Keresés

Keresési eredmények

• A hitelszövetkezetek gazdaságélénkítési szerepe Kárpátalján összefüggésben az Egán Ede-terv megvalósításával

  30-62

  Bacsó Róbert

  Pataki Gábor

  Megtekintések száma:

  27

  A tanulmány célja, hogy a kárpátaljai üzleti környezet bemutatásával, valamint egy sajátos
  szektor (hitelszövetkezetek) kiemelése révén bemutatásra kerüljenek az elmúlt években megjelenő
  vállalkozások versenyképességét javító magyarországi gazdasági támogatások sajátosságai.
  A tanulmány készítésének az időszakában még nem áll rendelkezésre olyan mértékű
  statisztikai adat, hogy egzakt módon bemutassuk a támogatások hatásfokát, viszont az első
  évek tapasztalatai alapján le tudjuk szűrni azokat a devianciákat, kisebb kiigazításra szükséges
  elemeket, amelyek javíthatják a tervek megvalósulását. Másik oldalról – s ez jelenti a tanulmány
  központi súlyát – az a szerzők meglátása, hogy fontos a vissza nem térítendő támogatásokon
  túl olyan mikro, kvázi szövetkezeti hitelek folyósítása is, ami a gazdaságélénkítés folyamatát
  önjáróvá teszi, s ezzel hosszabb távra biztosítja a mikro-, kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának
  fokozását. Erre jó eszköz lehet az Ukrajnában már elterjedt, Kárpátalján is honos,
  de a magyar térségben, napjainkban, nem jellemző hitelszövetkezeti rendszer felélesztése, s a
  gazdasági rendszerünkbe való beágyazottságának a javítása. E rendszer helyzetértékelését és
  jövőre vonatkozó elvi javaslatait fogalmazza meg ez az írás.

• Munkajog és biztosítás a patriarchális viszonyoktól az államosítás kezdetéig

  279-282

  Nagy Péter

  Megtekintések száma:

  24

  Ha az olvasó kézbe veszi Bódy Zsombor Az ipari munka társadalma című munkáját, a címlap alapján valószínűleg hosszas fejtegetésre számít az iparosítás által okozott újtípusú gondokról, feladatokról, valamint az ez által megváltozó társadalmi viszonyok struktúrájáról, helyzetéről. 
  Az első oldalakat elolvasva azonban megértjük, hogy Bódy – a mélyebb társadalmi összefüggéseket is érintve – a kor ipari társadalmának összetett problematikájából csak egy szeletet választ ki, a munkához kapcsolódó intézményrendszer kialakulását és változását a 19. század közepétől a második világháború végéig. A nemzetközi és hazai szakirodalom releváns köteteit, számos levéltári és nyomtatott forrást széleskörűen feldolgozó szerző több, kisebb tanulmány után szintetizálta megállapításait ebben a kötetben. A munka számos új megközelítést és problémafeltevést tartalmaz, melyekre az alábbiakban szeretnék reflektálni. A könyvből megismerhetjük a kor munkaügyi vonatkozású nézeteit, terveit, a megszülető rendelkezéseket a patriarchális szemlélettől az államosítás korának kezdetéig. A munka nagy előnye, hogy hosszan elemzi az egyes korszakok uralkodó társadalompolitikai elképzeléseit, ütköztetve egymással az eltérő véleményeket. Nemcsak a kormányzati elgondolásokkal foglalkozik, hanem ismerteti az ellenzéki felvetéseket is, valamint az érdekképviseletek, és nem utolsósorban a korabeli szaktekintélyek és egyesületeik álláspontját. Vizsgálja, hogy az egyes korokban milyen ereje volt az egyes szervezeteknek, valamint hogy milyen hatást tudtak gyakorolni a döntéshozókra, érhettek-e el különféle eredményeket akár más csoportokkal szemben is. Mindezek a dolgozat előnyeire válnak, sőt talán néha túlságosan is részletezi a szerző az egyes nézetek közötti csatározásokat.