Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Vezetői kihívások a virtuális környezetben : A technológiai lehetőségek és a vezetési gyakorlatok együttes fejlesztésének szükségessége
    27-48.
    Megtekintések száma:
    45

    A világgazdasági értékláncban résztvevő szervezetek számára mindennapos gyakorlattá vált a
    fizikai helyhez nem kötődő munkavégzés, a csapatok virtuális alapon történő szerveződése.
    A versenyképesség fenntartásának érdekében alkalmazott különböző „kiszervezési” stratégiák,
    a magasabb hozzáadott értékű szaktudás helyi piacának keresleti és kínálati egyenlőtlenségei,
    vagy a magasan képzett szakemberek földrajzi diverzitása a vezetési és szervezési funkciók megújítását indokolják.
    Tanulmányunkban a virtuális csapatok (VT) működését egy multinacionális vállalatnál készített esettanulmány segítségével vizsgáljuk: a munkaszervezés virtualitásából adódó vezetői
    kihívásokra, illetve azok megoldási lehetőségeire hívjuk fel a figyelmet. Eredményeink alátámasztják a szakirodalomban is feldolgozott tényezőket: (i) a hatékony működés technológiai
    eszközöktől való függőségét, (ii) valamint a bizalom építésének jelentőségét és sérülékenységét.
    Mindemellett azt is hangsúlyozzuk, hogy (iii) a rendszeres személyes kapcsolat továbbra is a
    csapatépítő folyamatok semmivel sem helyettesíthető katalizátora.

  • Külön, de mégis együtt? Közös tér, idő és kapcsolati szolidaritás teremtése a hetelők körében
    72-87
    Megtekintések száma:
    50

    Távkapcsolatok mindig léteztek, de a globalizáció, modern kommunikációs eszközök és utazási
    lehetőségek még inkább teret engednek ezen kapcsolatok elterjedésének. Jelen tanulmány a hetelőkre fókuszál, akik távoli munkavégzés miatt csak hétvégén vagy több hetente találkoznak.
    A kutatás 24, kisvárosokban és falvakban élő hetelővel készített interjút ölel fel. A megkérdezett
    párok körében a kapcsolattal való elégedettség volt az egyik fő vizsgálati kérdés. Az interjúalanyok többnyire nem számoltak be elégedetlenségről, kivéve néhány nőt, akik megszaporodott otthoni feladataikra panaszkodtak. Az elégedettség megteremtésében nagy szerepet kapott a mindennapi kapcsolattartás és modern kommunikációs eszközök. Utóbbiak ahhoz is hozzájárultak, hogy a hetelők közös virtuális teret és időt tudjanak teremteni maguknak. A rendszeres kommunikáció, különleges programok, valamint a közös tervek a párkapcsolati szolidaritást is erősítették. A távollét átvészelésére és az együtt töltött idő megszépítésére a hetelők hasznára
    vált az úgynevezett időmunka, amit a párok együtt végeztek el, hogy az időérzékelésüket öntudatlan, szubjektív módon befolyásolják.

  • Gondolatok az ellenőrzés társadalma kapcsán– Lábjegyzetek Deleuze és Guattari gépéhez
    210-228
    Megtekintések száma:
    79

    Jelen tanulmány a Gilles Deleuze és Félix Guattari által megalkotott gép-fogalmat járja körül.
    Arra vállalkozik, hogy a gép fogalmát a deleuze-i ellenőrző-társadalom koncepcióból kiindulva
    mutassa be. Így nem a korábbi freudi és lacani vágy fogalmának kritikáján keresztül történik
    meg a gép mint késő-kapitalista absztrakt ágens bemutatása, hanem a gépies mechanizmus
    – mint működési logika – egy új szempont szerinti genealógiája kerül felvázolásra. Így tehát a
    tanulmány nem elsősorban a pszichoanalízis és a kapitalizmus, valamint azok kritikájaként fellépő szkizoanalízist interpretálja, hanem az ellenőrző-társadalom működési logikáját: a kontrolláló szabadság artikulációját. Ez utóbbihoz olyan fogalmak kerülnek megvilágításra, mint
    az absztrakt gép, de-, illetve reterritorializáció, valamint a kibernetikai rendszerek működési
    alapelvei. E fogalom vizsgálatával tehát új megvilágításba kerülhet jelen korunk társadalmi,
    gazdasági és politikai folyamatainak megértési módozatai.

  • Kárpátalja turisztikai vonzerőinek nyelvi tájképe
    91-118
    Megtekintések száma:
    43

    A nyelvi tájkép változása különösen érzékenyen érinti a kisebbségi helyzetben lévő lakosokat,
    akik ennek köszönhetően akár ki is szorulhatnak a virtuális nyelvhasználati térből. A nyelvi
    tájkép nemcsak egy terület vagy régió lakosságának nyelvi vitalitását jelzi, hanem akár a valóságbeli
    nyelvi etnicitást is tükrözheti. A nyelvi kiírások két alapfunkciója és a nyelvi tájkép
    elemeit magyarázó modellek mellett azonban a nyelven kívüli tényezők sem hanyagolhatók el.
    Ilyen tényező egy-egy térség, kisebb régió gazdasági, esetünkben turisztikai fejlődése. A megnövekedett
    többségi lakosok turisztikai kereslete számos olyan jelenséget hív elő a kisebbség által
    lakott területen, amelyek mindenképpen jelentős hatást gyakorolnak a kisebbségi terület nyelvi
    tájképére.
    Jelen tanulmányomban arra szeretnék rávilágítani, hogy az adott terület nyelvi tájképének
    alakulására milyen hatást fejt(het) ki egy kistérségi gazdasági beruházás. A nyelvi tájképben bekövetkezett
    változást a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2011–2012. évi fényképes adatbázisa
    és a 2016 februárja és szeptembere, illetve 2017 hasonló időszakának saját magam általi megfigyelése
    és fényképes rögzítése alapján szeretném bemutatni.