Keresés

Keresési eredmények

• Studia Cingarorum – romológia a gyakorlati tudásforgalmazásban

  209-212.

  András A. Gergely

  Megtekintések száma:

  139

• Két francia ifjúságszociológiai könyvről: François de Singly: Les Adonaissants, Paris, Armand Collin, 2006 Dominique Pasquier: Cultures lycéennes. La tyrannie de la majorité, Paris, Éditions Autrement, 2005

  308-315

  Takács Erzsébet

  Megtekintések száma:

  92

  -

• „Gezeget garba, lábagat a bad alá!”

  275-278

  Hegedűs István

  Megtekintések száma:

  121

  A szerző a könyvét négy főbb részre osztja, amelyek segítségével, a kronologikus rendet megtartva tesz kísérletet egy alföldi, német nemzetiségi község 20. századi társadalomtörténetének megrajzolására. A kevésbé türelmes olvasó kedvéért eláruljuk, hogy a kísérlet sikeres volt, melynek nyomán egy újabb értékes, követendő példaként elénk állított munkát vehetünk kezünkbe Eiler Ferenc és az MTA Kisebbségkutató Intézetének jóvoltából.

• Tiltakozások eredményessége nem-demokratikus rendszerekben: Az oktatási tiltakozások Magyarországon

  36-59

  Susánszky Pál

  Megtekintések száma:

  211

  Magyarországon 2022–23-ban a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb tiltakozási hullámának voltunk szemtanúi. Pedagógusok, diákok és szülők jobb iskolai körülményeket, jobb oktatási feltételeket követeltek. A tanulmányban a tiltakozások eredményességét vizsgálom, a Magyar Tüntetési Esemény Adatbázis, (HuPED) valamint 47 online hírportál adatai alapján. Empirikusan vizsgálom, az oktatással kapcsolatos tüntetések számának alakulását a tiltakozási hullámot megelőző hatéves időszakhoz viszonyítva. Továbbá elemzem, hogyan alakították a tüntetések és sztrájkok az oktatásról, valamint a tiltakozók követeléseiről szóló médiadiskurzust. Az eredmények szerint a tiltakozók a mozgósításban és a közbeszéd alakításában egyértelmű sikereket értek el, azonban a követeléseknek megfelelő közpolitikai változások elmaradtak. A tanulmány második felében a követelt közpolitikai intézkedések elmaradását a hatalom elégedetlenség-menedzsment lépéseivel magyarázom.

• A pedagógusi szerep dilemmái és összefüggései az életminőséggel

  3-14

  Bakos Kinga

  Megtekintések száma:

  113

  -

• Felsőoktatás – integráció és más folyamatok

  62-77.

  Schranz Edit

  Megtekintések száma:

  202

• Gyönyörű királynők és harcos lovagok

  229-231

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  193

  -

• Kormányzati legitimitás és az adómorál összefüggései a fiskális szerződésben: A kollektív szolgáltatások és a kormányzati kommunikáció esete

  140-156

  Pokornyi Zsanett

  Megtekintések száma:

  211

  Tanulmányom a Margaret Levi (1988, 1998) és Jeffrey F. Fimmons (2005) nevéhez fűződő fiskális szerződés elméletére építve vizsgálja az adómorál és a kormányzati legitimitás közötti kapcsolatrendszer természetét, mely a morális megfontolások, valamint az azokat befolyásoló kormányzati tényezők megismeréséhez is hozzájárulhat. A fiskális szerződés elmélete szerint ugyanis az adófizetők és a mindenkori kormány között egy hallgatólagos megállapodás áll fenn, mely a kormányt a kollektív szükségletekre reagáló szolgáltatások fenntartására, míg az állampolgárokat az ehhez való hozzájárulásra, az adók befizetésére kötelezi. Az adófizetés tehát önkéntes, de feltételekhez kötött. Tanulmányom e szerződéselméletből kiindulva érvel amellett, hogy a fiskális megállapodás az állampolgárok közösség iránt érzett felelősségében gyökerezik, mely az adófizetés során fellépő morális megfontolásaikat erősítheti fel. Az adófizetők és a mindenkori kormány között fennálló kétoldalú szerződés így a társadalmi felelősségvállalásban gyökerező adómorál jelentőségére világíthat rá.

• Bourdieu tőkeelmélete és a bolognai folyamat

  105-117

  Schranz Edit

  Megtekintések száma:

  214

  -

• A házasság gazdasági szervezete: költségek és hasznok

  139-145

  Kukucska Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  212

  -

• Borsos Béla: Az új Gyűrűfű: Az ökofalu koncepciója és helye a fenntartható település- és vidékfejlesztésben

  131-135

  Farkas Judit

  Megtekintések száma:

  152

  Borsos Béla: Az új Gyűrűfű
  Az ökofalu koncepciója és helye a fenntartható
  település- és vidékfejlesztésben
  L’Harmattan, Budapest, 2016, p. 247.

• Politikai fejlődés: mi, miért, hogyan? A mai Magyarország előtörténete összehasonlító keretben

  5-26

  Csizmadia Ervin

  Megtekintések száma:

  243

  A tanulmány középpontjában az 1989–90 előtti Magyarország politikai fejlődésének komparatív vizsgálata áll. A szövegben a szerző nem foglalkozik az elmúlt 32 évvel, sokkal inkább az a kérdés izgatja, hogy a politikai fejlődés fogalmának hányféle értelmezése létezik. Ezek közül külön is kitér a fejlett országok (például az Egyesült Államok), valamint a fejlődő országok (azon országok köre, amelyek a gyarmati sorból szabadultak fel az 1960-as években) politikai fejlődésére, és kiindulópontja az, hogy Magyarország nem írható le sem a fejlett, sem a fejlődő országok esetében használt kategóriákkal. A tanulmány ugyanakkor elismeri, hogy a magyar fejlődés mindenkori mércéje a nyugati fejlődés, de nem fogadja el azt a megközelítést, hogy mivel a magyar fejlődés számos ponton eltér a nyugatitól, ez egyben azt is jelenti, hogy zsákutcás. A dolgozat hipotézise a magyar politikai fejlődés „normalitásának” tézise.

• Egész(séges) életem: egészség- és készségfejlesztő program a gyermekjóléti alapellátásban

  109-122

  Homoki Andrea

  Kovács Edina

  Megtekintések száma:

  261

  Tanulmányunkban egy egészségnevelő, készség- és képességfejlesztő programot mutatunk be. A program célcsoportjához tartozó iskoláskorú gyermekek esetében a primer prevenció az egészséges életmód területén kiemelt területként jelenik meg. Családjaik életvezetési nehézségekkel terheltek, ezért a családi „társadalmi kultúrájuk”, azaz életmódjuk (Wessely 2003) sok esetben gátolhatja a gyermek egészséges személyiségfejlődését. A mezőberényi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozásában álló családok iskoláskorú gyermekei körében megvalósított program a fizikai-lelki-mentális egészség fejlesztésére irányult, az egészség holisztikus értelmezését szem előtt tartva. A 7–14 éves korcsoporthoz tartozó gyermekek számára két 15 fős csoportban valósult meg. Tanulmányunkban egy-egy programelem ismertetésén keresztül rámutatunk azokra a készségekre, képességekre, melyek fejlődése a tréning során egyes gyermekeknél beindult, másoknál fejlesztendő területként került rögzítésre. A kidolgozott program hatékonyságát jelzi, azaz pozitív eredménynek minősül, hogy a részt vevő kisiskolások körében magasabb szintű együttműködési készség alakult ki, az egészséghez fűződő kognitív ismereteik gyarapodásán túl, fejlődött kommunikációjuk, bővült érzelmeik, önkifejezésük eszköztára és gátlásaikat leküzdve a csoporttagok előtti megnyilvánulás képessége is fejlődést mutatott. A felső tagozatra járó iskoláskorúak csoportjában a tolerancia, empátia, az alkalmazkodás képessége mellett a problémamegoldó képesség is fejlődött. Körükben nagy eredményként tartjuk számon a továbbtanulási szándék megjelenését, a jövőképük formálódását és az életcéljaik megfogalmazását.

• Egyenlő esélyekkel a munka világában? Esélyegyenlőség és jogvédelem a munkaerőpiacon

  46-63

  Suhajda Csilla Judit

  Megtekintések száma:

  329

  A tanulmány az esélyegyenlőség megvalósulását, valamint az ezzel kapcsolatos jogvédelem
  lehetőségeit vizsgálja a munkaerőpiacon. A kutatás célja, hogy feltárja, hogy melyek az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos legjellemzőbb problémák az Egyenlő Bánásmód Hatóság
  joggyakorlata alapján. Meghatározható-e az, hogy mely típusú diszkrimináció jellemző illetve,
  hogy jelenleg Magyarországon melyek a leghátrányosabbnak ítélt tulajdonságok a munkaerőpiacon.
  A feltárt összefüggések arra mutatnak rá, hogy jóllehet a törvényi háttér szabályozása jelentős mértékben elősegítette az egyének jogtudatosságát e területen, de még több fórumra van
  szükség, hogy mérhető eredményeket érjünk el.

• HA MENNI KELL: Posztmodern halál-attitűd és az egészségügyi önrendelkezés lehetőségei az élet végén

  186-202

  Busa Csilla

  Csikós Ágnes

  Füzesi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  279

  A 21. század emberének halálhoz való viszonya megváltozott. Tanulmányunk azt vizsgálja, hogy a megváltozott társadalmi-gazdasági helyzet, valamint az orvostudomány fejlődése hogyan hatott a halálhoz való viszonyulásra, s ez milyen társadalmi igényeket teremtett az életvégi tervezéssel és a posztmodern (individualizált) halállal kapcsolatban. Bemutatjuk az individualizált halál módjait és jogintézményeit, a nyitottabb közbeszéd fórumait, és az individualizált halál új szokásait (rítusait).

• A vasárnapi ebédtől a szavazóurnáig: Politikai szocializáció és politikai homofília a magyar társadalomban

  8-36

  Gere Dömötör

  Stefkovics Ádám

  Megtekintések száma:

  419

  A politikai szocializáció az egyéni politikai identitás formálódásának folyamata, amely során kialakul az egyén politikához való viszonya és politikai világképe. A politikai szocializáció különböző szférákban valósul meg, melyek közül kiemelt jelentősége van a családnak és azon belül is a szülőknek. Korábbi magyarországi kutatások is megerősítették, hogy a család az állampolgárság egyfajta „inkubátora”. Mindazonáltal alig áll rendelkezésre Magyarországon olyan adat, ami a politikai attitűdök átadásának pontosabb megértését tenné lehetővé. Jelen tanulmány a családon belüli (szülő és gyermek közötti) politikai homofíliát, valamint a szülői politikai jellemzők egyénre gyakorolt hatásait vizsgálja Magyarországon. Adataink egy 2023-ban felvett országosan reprezentatív, 2000 fős telefonos kérdőíves kutatásból származnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar családok közel kétharmadában azonos politikai nézeten voltak a családtagok a kérdezett gyermekkorában, a homofíliamutatók esetében a legmagasabb arányt, az apák és a válaszadók szavazási aktivitásában, valamint az anyák és megkérdezettek konzervatív-liberális beállítódása között találtuk. A szülők jellemzőinek hatását strukturális egyenlet modellezésével (SEM) teszteltük. A szülők politikai érdeklődésének és ideológiai pozíciójának erős direkt hatása volt a gyermek ugyanezen jellemzőire, ám az egyén politikai részvételét és pártpreferenciáját a szülők már csak indirekt módon befolyásolták. Az attitűdök átadásának sikerét erősen növelte, ha a szülők maguk is homofílek voltak a szóban forgó jellemző mentén. Eredményeink rámutatnak a család, mint elsődleges ágens fontos szerepére a politikai szocializációban és új kutatási irányokat jelölnek ki.

• Szegénységben élő fiatalok családalapítását meghatározó tényezők

  86-95

  Molnár Éva

  Megtekintések száma:

  189

  -

• A rabszolga-kereskedelem és a bizalom

  172-177.

  Schranz Edit

  Megtekintések száma:

  204

  Hat-e, s ha igen, hogyan hat a kultúra a társadalomra? Nathan Nunn és Leonard Wantchekon tanulmánya nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy megvizsgálja, az afrikai földrész lakóiban, valamint a gazdaságban máig nyomot hagyó – ám mintegy 100 éve befejeződött – rabszolga-kereskedelem hatásait, az egyének kulturális, nor-makövető, hiedelmekkel és értékekkel kapcsolatos gondolkodása, viselkedése terén. Céljuk kideríteni az okokat, amelyek az Afrikán belül megmutatkozó történelmi bi-zalmatlansághoz vezettek a helyi kormányok vagy önkormányzatok (politika), a ki-sebb lakóközösségek (szomszédok) irányába vagy akár a családi kapcsolatokon be-lül, s amelyek mind a mai napig befolyással lehetnek a gazdasági fejlődésére. Nunn és Wantchekon hipotézise abból a Nunn által írt korábbi tanulmányból indul ki, amely ok-okozati összefüggést mutatott ki a 400 éves rabszolga-kereskedelem, vala-mint az afrikai lakosság mai jövedelmi viszonyai között, a rabszolga-kereskedelem hosszú távú gazdasági hatásait vizsgálva.

• Egyetemi hallgatók környezettudatossága a materializmus, az élettel való elégedettség, a politikai, illetve a pandémiával kapcsolatos nézeteik függvényében

  70-97

  Mónus Ferenc

  Béres Tamás

  Sipos Flórián

  Megtekintések száma:

  313

  Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kap a környezeti problémák és az ezzel ös -
  szefüggő társadalmi jelenségek vizsgálata. Az egyetemi hallgatók környezettudatosságának
  és környezettudatosságukat befolyásoló tényezőknek a megismerése nagymértékben segítheti
  a fenntarthatósági irányelvek és oktatási-nevelési gyakorlatok előkészítését, meghatározását
  a felsőoktatásban. Tanulmányunkban 17 hazai egyetem hallgatóinak környezettudatosságát
  (környezeti attitűdjeit és környezetbarát viselkedését) vizsgáltuk számos feltételezett befolyásoló tényező függvényében. Így figyelembe vettük a hallgatók anyagias szemléletét (materializmus), élettel való elégedettségét, politikai nézeteiket, illetve a Covid-19 pandémiával kapcsolatos
  véleményüket. Ezek eredményeink szerint mind összefüggésben álltak a környezettudatosságot
  jellemző mutatókkal. A környezettudatosabb hallgatók kevésbé voltak materialista szemléletűek, kevésbé vallottak jobboldali nézeteket, életükkel elégedettebbek voltak, és a pandémiával
  kapcsolatos kérdésekben is eltért véleményük kevésbé környezettudatos társaiktól. Az élettel
  való elégedettséget a környezettudatosság és a politikai nézetek gyengébb hatása mellett legnagyobb mértékben a válaszadók által érzékelt relatív anyagi helyzet határozta meg.

• Zenés előhang, avagy jelentések jelentősége

  136-147

  A. Gergely András

  Megtekintések száma:

  278

• Digitális szociológia – Kihívások és távlatok

  3-5.

  Tibor Dessewffy

  Megtekintések száma:

  173

• Elitviszonyok a globalizáció korában

  109-113

  Markovics Márton

  Megtekintések száma:

  229

  Pogátsa Zoltán (2022): A globális elit. Kossuth Kiadó, Budapest, 319 oldal

• Kockázatok és mellékhatások az iskolai nevelésben

  77-85

  Kósa Rita Diána

  Megtekintések száma:

  151

  Az iskolával foglalkozó kutatókat főként az érdekli, mi történik az általános iskolába való belépés előtt, illetve az onnan való kilépés után, azzal, hogy mi zajlik e két esemény között már

  kevésbé.

  Ennek egyrészt módszertani okai vannak, hiszen a rejtett tanterv, az iskola életének,

  belső világának feltárása sok szempontból problémás terület. Másrészt mindenki járt iskolába,

  így a legtöbben úgy vélik, hogy pontosan tudják, mi zajlik az iskola falai között. Azonban ma sem

  tudjuk azt, hogy pontosan mi is játszódik le az iskolában, ami jelentősen megnehezíti az oktatáspolitikusok, tantervkészítők és a pedagógusok munkáját.Az iskolával foglalkozó kutatókat főként az érdekli, mi történik az általános iskolába való belépés előtt, illetve az onnan való kilépés után, azzal, hogy mi zajlik e két esemény között már

  kevésbé.

• Közelítések egy integrációs látleletről : Két könyv, egyazon fázis, harmadik olvasat

  117-132

  A. Gergely András

  Megtekintések száma:

  253

  -

• A cigány kártya: A cigányellenesség megnyilvánulási formái a szélsőjobboldali parlamenti felszólalásokban

  131-155.

  Félix Anikó

  Vásárhelyi Orsolya

  Megtekintések száma:

  252

  A tanulmány célja a magyarországi szélsőjobboldal cigánysággal kapcsolatos beszédmódjának vizsgálata az Országgyűlésbe bekerült szélsőjobboldali pártok, a MIÉP és a Jobbik parlamenti felszólalásainak elemzésén keresztül. Ennek során bemutatjuk azokat a tematikus kereteket, diskurzusokat, amelyek keretében a MIÉP és a Jobbik képviselői a cigányságról beszéltek az Or-szággyűlésben. Továbbá elemezzük a különböző reprezentációkat, „cigányképek” és kapcsolódó diszkurzív stratégiákat, amelyek a feltárt tematikák mentén megjelennek a három vizsgált par-lamenti ciklusban. Bemutatjuk, hogy mikor, milyen témák mentén és hogyan kommunikáltak ezen pártok a romákról és ezáltal feltárja, hogy a szélsőjobboldali retorika hogyan járult hoz-zá a cigányellenesség társadalomban való fennmaradásához, újratermelődéséhez, vagy éppen megerősödéséhez.