Keresés

Keresési eredmények

• Társadalmi sérülékenység és társas támogatás katasztrófa sújtotta magyarországi településeken

  27-53

  Molnár András

  Megtekintések száma:

  58

  Kétségkívüli, hogy a természeti katasztrófák egyenlőtlenül sújtják a szegény és a gazdag embereket, s ez a különböző országok gazdasági teljesítményétől függetlenül mindenhol megfigyelhető. A fizikai veszélyekre és válaszadásra koncentráló megközelítés mindezt nehezen tudja figyelembe venni, miközben az egyes katasztrófaeseményekkel kapcsolatos párbeszédben a társadalmi, politikai vagy kulturális okokról gyakorlatilag szó sem esik. Könnyen belátható, hogy az alacsonyabb jövedelmű, vagy valamilyen oknál fogva marginalizált emberek és közösségek érintettsége súlyosabb. Hazánk településállományának jelentős hányada társadalmi-gazdasági szempontból depriváltnak, marginalizáltnak tekinthető, ami szükségessé teszi, hogy a katasztrófákkal kapcsolatban szociális és gazdasági kérdéseket tegyünk fel, és azokat a térbeliség szemszögéből vizsgáljuk. Jelen tanulmány öt katasztrófát átélt hazai település esettanulmányát mutatja be a társadalmi sérülékenység szemszögéből. Kutatásom során az érintett beavatkozókkal készített interjúk mellett kísérletet tettem az Interperszonális Támogatást Értékelő Lista (Interpersonal Support Evaluation List – ISEL, magyar rövidítése: ITÉL) felhasználására a közösségi reziliencia vizsgálata céljából. Az ITÉL teszt alkalmas arra, hogy felmérjük, az egyének hogyan értékelik helyüket saját közösségükben, illetve azt, hogy milyen mértékben támaszkodhatnak környezetükre. A 103 fő részvételén alapuló kutatás a társas támogatás szintjében és struktúrájában felfedezhető eltéréseket tárt fel, amely a támogatás megnyilvánulási formájában is kézzel fogható.

• Marginalizált társadalmi csoportok láthatósága kapcsolathálózati szempontból

  83-108

  Vida László

  Megtekintések száma:

  182

  A tanulmány különböző marginalizált társadalmi csoportok – börtönviseltek, cigányok, melegek és leszbikusok, hajléktalanok – szegregációját és társadalomban való láthatóságát vizsgálja. A tanulmány egy 1000 fős reprezentatív mintán, méretgenerátoros kapcsolathálózati módszerrel nyert adatok alapján hasonlítja össze a marginalizált csoportok szegregációját, melyhez negatív binomiális modelleket épít, ahol az alpha paraméter mutatja a túlszórás mértékét. Az adatok alapján a szegregáció mértéke a teljes hálóban és a bizalmi hálóban eltér: míg a teljes hálóban a cigányok esetén, a bizalmi hálóban a melegek/leszbikusok esetén a legkisebb a szegregáció. A hajléktalanok szegregációja kiemelkedően magas, aminek oka a saját közegbe való bezáródás. Az alacsony iskolai végzettségűek, az alsó osztályba tartozók, a községekben élők körében a legszűkebb a kapcsolathálózat mérete, mégis itt a legmagasabb a marginalizált csoportbeli tagok száma. A kisebb kapcsolatháló a társas támogatás alacsonyabb szintjével jár együtt. A gyenge kötések hiánya miatt jellemző a homofil kapcsolatháló és szigetszerű zárványok jönnek létre, ahol a szegénység és a kiszolgáltatottság a jellemző.

• Peer-group ties and a prison sentence: a chance to enhance successful re-entry

  52-82

  Albert Fruzsina

  Biró Emese

  Megtekintések száma:

  43

  A fogvatartottak személyközi kapcsolatai a reintegráció szempontjából kulcsfontosságúak. Figyelmünket elsősorban a nem rokoni, elsődlegesen baráti kapcsolatokra összpontosítjuk viszonylag rövid, legfeljebb három éves időtartamra elítélt fiatal magyar férfiak mintáján. Longitudinális kvalitatív kutatásunkban nyolc büntetés-végrehajtási intézet 80 elkövetőjével készítettünk interjút a büntetés letöltése alatt, és közülük 31 főt hat hónappal a börtönből való távozásuk után is el tudtunk érni. Azt elemezzük, hogy a fogvatartottak milyen jelentőséget tulajdonítanak baráti kapcsolataiknak, hogyan változnak ezek a börtönbüntetés során, milyen tényezők befolyásolják fenntartásukat vagy felbomlásukat, gyengülésüket vagy erősödésüket.

• A reprodukcióra vonatkozó politikák változása Magyarországon 2010 és 2022 között

  32-57

  Sipos Alexandra

  Szalma Ivett

  Megtekintések száma:

  154

  A tanulmány a magyarországi reprodukcióra vonatkozó politikákat, azok változásait és azok pronatalista célkitűzésekhez kapcsolódó korlátait vizsgálja 2010 és 2022 között. A tanulmány célja nemcsak a reprodukcióra vonatkozó politikák jogszabályi változásainak bemutatása, hanem azok lehetséges értelmezése a magyarországi pronatalista politikák kontextusában. A reprodukcióra vonatkozó politikáknak tekintjük a mesterséges megtermékenyítési eljárások, az örökbefogadási rendszer, az abortusz, a fogamzásgátlás, valamint a szexuális nevelés szabályozásait. E politikák változásai kapcsán feltételezzük, hogy általánosságban a pronatalista szemlélet érvényesül, azonban különböző korlátokat is azonosítunk: heteronormativitás, a házasságközpontúság, valamint a hagyományos nemi szerepek fenntartása és megerősítése is megfigyelhető a pronatalista szemléleten belül. A magyarországi reprodukcióra vonatkozó politikák 2010 után történő változásainak áttekintése alapján megállapíthatjuk, hogy azok, a második Orbán-kormánytól kezdve napjainkig, egyre szelektívebbé váltak. Ezek a politikák azért tekinthetők szelektívnek, mert nem minden társadalmi csoportot ösztönöznek a gyermekvállalásra. Ez azt eredményezheti, hogy például a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok tagjainak, mint az egyedülállóknak vagy akár az azonos nemű pároknak a jogszabályok és/vagy a pénzügyi támogatás hiánya és a korlátozott tudásátadás megnehezítheti, hogy autonóm döntést hozzanak a saját reprodukciójukat illetően. Végeredményként megállapítható, hogy az örökbefogadásnál azonosítható leginkább a szelektív – heteronormatív és házasság alapú – pronatalizmus, de az abortuszszabályozás, a mesterséges megtermékenyítés jogszabályi környezete, valamint a szexuá­lis nevelés hiánya is általában véve a szelektív pronatalizmus célkitűzéseit erősíthetik.