Elemzésünkben az ukrajnai menekültek szövevényes és töredezett magyarországi lakhatási életútjait követjük nyomon. Kiindulópontunk, hogy az orosz-ukrán háború elől menekülők némileg különböző összetételű csoportot alkotnak Magyarországon, mint az EU más tagországaiban, mely akár eltérő menekültellátási stratégia kialakítását is igazolhatná az érintett országokban. A jelenség hazai vetületét az ukrajnai menekültekkel folytatott vegyes módszertanú kutatásunk (interjúk – N=11, kvantitatív online vizsgálat – N=460 fő) alapján rajzoljuk meg. A terepmunka nem csupán a 2023. decemberi lakhatási pillanatfelvétellel szolgál, hanem visszatekint a menekülők érkezés utáni első lakhatásáig, és nyomon követi a továbbköltözéseket is. Az írás igyekszik a lakhatási életutak, a közel két évet felölelő időszak lakhatási átrendeződései mögé nézni, és támpontokat adni az ukrajnai menekültek lakhatását meghatározó egyéb tényezők vonatkozásában is. E tényezők közül kiemelten foglalkozunk a hazai menekültellátási stratégiába nem illeszkedő, állampolgári szolidaritást kifejező lakhatási felajánlások hatásával. Vonatkozó eredményeink részletesen taglalják a magánszállás alapú szolidáris lakhatás hozzáadott értékét, de arra is rávilágítanak, hogy megfelelő támogatás nélkül ez a lakhatási forma kockázatot is jelenthet és kevéssé fenntartható.