Keresés

Keresési eredmények

• Területi integráció és fejlesztéspolitika: Esettanulmány a Vértesi Natúrpark példáján

  41-63.

  Csurgó Bernadett

  Megyesi Boldizsár

  Megtekintések száma:

  32

  Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a fejlesztési kezdeményezések milyen hatást gyakorolnak a területi integrációra. Kutatásunkban a Vértesi NatúrPark példáján keresztül azt vizsgáltuk, hogy egy területi alapú fejlesztési kezdeményezés képes-e átalakítani az érintettek térbeli kapcsolatait. Jelen tanulmány célja, hogy egy fejlesztéspolitikai tárgyú esettanulmány segítségével mutassuk be a területi integráció mechanizmusait.Eredményeink azt mutatják, hogy a részvétel mértékét alapvetően meghatározza a szerep-lők státusza, a legaktívabbak az alapító tagok. A Vértesi Natúrpark programjaiban való rész-vétel és aktivitás mértéke növeli az egyéb jellegű térbeli kapcsolatok kiterjedtségét is. Az in-volváltságra hatással van a Vértesi Natúrparkhoz való térbeli közelség, ebből következően erős Csákvárnak és a környékének a szerepe az összefogásban. A térbeli közelségen alapuló integrált-ság a kezdeményezéssel való azonosulást is meghatározza és csökkenti a versengő elképzelések kibontakozását.

• „Társadalmunkban a sikert a nyilvánosság iktatja törvénybe”, avagy a vidéki színésznő siker- és karriermodellje

  84-104

  Baluja Petra

  Megtekintések száma:

  19

  Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy kimutathatóak-e különbségek abban, ahogy a színésznők és színészek definiálják karrierjüket, sikereiket? Mit jelent a vidéki színház színészeinek sikere? Ennek kifejtésére több kortárs, sikerre irányuló elemzést ismertetek, amelyek közül Deaton-Kahnemann és Barabási főbb elméleteire támaszkodom. Ezt követően a kutatásom módszertanát mutatom be, majd Bourdieu mezőelmélete alapján a kőszínház munkaszervezetének értelmezése kap nagyobb hangsúlyt. Végül a szervezetszociológiai kontextusba ágyazva írom le, hogy a színművészek hogyan értelmezik a sikert és a karriert, illetve mindezek alapján tipizálom habitusaikat

• Kovách Imre: A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai

  299-307

  Alabán Péter

  Megtekintések száma:

  15

  -

• A munkaadói (és munkavállalói) magatartás sajátosságai napjainkban egy határ-menti rurális térségben interjúk alapján

  162-180

  Erdős Judit

  Valuch Tibor

  Megtekintések száma:

  30

  Bármennyire is közhelyszerű, de kétségtelenül igaz, hogy a foglalkoztatási helyzet Magyarországon rossz. A gazdaság és társadalom 1989–1990-ben bekövetkezett mélyreható átalakulása a munkaerőpiacon alapvető változásokat eredményezett. Ennek legfőbb jellemzője a teljes foglalkoztatás megszűnése, valamint a munkanélküliség megjelenése és állandósulása volt. A magyar népesség gazdasági aktivitása jelentős mértékben csökkent, többek között a vállalatok és szövetkezetek megszűnése vagy átalakulása, a termelés és forgalom visszaesése, valamint a munkaerő – új feltételek közötti – intenzívebb kihasználása miatt, miközben a gazdaságilag inaktív rétegbe tartozók száma emelkedett. 

  A munkanélküliség elkerülésére tömegesen választották a nyugdíjat, illetve valamely nyugdíjszerű ellátást, miközben a fiatalok a jobb elhelyezkedési esélyek reményében hosszabb ideig maradtak az iskolapadban, és a jóval alacsonyabb születésszám mellett is lényegében ugyanannyian vették igénybe a gyermekellátás otthoni formáit, mint korábban. 1998 után az inaktívak száma enyhén mérséklődött, de 2009-ben a 15–64 évesek körében így is 2,6 millió volt, mintegy 7%-kal (166 ezerrel) több az 1992. évinél. A foglalkoztatottság a rendszerváltást követő években – leginkább a gazdaság átalakulása következtében – jelentős mértékben visszaesett. A folyamat mélypontját 1996-ban érte el, ekkor mintegy 3,6 millió embernek volt munkája, ami 1,3 millióval kevesebb a rendszerváltás időszakához képest.

• Szolidaritási paradoxonok hálójában – a segítségnyújtás morális ellentmondásaitól az ellátórendszerek diszfunkciójáig

  51-85

  Sik Domonkos

  Megtekintések száma:

  27

  Az elemzés célja, hogy egy esettanulmány keretében mutassa be, milyen ideáltipikus szolidaritási paradoxonok bukkanhatnak fel egy falusi közösség életében. Az elemzés során különböző
  integrációs logikák (rendies-konzerváló, egyéni és interszubjektív reflexív, rendszer-kibernetikai – Sik 2015) keretei között szerveződő segítési interakciókat vizsgáltunk, hangsúlyt fektetve
  a segítő és segített perspektívák rekonstrukciójára. Az összegyűjtött interjúk (n = 22), kérdőívek
  (n = 95) és megfigyelések (1 hét terepmunka), több interpretációs körben kerültek feldolgozásra.
  A kutatás eredményeként az egyes szinteken megfigyelhető szolidaritási paradoxonok bemutatása mellett azok egymásra épülő szövetének bemutatására is kísérletet teszünk. A tanulmány
  konklúziója szerint mind a spontán, mind a célzott intervenciók szintjén kulcsfontosságú e rejtett összefüggések figyelembevétele – ennek hiányában ugyanis félő, hogy az esetlegesen megoldott szolidaritási paradoxonok helyére egy másik integrációs szintről származó látens ellentmondások lépnek.