Keresés

Keresési eredmények

• A nacionalizmus alakváltozása Magyarországon és Oroszországban 1995 és 2013 között: Egy komparatív összehasonlító kutatás eredményei

  43-63

  Csepeli György

  Örkény Antal

  Megtekintések száma:

  77

  Tanulmányunkban a nacionalizmus alakváltozását vizsgáljuk Oroszországban, Magyarországon és az Európai Unió többi országában 1995 és 2013 között. A mintákat és az elemzést a nemzeti identitás nemzetközi kutatása szolgáltatja az ISSP vizsgálat három fordulójának összehasonlításában. A nacionalizmus társadalom-lélektani mozgatórugóinak feltárása során olyan dimenziókat vizsgálunk, mint a spontán nemzeti identitás és közelségérzés a saját ország és Európa iránt, az etnocentrizmus, a nemzeti kategorizáció, a nemzeti büszkeség, a nacionalizmus és az idegengyűlölet. Az egyes szempontok bemutatása után többváltozós elemzés tárja fel a nacionalizmus jellegzetességeit, erősségét és változását mindkét országban, a piacgazdasági átmenet és a demokratizálódás, majd pedig a radikális politikai változások fényében. Mivel úgy tűnik, hogy az átmenet nem ért véget sikeresen, és mivel a folyamattal szemben ellentendenciák indultak be mindkét országban, beleértve a nemzeti ideológia felerősödését is, a tanulmány a nacionalizmus szerepét próbálja vizsgálni ebben a folyamatban.

• A radikalizmus szociális reprezentációja fiatalok körében

  64-78.

  Murányi István

  Megtekintések száma:

  46

  A tanulmányban egy nemzetközi kutatás (Myplace) adatait felhasználva, politikai szocializációs szempontból lényegesen eltérő két városban (Ózd és Sopron) élő 15–26 éves fiatalok radikalizmus értelmezését a szociális reprezentáció elmélet alapján vizsgáltuk. Az elméletre épülő
  egyik empirikus módszernek megfelelően, a 2012-ben lebonyolított kérdőíves adatfelvétel során
  asszociációs válaszok kvantifikálásával a radikalizmus reprezentációjának strukturális és tartalmi jellemzését követően a fiatalokra jellemző nacionalizmus és a demokratikus alapelvekhez
  való viszony, valamint a radikalizmus reprezentációjának kapcsolatát elemeztük.

• A kárpátaljai magyar kisebbség nyelvmegtartásáról és gazdasági életképességéről a nyelvi tájkép tükrében

  119-141

  Csernicskó István

  Megtekintések száma:

  45

  A tanulmány nyelv és gazdaság összefüggésében vizsgálja Kárpátalja jellemzően magyarok lakta
  részeinek nyelvi tájképét. Azt mutatjuk be, hogyan jelenik meg a területen a nagy presztízzsel
  rendelkező világnyelv, az angol, illetve az egykori Szovjetunió közvetítő nyelve, az orosz. Bemutatjuk,
  hogy a gazdasági realitások miképp írhatják felül a kisebbségi közösség nacionalizmusát,
  illetve utalunk arra, hogy a nemzeti kisebbség nyelvmegtartását támogató nyelvpolitika
  nem lehet sikeres, ha nem jár együtt a gazdaság fejlesztésével. Hipotézisünk szerint ha többnyelvű
  környezetben javítani szeretnénk a kárpátaljai magyarok gazdasági helyzetén, akkor nyelvoktatás
  az egyik olyan terület, ahová feltétlenül szükséges invesztálni.