Feketegazdaság a Szovjetunióban
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Copyright (c) 2016 Metszetek
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A CC BY licence alkalmazása előtt megjelent cikkek esetében (2020 előtt) továbbra is a CC BY-NC-ND licence az érvényes.
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
A tanulmány alapját G. Mars, Y. Altman „The cultural bases of soviet Georgia’s se-cond economy” (Soviet Studies 1983. Vol. XXXV [4]: 546–560), valamint G. Mars és Y. Altman, „The cultural bases of Soviet Central Asia’s second economy (Uzbekistan and Tajikistan)” 1986-ban írt műve (Central Asian Survey 5 [3–4]: 195–204) képezi.Második gazdaságnak – mint az informális gazdaság Grossman által javasolt szo-cialista változatának1 – azon gazdasági tevékenységek összessége tekinthető, melyek személyes nyereség megszerzésére irányulnak, és szemben állnak az aktuális jogi szabályozással. Altman is ilyen értelemben tekint minden olyan gazdasági tranzak-ciót informálisnak, amely az aktuális törvénykezéssel szemben áll.2 A Szovjetunió-ban – legalábbis a Gorbacsov reformjáig terjedő időszakban – a második gazdaság jelentős területe volt a gazdaságnak, méghozzá egy kontinuumot alkotva, ahol pél-dául nem voltak mezőgazdasági területek magántulajdonban, de ahol az otthon (a háztájiban) termesztett árukat piacokon lehetett értékesíteni, illetve ahol a kolhoz és a szovhoz (magyarországi megfelelői a tsz és az állami gazdaság) nagyon eltérő gazdálkodási feltételeket jelentett.