Keresés

Keresési eredmények

• Bourdieu tőkeelmélete és a bolognai folyamat

  105-117

  Schranz Edit

  Megtekintések száma:

  18

  -

• A jóléti rendszer átalakulásának hatása a helyi önkormányzatok szerepének változására

  54-68

  Csoba Judit

  Megtekintések száma:

  32

  A nyugat-európai jóléti államok a 70-es évek közepétől fokozatosan erősödő gazdasági és társadalmi kihívásokkal szembesültek. Ezek hátterében egyfelől a mind nagyobb mértékben térhódító, s a kilencvenes évek elejére meghatározó szereplővé váló globalizáció, technikai modernizáció és a térség demográfiai szerkezetének átalakulása állt.

  A globalizált világban a nemzethatárok kereti között működő jóléti államok az ellátó és szolgáltató rendszer, valamint a szociális jogok átformálása nélkül már nem képesek betölteni eredeti funkciójukat. A jóléti rendszerek átfogó reformja főként azért elkerülhetetlen, mert nem átmeneti válságtünetről van szó, hanem – a legtöbb elemző szerint (Pierson 1998, Scharpf 1999, Scharpf – Schmidt 2000, Pierson 2001) – a Bismarck által megalapozott és az eddig ismert jóléti állam alapvető működési elvei kérdőjeleződnek meg. A külső és belső kényszerek hatására – öregedő társadalom, csökkenő születési arányszámok, átalakuló családmodellek, változó szerepek a nemek között, a szolgáltatási szektor térhódítása az ipar rovására, az új „humánerőforrás kímélő” technológiák megjelenése stb. – egyfelől új és elmélyült egyenlőtlenségi viszonyok, másfelől az ezek kezelésére képtelen, folyamatosan romló anyagi és társadalmi helyzet alakult ki az egyes országokban. Mindezek következtében új utakat kellett találni a gazdasági és társadalmi kihívásokra és a posztindusztriális társadalom folyamatosan növekvő egyenlőtlenségi viszonyainak kezelésére.

• A leglátogatottabb európai országok tengerpartjainak érintettsége a túlzott mértékű turizmussal

  98-122

  Szőllős-Tóth Andrea

  Megtekintések száma:

  39

  A turizmus a környezetre és a társadalomra szüntelenül hatást gyakorol, melynek számbavétele
  során kiderül, hogy ezek a hatások nem mindig előnyösek. A negatív hatások között megjelenik
  a szennyezés mértékének növekedése, a tájba nem illő építkezés, a helyi társadalom és a turisták között kialakuló konfliktusok, a tömeg és a zsúfoltság is. Kutatásom célkitűzése a túlzott
  mértékű turizmus által érintett tengerparti helyszínek feltérképezése Európa déli országaiban.
  A 2019-ben legtöbb nemzetközi turistát fogadó európai országok turizmusának vizsgálata révén kerül bemutatásra a 3S turizmus (sea, sand, sun – tenger, homok, napfény) jelentősége, az általa vonzott turisták tömege, annak hatásai. A napsütötte homokos tengerpartokkal rendelkező
  Franciaország, Spanyolország és Olaszország turizmusa különféle nemzetközi adatbázisokból
  származó adatsorokat összegezve kerül bemutatásra. Ezt követi a vizsgálat középpontjában
  lévő három országból konkrét desztinációk eseteinek elemzése korábban publikált szakcikkek
  alapján. Bemutatásra kerülnek olyan partszakaszok, melyeket más nemzetközi szerzők az overtourism jelenséggel hoztak kapcsolatba.