpolitika
    fontosabb irányainak jelzése és a székelyföldi magyar-roma viszonyt vizsgáló szakirodalom bemutatása szélesebb értelmezési keretet kínál a vizsgált témakörnek.

  • Az előítéletesség értelmezése a debreceni egyetemisták körében
    232-243
    Megtekintések száma:
    165

    Negatív megkülönböztetés mindig is létezett, mindig volt véleményünk a másik egyénről annak ellenére, hogy ez sokszor mindenféle háttértudást nélkülözött. A huszadik század első felében kezdődött meg az előítéletek tudományos, szociálpszichológiai vizsgálata a fehérek és a feketék ellentéte által uralt Egyesült Államokban. Ekkorra jutott el az emberi társadalom odáig, hogy realizálódott benne, a probléma globális, és többek között a második világháború részben előítéletességből fakadó vérengzéseiből kiindulva elengedhetetlen vizsgálata. Sajnos azonban nem kell a történelem nagy eseményeihez visszamenni ahhoz, hogy mi is rájöjjünk, az előítéletek súlyos következményekkel járnak. Hétköznapjaink során is rengeteg bűncselekménnyel, hátrányos megkülönböztetéssel és konfliktussal kapcsolatos esetről kapunk hírt, melyeknek alapja a másik emberről hiányos információk alapján kialakított kép. 
    Habár az előítéletektől mentes világ képe talán csak egy utópia lehet, az ilyen típusú érzelmeket, attitűdöket lehet és kell kezelni, de mindenek előtt nagyon fontos a helyzet feltérképezése, tudományos vizsgálata.