Search

Search Results

• Az egyenlőtlenség apológiája

  8-23

  Levente Nagy

  Views:

  53

  A 19. század három nagy ideológiájának (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus) elemzése, az e témákkal kapcsolatos művek tanulmányozása mellett megköveteli annak a társadalmi kontextusnak a vizsgálatát is, amelybe ezek az eszmék beágyazódtak. Ezen túlmenően, a három ideológia egymásra hatását, kölcsönös hely- és helyzetváltoztatását is célszerű megvizsgálni annak érdekében, hogy jobban megérthessük fejlődésüket, változásaik okait, és nem utolsó sorban e három eszmeáramlat huszadik századi metamorfózisát.

  Ami a liberalizmust illeti, a szabad és vállalkozó egyént központba állító, a piac teljes önállóságát és az állam minimális szerepét hirdető klasszikus liberalizmus fokozatos térvesztésével, a 19. század második felében egyre több gondolkodó értelmezte újra a liberalizmus eszmerendszerét Nagy-Britanniában is.

  Az új, revizionista liberalizmus hívei1 nemcsak az állam növekvő szerepvállalását és bizonyos szférák államosítását2 szorgalmazták, hanem a társadalom egyre szélesebb rétegeinek a politikába való beleszólását, azaz a választójog kiszélesítését is.

  A francia pro-szocialisták, majd Marxnak és híveinek tudományos szocializmusa jelentős hatást gyakorolt a szigetország gondolkodására, melynek következtében a század utolsó évtizedeiben ott is egyre jobban terjedtek a szocializmus különböző változatai. Ennek magyarázata elsősorban abban keresendő, hogy a konzervatívok túlzottan magabiztosak voltak, nem törekedtek saját hitük igazságtartalmának bizonyítására, azt magától értetődőnek vélték, s ez kedvező közeget teremtett a szocializmus térnyerése számára (Mallock 1882, 22).

  Elérkezett azonban az a pillanat, amikor a rivális ideológiák ellenében a konzervativizmus hívei szükségesnek vélték sajátjuk védelmezését. Ennek egyik kiemelkedő képviselője William Hurrell Mallock3, aki úgy gondolta, hogy rendet kell teremteni a „széles körben érvényesülő szellemi erjedés és anarchia” világában, a „gondolkodás káoszában”. A káosz okát Mallock elsősorban a szocializmus tanainak terjedésében látta, és tudományos konzervativizmusával az angol konzervativizmusra legkomolyabb fenyegetést jelentő szocializmust támadta.

• Polarization and heterogenization of social strata, with the conservation of „the big structure” : Dilemmas on the basis of researches made in the late two decades

  62-88

  Istvan Harcsa

  Views:

  62

  Recently the investigations were focused rather the polarization, so the questions connected
  with the inner structure of the different strata got less interesting, The most important aim of
  our study to give an empirically founded picture about the heterogenity of the different strata,
  and paralelly about the conservation of „the big structure” of the society. The study was based on
  the survey of stratification carried out by The Hugarian Statistical Office, in 2016. Observations
  showed, that the revealing of the attributes of the heterogenity can be solved only by developing
  the different modells and schemes. The key question was, that by the modification of Andorka
  scheme could we gather more punctual informations about the formation of the inequality? Our
  results mirrored, that by the help of the revised schemes we could show bigger inequality, than
  with the originel ones.

• Globalization theory of late modernity and identities in risk society

  101-121

  Balazs Bocskei

  Views:

  56

  Modernity is the sum of the fragmented cultural systems of meaning, that are mutually influential
  on each other, plus of economic and political relations continually changing and transforming –
  a complexity that manifests itself in the structure of the (world) risk society even on the level of
  the individual. Following the late modern turn, the phenomenon of the means and opportunities
  determining the ability of choice is not being shared equally, but multiplied as regards global
  actors, as well as choice of identity, perceptibility of risks and facing them. The study presents
  the new inequality factors and the asymmetric power relations of the late modernity along the
  works by the recently died sociologists of the globalization theory (Ulrich Beck and Zygmunt
  Bauman). In the world risk society, each community and individual bear the risks indifferently.
  Accordingly, the ascertainments of the study are that the globalised economy and the subjects
  of the local poverty do not possess the same degree of the freedom of maneuvering. In order
  to demonstrate this and also to identify each postmodern life-strategy, the study relies on the
  works on identity by the discussed sociologists. According to the latter, the study concludes, that
  the reflexivity of the risk is the most profitable for those who are in the high position of the new
  inequality, thus, have the power to determine conflicts generated by them and inflict them on
  those excluded from the struggle of definition of risk.

• Basic income: Sugar-coating over a bitter pill?

  159-181

  Eszter Oláh

  Views:

  55

  Current and future evolutions in labour markets may be blurring lines between traditional
  employment and new types of atypical employment, making it harder to reliably assess whether
  someone is receiving any benefits at all. The basic income should be seen as a serious option in
  the future, given the changing labor market and the findings from existing cash transfer schemes.BI is not means-tested, so the amount received does not depend on individual or family income or
  assets and does not require any work performance, or the willingness to accept a job if offered.
  In this study I examine the created image by the media through the method of content
  analysis, in relation to basic income. Furthermore, it is analyzed to what extent this effect creates
  a negative image of basic income among the students of the University of Debrecen, strengthening
  the fear towards this social policy tool. Particular attention is paid to the value choices of young
  people focusing on their individualization, motivation of working and willingness to take risks.

• Quality of life, disability of people living with psychiatric diagnosis

  32-57

  Borbála Bányai

  Views:

  91

  The paper aims at demonstrating the quality of life of the people living with psychiatic diagnosis.
  I used the data stemming from the standard and specific module (Social Inequalities in Health
  Quality) of the European Social Survey to present the quality of life of the disabled persons. I
  applied qualtitative methodology to investigate specifities of life course in case of people living
  with psychiatric diagnosis. My results suggest that people defining themselves as ’disabled’
  differ from non-hampered population first of all in the indicators of emotional and physical
  subjective well-being. According to the narrative interviews the quality of life of people living
  with psychiatric diagnose is largely influenced by their adaptive and coping strategies aiming to
  preserve the balance of their mental status.