Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A többségi döntésről
    81-100
    Megtekintések száma:
    50

    A különböző érdekek mentén tagolt és értékpluralizmuson nyugvó modern társadalmak kihivó
    kérdései közé tarozik a közügyi döntéseket meghozó személyek (vagy testületek) mibenléte, a
    döntési folyamatok mechanizmusa, illetve a döntések tartalma. A demokráciák fejlődéstörténetében egyre elfogadottabbá vált, hogy a társadalom egészére kiterjedő kollektív döntéshozatalnak a többségi elven kell nyugodnia, a többségi (mennyiségi szempont szerinti) döntést
    helyezve előtérbe, míg az alkotmányosság a döntések tartalma alapján ítélte (és ítéli) meg annak elfogadhatóságát. Ennek kapcsán legalább két alapvető kérdés merülhet fel: egyrészt, hogy
    a többségi döntés mennyire mondható hatékony, vagy az „igazságoz” a lehető legközelebb álló
    döntésnek, másrészt, hogy a többségi döntés valóban a többség akaratának érvényesülését jelenti-e. Számos kutatás mutat rá arra, hogy a többségi döntéseknek lehetnek kevésbé hatékony,
    az „igazságtól” távol eső kimenetelük, és arra is, hogy a modern demokráciák szerves része a
    többség által elfogadott kisebbségi akaratok érvényesülése, „többségi” döntés címszó alatt. Jelen
    tanulmány e két kérdés részleges megválaszolására tett kísérletet.

  • A családon belüli döntés- és munkamegosztás alakulása a hetelő családok körében
    148-165
    Megtekintések száma:
    109

    A tanulmány a családon belüli döntések és munkamegosztások átalakulásával foglalkozik egy, a hetelők célcsoportját érintő kvalitatív, interjús kutatás eredményeinek feldolgozásával. A tanulmány bemutatja, hogyan strukturálódnak át a döntések a családon belüli szerepeknek megfelelően, és hogyan változnak a női és férfi szerepek az egyik családtag rendszeres távolléte következtében. A háztartási munka megközelítése szempontjából pedig előtérbe kerülnek a hetelés következményének tekinthető eltérések a hétköznapok és hétvégék között. Az elemzés során azt vizsgáltuk, hogy a családon belüli döntési folyamatokban történt-e átalakulás a hetelés következtében (és ha igen, milyen területeket érintett az átalakulás), illetve, hogy a családon belüli feladatok megosztásában történt-e gyökeres változás a hetelés következtében? Az eredményeket két dimenzió alapján mutatom be, egyrészt a bevételek feletti rendelkezés és döntéshozatal, másrészt a családi feladatok megosztása és a problémák megoldása terén tapasztalt jelenségek alapján.

  • Jövő-kép-alkotás: A magyar fiatalok jövőterveit megalapozó motivációk vizsgálata
    5-19
    Megtekintések száma:
    78
    Az egyre gyorsabban változó világunkban a fiatalok számára egyre nehezebbé és összetettebbé
    válik a jövőjük tervezése, amit minden érintett problémaként értékel. Nem csak az egyén szá-
    mára fontos például a demokratikus berendezkedéshez fűződő viszony, a gyermekvállalási hajlandóság, a továbbtanulási szándék, az, hogy a lakóhelyén vagy külföldön képzeli-e el a jövőjét,
    a deviáns viselkedésminták kockázata, hanem a társadalom számára is, hiszen egy-egy adott
    térség jövőjét is befolyásolják a fenti jövőkép-mutatók. Az ifjúságkutatásban hagyományosan alkalmazott módszerek, melyek a szociodemográfiai jellemzőkre (azaz az objektív élethelyzet-muutatókra) fókuszálnak, egyre kevésbé képesek adekvát válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Feltételezésünk szerint az összefüggések beazonosítására a hagyományos szociológiai módszerek
    mellett a pszichológiai és szociálpszichológiai eszközök is szükségesek.
    Tanulmányunkban ezért a magyar fiatalok döntései mögött meghúzódó motivációkat, mint jö-
    vőkép-alkotó tényezők jelentőségét mutatjuk be a European Social Survey legutóbbi, 2014-es
    adatainak másodelemzésével.
  • HA MENNI KELL: Posztmodern halál-attitűd és az egészségügyi önrendelkezés lehetőségei az élet végén
    186-202
    Megtekintések száma:
    74

    A 21. század emberének halálhoz való viszonya megváltozott. Tanulmányunk azt vizsgálja, hogy a megváltozott társadalmi-gazdasági helyzet, valamint az orvostudomány fejlődése hogyan hatott a halálhoz való viszonyulásra, s ez milyen társadalmi igényeket teremtett az életvégi tervezéssel és a posztmodern (individualizált) halállal kapcsolatban. Bemutatjuk az individualizált halál módjait és jogintézményeit, a nyitottabb közbeszéd fórumait, és az individualizált halál új szokásait (rítusait).

  • A gyermekek helye és szerepe a hetelő családokban – szülői döntések, nevelés
    88-103
    Megtekintések száma:
    38

    A tanulmány olyan családokat vizsgál, melyek egyik vagy mindkét partnere hosszabb időtartamú távoli munkavégzés céljából hetel. Kutatási kérdéseink azokra a családokra irányulnak, akik gyermeket nevelnek és ennek eredményeként a családi életüket nagymértékben meghatározza az a sajátos működési mód, melynek alapja a fizikai, érzelmi közelség és távolság változó dinamikája. A kvalitatív eredményeket feldolgozó elemzés a gyermekeket középpontba állítva igyekszik feltárni a hetelés következtében végbement változásokat a családban. Ezek között hangsúlyosan megjelenik a kötődés a családban, a gyermekek gondozása és nevelése, valamint
    a gyermek helye és szerepe a családban. A vizsgált családok életében különböző szülői attitűdökkel és szülő-gyermek kapcsolatokkal találkoztunk.

  • Hatékonyan hatni az emberekre: avagy kell-e, szabad-e manipulatív hatásokkal élniük a segítő szakembereknek?
    78-108
    Megtekintések száma:
    60

    Az elmúlt két évtized gazdasági és politikai válságaihoz nagyban hozzájárult az, hogy különféle
    manipulatív hatásoknak engedve az emberek józan eszük és racionális gondolkodásuk helyett
    döntéseiket különféle érzelmi és ösztönös alapú csábítás, félrevezetés hatása alatt hozták meg.
    Mára e manipulatív hatások uralják a kereskedelmi vagy a populista politikai kommunikációt. Az alábbi dolgozat a szerző hezitálását osztja meg arról, hogy miközben mind az emberek
    döntéshozatalában, mind a másik emberre gyakorolt kommunikatív hatások körében nemhogy
    megkerülhetetlenül jelen vannak a racionális mérlegeléstől és érveléstől eltérő, nem racionális
    tényezők is – de, vajon szabad-e egyáltalán ilyen manipulatív hatásokkal élniük az ügyfeleikre
    gyakorolt hatásgyakorlásuk közben a segítő szakembereknek? És ha bármiben is igen, akkor
    milyen feltételek mellett, milyen speciális korlátokat betartva szabad élni az ilyen hatásokkal,
    az ilyen hatások „hatalmával”? Ugyanígy: vajon mikor mit lehet és kell tenni a manipulatív hatások enyhítésére, az azok alól felszabadító, bölcs döntésekhez segítő józan ész térnyeréséhez, a
    racionális mérlegelés alapján történő felelős „képessé tevésre”? A cikk nem vállalkozik az igaz
    és helyes válaszok megadására, szempontokat ad és igyekszik olvasóját arra provokálni, hogy
    járuljon hozzá e fontos probléma tisztázásához.

  • Esélyegyenlőség és integrációs lehetőségek a pályaorientációban: Iskolai kompetenciák és a munkaerőpiaci integráció összefüggései
    173-190
    Megtekintések száma:
    50

    A pályaorientációs döntésekben megnyilvánuló kompetenciák az integráció és esélyegyenlőség
    sikerességére is utalnak, képesek prediktív módon előre jelezni ezen társadalmi folyamatokat.
    A pályaorientációs kompetenciák összekötik az egyéni jellemzőket és társadalmi színtereket,
    emiatt vizsgálatuk képes már a középiskolás korosztály munkaerőpiaci esélyeit is bejósolni. A
    kompetenciaterületek vizsgálata és elemzése képes a szociológiai, pszichológiai és pedagógiai
    összefüggések és kölcsönhatások feltárásával – a pályaválasztás előtt álló - diákok iskolai és
    munkaerőpiaci kompetenciáinak a meghatározása, mely egyéni szinten szabja meg társadalmi
    integrációjuk sikerességét a társadalomba. A pályaválasztás összekötő szerepet tölt be az iskolai
    oktatás és a munkaerőpiac között, emiatt jelentős szerepe van a társadalmi esélyegyenlőség
    és integráció szempontjából, túlmutatva az iskolai végzettség hatásán. Tanulmányomban ezt a
    folyamatot mutatom be az érintett kompetenciaterületek bemutatásán keresztül.

  • Karriertervezés és kompetenciák vizsgálata egyetemisták körében
    34-45
    Megtekintések száma:
    71

    A karriertervezést nem lehet elég korán kezdeni. A karrierút melletti elhatározást komoly döntések és célok előzik meg. Számos kutatás foglalkozik a fiatal felnőttek önismeretének és karrierterveinek kapcsolatával a munkakeresés tükrében. Az egyetemi
    hallgatók ritkán rendelkeznek megfelelő önismerettel. A munkaerő-piacon napjainkban a végzettség mellett egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a kompetenciák. A sikeres
    elhelyezkedéshez, minőségi munka megtalálásához elengedhetetlen bizonyos kommunikációs, beilleszkedési, stratégiai készségek megléte. A Debreceni Egyetem lehetőséget
    nyújt a hallgatói számára többféle egyéni álláskeresési támogatás vagy tanácsadás
    és pályaorientációs szolgáltatás igénybevételére. A kutatásban részt vevő hallgatók a
    szolgáltatások és kompetenciák fontosságát értékelték a későbbi elhelyezkedés megkönnyítését illetően. Az elérhető szolgáltatások ismerete és a munkaerőpiac által elvárt, illetve meglévő kompetenciák közötti összhang segíti a hallgatókat a diplomaszerzést követő álláskeresésben. A vizsgálathoz tartozó kérdőívet a Debreceni Egyetem
    hallgatói töltötték ki, az adatok feldolgozása IBM SPSS Statistics programmal történt.

  • Bizalom, bizalmatlanság, önbizalom
    3-18
    Megtekintések száma:
    105

    Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy egységes elméleti keretbe foglalja a bizalom vagy bizalmatlanság mint emocionális állapotok, illetve a bizalom vagy bizalmatlanság kimutatása mint kognitív módon megalapozott döntések összefüggéseit. Ezen érzelmi és cselekvési szintek között az önbizalom jelenségén keresztül kíván kapcsolatot teremteni az érvelés. Az önbizalmat egyfajta gondolkodásmódként értelmezi az írás, hangsúlyozva, hogy a bízni képes és a bizalmatlan ember önbizalma nagyon különbözően működik.

  • Az alacsony státuszú, szegénységben élő falusi fiatalok immobilitásának okai
    134-152.
    Megtekintések száma:
    108

    Tanulmányomban a kisfalvakban élő, alacsony iskolázottságú és szegény sorsú fiatalok mobili- tásának és mobilitási hajlandóságának hiányát vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy a leg- rosszabb helyzetű fiatalok miért nem költöznek el a falujukból jobb munka- és életlehetőségeket, jobb perspektívákat kínáló térségekbe. A tanulmány kitér a családi életükre és a szülőkhöz fűző- dő viszony értelmezésére is, ezen keresztül a falvakban maradást befolyásoló kötődéseikre. Az elemzés legfőbb kérdése, hogy az ezekben az elszegényedett falvakban élő fiatalok immobilitása önkéntes vagy kényszerek által irányított, racionális döntés vagy sodródás eredménye? A feltárt összefüggések szerint az elszegényedett földrajzi környezetben élő falusi fiatalok mobilitásának hiánya nem szabad döntések következménye. Az eredmények szerint egy sodródó, saját életét nem irányító társadalmi csoport, amelynek tagjai nem ismerik a körülöttük lévő tágabb világot, tájékozatlan, függő helyzetű, másoknak kiszolgáltatott, egyszerű reciprocitásra épülő életvilág- ban élő, és ebben az értelemben kirekesztődött társadalmi csoport.

  • Nagyító alatt a 2022-es olasz parlamenti választások
    53-72
    Megtekintések száma:
    121

    A 2022-es parlamenti választás több szempontból is fordulópontot jelentett az olasz politikai rendszer szempontjából. Az elmúlt közel tíz esztendő választási rendszert érintő intézkedései (választási reformok, alkotmánybírósági döntések, alkotmánymódosítási törekvések, parlamenti reformok stb.) eredményeképpen 2022. szeptember 25-én az olasz választópolgárok azonos választási rendszer keretében választhatták meg a parlament alsó- és felsőházának új tagjait, a köztársasági korban először. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy az olasz politikai rendszer milyen lépésekben jutott el ehhez a történelmi pillanathoz: a tanulmány részletesen elemzi a választási rendszert érintő különböző szintű intézkedéseket és azok hatásait. Ezt követően ismerteti a választási eredményeket, és magyarázza az Olaszország első női miniszterelnökének győzelméhez vezető folyamatokat, különös tekintettel a választási rendszer által favorizált bipoláris logikához való visszatérésre a 2013-tól megjelenő három pólusú rendszert követően.

  • Itt lehet vagy kell maradni? Mobilitástörténetek
    87-100.
    Megtekintések száma:
    59

    A mobilitástörténeteket fókuszba állító esettanulmányban a mobilitás ellenében ható tapasz- talatokat vettem sorra. Azaz arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyéni tapasztalatok (tanul- mányok, munkavállalás), akár kisebb, akár nagyobb városban vagy külföldön, illetve a kisebb mobilitások (nyaralás, ügyintézés a városban), hogyan hatnak a város-falu kettősére és a falu iránti elköteleződésre. E vizsgálódást egészíti ki a szülők tapasztalatainak bevonása: az ő mobi- litásuk és ez alapján a mobilitás iránti pro és kontra elkötelezettsége nem elhanyagolható hatást jelent a mobilitásra és a maradásra. Az esettanulmány a párban elkészült interjúkon alapul: az immobil fiatal és szülei beszélnek a maradás okairól, a vágyaikról, az elköteleződéseikről, a tapasztalataikról és arról, hogy a fiatal felnőtteknek van-e esélye maradni vagy menni. Az immobilitás megértésében a családi háttérben jelen lévő migrációs tapasztalat, a közösség és a hozzátartozók migrációs kultúrája, a tapasztalatok, az átadható félelmek és remények meg- ismerése segített a szülői oldalról. A fiatalok oldaláról a sikerek, kudarcok, félelmek, egyéni és családi tapasztalatok irányából látjuk az „immobilitási potenciált”.

  • A művi abortusz reprezentációja a magyar online médiában
    121-152.
    Megtekintések száma:
    72

    Tanulmányunkban a magyar online médiában megjelenő abortusz-reprezentációkat vizsgáljuk
    a lengyel abortusztörvény vitájának hazai recepciója kapcsán. A kutatás célja az volt, hogy képet alkossunk arról, hogyan tematizálódik a művi terhességmegszakítás kérdése, milyen fogalmi
    háló részeként, milyen keretezésben mutatja be azt az online sajtó. Mivel a sajtónyilvánosság
    alapvető befolyásolója a közvélemény formálódásának, fontos megvizsgálni azt a diskurzust,
    amelynek terében az érintettek a művi abortuszra vonatkozó véleményüket kialakítják, illetve
    döntésüket meghozzák. A tartalomelemzés során nyolc nagyobb témát azonosítottunk, amelyek
    keretezésében az abortusz kérdése megjelent, ezek: a művi abortusz társadalmi/demográfiai
    témaként való megjelenítése, az abortuszszabályozás és az abortusz attitűdök kérdése, az abortusz mint (testi) önrendelkezés, az abortusz-döntésre, illetve az abortusz okaira és következményeire vonatkozó tartalmak és az abortuszt választó nők leírása. Emellett feltártuk azokat az
    asszociációkat, amelyek visszatérően társultak az abortusz kérdésköréhez (elsősorban a halál és
    az illegalitás, deviancia), valamint a kérdés tematizálásából jellemzően hiányzó tartalmakat is.