Search

Search Results

• Conflicts and democracy: Considerations on political conflicts and the need of their delimitation

  8-24

  Szilvia Horváth

  Views:

  51

  According to our common experience of political life, the relationship between politics and
  conflicts seems to be obvious. However, it is also common to think about delimiting the intensity
  of conflicts in a democratic context. This kind of complexity of the relation of democracy and
  conflicts can be cexplained from two theoretical perspectives. First, in order to protect democratic
  order, conflicts may lose their relevance in comparison to the value of consent or compromise. Second, even if we accept the importance of conflicts, we also should take into account the limits
  of their intensity. These theoretical problems arise in the context of contemporary politics which
  nature is eminently public and in which every announcement is open to discussion. This is what
  discourse as a theoretical horizon means. The core concept for theorizing the conflictual character
  of politics in a discursive manner is political debate. The article explores three kinds of debate
  and communicative conflicts: John Stuart Mill, as a classical nineteenth century liberal, sheds
  light on the importance of debate in issues of collective truth-seeking and emotional devotion
  to our personal values. Márton Szabó, a leading theorist of political discourse in Hungary, also
  treats debate as a core concept of political discourse studies, and theorizes debate not only as
  a series of singular acts in the realm of politics, but as a mode of existence of politics itself.
  Contrary to other contemporary ideas of communication and politics, discourse is therefore
  inherently conflictual in its character. Similarly, but more embedded in contemporary debates
  over democracy, Chantal Mouffe, one of the eminent theorists of agonism, interprets conflicts
  in the context of democratic order, and emphasises the democratic conditions for constructing
  democratic identities. Her ideas on agonistic democracy can fathom the relation of valuable
  conflicts and their limits in a democratic regime.

• Hopes and concerns of democratization: Ideas about popular vote in Hungarian political discourse 1985–1989

  5-27

  Anna Unger

  Views:

  85

  The article analyzes the political discourse concerning direct democracy between 1985–89, when the issue of introducing popular vote at local and national level became relevant, both as a general institutional reform of political decision-making, and as the result of some major initiatives launched by social movements. The analysis covers the related law journal articles, party-state documents, the writings of political and intellectual elites (including the opposition), and the wider public (mainly daily and weekly newspapers). The discourse analysis is based on the academic literature of direct democracy and some new aspects, like the timing of introducing direct democracy, its role and perspectives, the consideration of threats and benefits, and the relevance of international examples as possible models for reform. The paper finds that the opposition and the party-state regarded the introduction of popular vote differently: while the emerging opposition emphasised the function of controling the state power by popular votes, the party-state expected to stop shrinking its social legitimacy. Meanwhile, general public seemed to be indifferent about this remarkable democratic reform.

• Az agrárpiac rehabilitálása Magyarországon 1956 után

  83-92

  Zsuzsanna Varga

  Views:

  31

  A tervgazdasággal foglalkozó magyarországi szakirodalom fókuszában mind a rendszerváltás előtt, mind az azóta eltelt időszakban elsősorban az ipari vállalatok vizsgálata állt. Az agrárium szereplőivel alig foglalkoztak annak ellenére, hogy éppen ezen a területen került sor először a piaci mechanizmusok részleges korrekciójára. A jelen tanulmány egyrészt arra keresi a választ, hogy miért éppen az agrárgazdaságban indult meg a piac rehabilitálása, s meddig jutott el ez a folyamat. Másrészt pedig azt vizsgálja, hogy a piac működéséről felhalmozódott agrárgazdasági tapasztalatok milyen hatást gyakoroltak az 1960-as évek gazdasági reformmunkálataira/ új gazdasági mechanizmus előkészítő munkálatai során.

  Kísérlet a piac kiiktatására a Rákosi-korszakban
  Az 1945-49 közötti időszakkal foglalkozó kutatók között a mai napig intenzív vita folyik arról, hogy mikortól is lehet egyértelműen szovjet típusú berendezkedésről beszélni Magyarországon. Annak megítélésében már konszenzus alakult ki, hogy a fordulat nem egyidőben következett be a politikai és a gazdasági életben. Ez utóbbi területen az 1948. március 25-én kiadott, a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról szóló minisztertanácsi rendelet hozott döntő fordulatot. (Pető 1998: 95-110.) Az államosítások révén lehetőség nyílt arra, hogy a piaci viszonyok kiiktatásával központilag irányított termelési és elosztási rendszerre térjenek át, ahol az állam tulajdonába került vállalatoknak kötelező tervutasításokkal előírták, hogy miből mennyit termeljenek. A szocializmus nagy előnyét abban jelölte meg a hivatalos ideológia, hogy a termelőeszközök magántulajdonának és a piacnak a felszámolásával lehetővé válik a népgazdasági méretekben való szervezettség, s ezáltal kiiktatódnak olyan problémák, mint a túltermelési válság, a munkanélküliség, stb. (Kornai 1993: 140-159.)

  A szovjet típusú tervgazdaság Magyarországon az ipar és a nagykereskedelem területén már az első ötéves terv 1950. évi elindulása előtt életbe lépett. Más volt a helyzet a mezőgazdaságban, ahol az 1940-es évek végén a magántulajdonra épülő parasztgazdaságok voltak túlnyomó többségben. (Szakács 1998: 311-329.) Közgazdasági környezetük azonban a korlátozott piacgazdaság jegyeit mutatta. A háború utáni rendkívüli helyzetben ugyanis a koalíciós pártok – átmeneti időre tervezve – fenntartottak egy sor hadigazdasági intézkedést, közülük legfontosabbnak a mezőgazdasági termények és állatok kötelező beszolgáltatása bizonyult. A háború alatt bevezetett ún. Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer fenntartását 1945-46 folyamán azzal indokolták a kormányzati erők, hogy az agrárszférát ért háborús károk és a lecsökkent termelés közepette a közélelmezés, valamint a fegyverszüneti egyezményben vállalt jóvátételi és seregellátási kötelezettségek teljesítése csak így biztosítható. (Erdmann 1993: 7-20.)

• Women in science: The odyssey of the female scientists, from the Background to the „Procrustean bed”—The opaque mirror of the male correlate

  129-157

  Izolda Takács

  Views:

  47

  This study examines the social ideology regarding gender equalities, through outstanding women’s scholars, which is based on old traditions and customs. Among other things, I present the
  main stages of the scientific career of Maria Michell, Marie Curie, Lise Meitner, Vera Rubin. I capture the subject within the theoretical framework of women’s studies, which is characterized by
  many questions and debates, for example the biological or the cultural determinism (the nature
  or education, religion, culture, socialization) have greater influence on gender roles.