Keresés

Keresési eredmények

• Thomas Hobbes és a természeti állapot dilemmái I.: A totális háború axiomatikus volta

  3-24

  Nagy Levente

  Megtekintések száma:

  29

  A tanulmány a kora modern kor egyik legmeghatározóbb politikai filozófus – Thomas Hobbes –
  fő művére, a Leviatánra való reflexió. Ebből nem következik automatikusan, hogy jelen írás a mű
  egészének elemzésére, a szerző morálfilozófiájának vagy államelméletének átfogó bemutatására,
  netán Hobbes, a politikai gondolkodásra gyakorolt hatásának kifejtésére vállalkozik. A cél ennél
  szerényebb, a vizsgált terület szűkebb: a Hobbes-i hatalomelmélet dilemmákkal telített premisz-
  szájának, a természeti állapot néhány szempontjának elsősorban analitikus módszerrel történő
  elemzése. A kezdeti helyzetre vonatkozó, ambivalens kérdések annak reményében fogalmazódnak meg, hogy e kérdések több oldalról történő megvilágításával rámutassunk a téma komplexitására, illetve hogy a tanulmányban rögzítettek továbbgondolásra serkentsék az olvasót.
  Jelen írás Hobbes általános filozófiájának bemutatásával és a Leviatán logikai rekonstrukciójával indul. Ezt követően a természeti állapottal kapcsolatos két aspektus rövid elemzésére
  kerül sor: először az eredeti helyzet és a Teremtés története közötti analógia felvetése a cél, a
  feltételezett szerzői szándék szemmel tartásával. Másodszor, a kezdeti helyzet esetleges fejleményei alapján a totális háborúba torkollás axiomatikusságának vizsgálata kerül a középpontba.
  Az elemzésből kiderül, hogy a válaszadás egyik kérdésre sem annyira egyértelmű.

• Thomas Hobbes és a természeti állapot dilemmái II.: A természeti állapot tipológiája

  3-22

  Nagy Levente

  Megtekintések száma:

  22

  Jelen tanulmány a Hobbes-i természeti állapot négy aspektusát helyezi reflektorfénybe. Egyrészt,
  arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon tekinthetjük-e a Hobbes által ábrázolt eredeti állapotot időtlen helyzetnek, amelyben nem az időtartamon, hanem csupán a szerző által felépített
  logikai konstrukció kimenetén van a hangsúly, vagy időtartammal rendelkezőnek kell (lehet) ezt
  az állapotot tekintenünk, amelynek sajátos fejlődési íve is van. Másrészt, az eredeti állapotba helyezett embert vizsgálja meg annak érdekében, hogy megállapíthassuk a természetes környezet
  emberének valóban „természetes” voltát, és e kettő (ember és állapot természetessége) közötti
  összhangot. Harmadrészt, az eredeti helyzet emberei között fennálló lehetséges viszonyok tanulmányozása képezi az elemzés tárgyát. Negyedrészt, az előző kérdéshez közvetlenül kapcsolódva,
  a természeti állapot többféle értelmezésének bemutatására kerül sor. E szempontok kibontásával – úgy tűnik – jobban rávilágíthatunk a Hobbes-i természeti állapot ambivalens jellegére is.