Search

Search Results

• Black economy in the Soviet Union

  132-140.

  Marianna Pénzes

  Views:

  51

  The study is based on G. Mars and Y. Altman, "The cultural bases of soviet Georgia's se-cond economy" (Soviet Studies 1983. Vol. XXXV [4]: 546-560), and G. Mars and Y. Altman, "The cultural bases of Soviet Central Asia's second economy (Uzbekistan and Tajikistan)", 1986 (Central Asian Survey 5 [3-4]: 195-204). The second economy, as the socialist version of the informal economy proposed by Grossman1 , can be defined as the set of economic activities that are aimed at personal gain and are in opposition to the current legal regulations. In this sense, Altman also considers all economic transactions that are in opposition to the current legislation to be informal.2 In the Soviet Union, at least in the period up to Gorbachev's reform, the second economy was a significant area of the economy, forming a continuum where, for example, there was no private ownership of agricultural land, but where goods grown at home (in the backyard) could be sold in markets, and where the kolhoz and the sovhoz (the Hungarian equivalents of the tsz and the state farm) had very different farming conditions.

• Touristic entrepreneuring: „Szeklerland, the East of West and West of East”

  206-226

  Emese Emőke Tóth-Batizán

  Views:

  36

  The present article analyses the touristic market in Covasna/Kovászna county, Transylvania, Romania. The basis of the paper are 30 semistructured deep interviews and one
  focus group interview which had 6 participants who are all representatives of organisations active in the field of tourism. As the result of our research we can clearly state
  that there are four different regulation levels: the level of governmental regulations,
  professional organisations, cooperation and level of informal economy. Through the
  presentation of these four levels we will also touch upon the issues related to professionalization, trust and quality.

• Kint és bent háromszor

  178-184

  András Balázs

  Views:

  37

  A négy határmenti településen zajló kutatás eredményeit közreadó tanulmány azt a
  kérdést járja körül, hogy a peremhelyzetű gazdasági térségekben milyen együttélési
  formációk, munkamegosztási gyakorlatok jöttek létre a rendszerváltás után. Vagyis,
  hogy a gazdasági szerkezetváltozás következtében jelentőségüket vesztő mezőgazdasági és ipari központok vonzáskörzetében található települések hogyan rendeződtek át demográfiai, etnika és életszervezési szempontból, illetve hogy az egyes
  társadalmi csoportok boldogulásában milyen mértékben meghatározó az informális
  gazdaságban való részvétel.
  A szerzők a településtípusok leírásával arra keresik a választ, hogy az átalakuló
  körülmények miként befolyásolták a határmenti községek3
  lakóinak identitását, a
  kooperációk és kizárások mechanizmusai milyen szerepet játszanak a falusi szomszédságok hétköznapjaiban. A társadalmi folyamatok vizsgálata nem elsősorban a
  kultúrára, sokkal inkább a közösségi szerveződés formáira koncentrál. A peremhelyzet hármassága – országhatár, etnikai határok, az informális gazdaság határai – ha
  különbözőképpen is, de a vizsgált települések mindegyikére hatással van.