Keresés

Keresési eredmények

• A gépjárműiparban dolgozók motivációinak, munkatapasztalatának és határidőtartási szokásainak összefüggései a termékfejlesztési projektekben

  37-53

  Szendi Nikoletta

  Megtekintések száma:

  31

  Napjainkban számos új gépjárműmodell fejlesztése történik a világ különböző részén található
  járműipari vállalatoknál és beszállítóiknál. Az autóipari szegmensben a termék életciklus rövidülése és a globális piac hatása miatt az időtényező kulcsszerepet játszik a projektek sikeres
  megvalósításában, és ezzel a termék értékesítésében. A jelen tanulmány az emberi tényezőre fókuszálva a projekttagok magatartását vizsgálja. Elsődleges célja nem az erőforrások hiányából,
  vagy a tervezés helytelenségéből adódó időveszteségek miatt bekövetkező hátráltató tényezőket
  feltárni. Az ilyen nyilvánvaló okok, veszélyek kimutatása és kezelése a projekt portfólió menedzsment testület hatáskörébe esik, ami jól működik a nagyobb projektszervezetekben. A projekttagok egyéni módon viszonyulnak a határidők betartásához és a feladatok végrehajtásához kapcsoló motivációjuk is eltérő. A szakirodalomban fellelhető és általános kutatások eredményein
  túlmutatóan azt vizsgálom, hogy azonosítható-e az aktuális járműipari szervezeti projektmunkában önálló jellegzetesség. A kutatás az autóipari fejlesztési projektben szerzett tapasztalat,
  motiváció és a határidők betartásának összefüggései alapján a munkavégzés hatékonyságát
  befolyásoló csoport (team) összetételt vizsgálja.

• A hitelszövetkezetek gazdaságélénkítési szerepe Kárpátalján összefüggésben az Egán Ede-terv megvalósításával

  30-62

  Bacsó Róbert

  Pataki Gábor

  Megtekintések száma:

  27

  A tanulmány célja, hogy a kárpátaljai üzleti környezet bemutatásával, valamint egy sajátos
  szektor (hitelszövetkezetek) kiemelése révén bemutatásra kerüljenek az elmúlt években megjelenő
  vállalkozások versenyképességét javító magyarországi gazdasági támogatások sajátosságai.
  A tanulmány készítésének az időszakában még nem áll rendelkezésre olyan mértékű
  statisztikai adat, hogy egzakt módon bemutassuk a támogatások hatásfokát, viszont az első
  évek tapasztalatai alapján le tudjuk szűrni azokat a devianciákat, kisebb kiigazításra szükséges
  elemeket, amelyek javíthatják a tervek megvalósulását. Másik oldalról – s ez jelenti a tanulmány
  központi súlyát – az a szerzők meglátása, hogy fontos a vissza nem térítendő támogatásokon
  túl olyan mikro, kvázi szövetkezeti hitelek folyósítása is, ami a gazdaságélénkítés folyamatát
  önjáróvá teszi, s ezzel hosszabb távra biztosítja a mikro-, kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának
  fokozását. Erre jó eszköz lehet az Ukrajnában már elterjedt, Kárpátalján is honos,
  de a magyar térségben, napjainkban, nem jellemző hitelszövetkezeti rendszer felélesztése, s a
  gazdasági rendszerünkbe való beágyazottságának a javítása. E rendszer helyzetértékelését és
  jövőre vonatkozó elvi javaslatait fogalmazza meg ez az írás.

• Az üzleti kapcsolatok erkölcsi újjáépítése: Menedzsment szemlélet keresztény nézőpontból

  71-90

  Tóth Eszter

  Dr. Csapóné Dr. Riskó Tünde

  Megtekintések száma:

  26

  A globalizáció történelmi időkön átívelő, igen összetett folyamat. A nagy földrajzi felfedezésekhez köthető a kezdete, a világkereskedelem és a világpiac kialakulásával folytatódott és jutott el
  jelenkori állapotáig. A globalizációnak pozitív és negatív hozadékai egyaránt vannak. A pozitív
  hozadékok között ki kell emelnünk, hogy a világ egyre nagyobb területein élvezik a tudomány és
  a technika vívmányait, egyre több ember jut tanulási lehetőséghez, alapvető szükségleteket kielégítő javakhoz. A vállalkozások hatékonyságát növeli, új lehetőségeket kínál, hiszen gyakorlatilag határok nélküli hozzáférést biztosít nyersanyagokhoz, munkaerőhöz és tudáshoz. A negatív
  hatások között meg kell említeni a bioszféra pusztulását, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek fokozódását, különösképpen a fejlődő országokban. Számos vállalat az egész világra kiterjesztette működését és olyan hatalmas gazdasági erővel, befolyással rendelkezik, hogy felettük
  korlátozott a kormányok szabályozó képessége. A profitért folytatott küzdelemnek magas ára
  van, amit a vállalatok gyakran a társadalmi-természeti környezetre hárítanak. Tanulmányunk
  célja áttekinteni, hogyan lehetne ember-, illetve környezetbarátabbá tenni napjaink üzleti kapcsolatait – a keresztény filozófia szellemében. Meg kell jegyezni, hogy habár tanulmányunk a
  keresztény alapú nézőpontra fókuszál, természetesen globalizált világunk üzleti kapcsolatainak
  vizsgálatakor nem szabad kihagyni az egyéb világvallások meghatározó szerepét sem.