Keresés

Keresési eredmények

• Egy dél-alföldi község gyártósori munkásainak társadalmi helyzete

  159–177

  Varga Zsombor

  Megtekintések száma:

  14

  A tanulmány egy dél-alföldi község gyártósori munkásainak társadalmi helyzetét vizsgálja 18 félig strukturált interjú alapján. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen iskolai és munkaerőpiaci életutak vezetnek a gyártósori munkavégzéshez, hogyan értelmezhető a munkások társadalmi pozíciója, valamint milyen tényezők járulnak hozzá helyzetük újratermelődéséhez. Az eredmények alapján a válaszadók többségét alacsony iskolai végzettség, korlátozott mobilitási lehetőségek és szűkös anyagi mozgástér jellemzi. A gyártósori munka ugyan stabil foglalkoztatást és rendszeres jövedelmet biztosít, de kevés előrelépési lehetőséggel, alacsony autonómiával, három műszakos munkarenddel és a megbecsültség hiányának tapasztalatával jár együtt. A válaszadók gyermekei esetében részleges, többnyire egylépcsős iskolai mobilitás figyelhető meg, amely azonban nem feltétlenül eredményez érdemi társadalmi pozícióváltást. A tanulmány következtetése szerint a vizsgált gyártósori munkások viszonylag stabil munkaerőpiaci integráció mellett is sérülékeny társadalmi helyzetben vannak.

• Gyermekes családok és a velük dolgozó szociális szakemberek percepciója a családok jól-létét, társadalmi mobilitását előmozdító szolgáltatásokról

  3-28

  Rácz Andrea

  Sik Dorottya

  Megtekintések száma:

  605

  Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az észak-magyarországi régió egyik hátrányos helyzetű kistérségében különböző településnagyságú területeken, illetve a budapesti agglomerációhoz tartozó településeken élő gyermekes családok hogyan vélekednek az elérhető oktatási,
  gyermeknevelési, egészségügyi és szociális ellátásokról és szolgáltatásokról, ezekről egyáltalán rendelkeznek-e információval, valamint a gyermekes családokkal dolgozó szakemberek mit
  gondolnak a nyújtott szolgáltatás szakmai tartalmáról és minőségéről, valamint arról, hogy
  ezek a családok jól-létét, társadalmi mobilitási esélyeit mennyiben tudják szolgálni. Kutatásunk keretében készült egy lakossági kérdőíves lekérdezés, valamint interjúk készültek szakemberekkel és gyermekes családokkal. Eredményeink jelzik, hogy a gyermekek képességeit
  fejlesztő, tehetségük kibontakozását célzó, jól-létüket előmozdító szolgáltatások hiányában, a
  meglévő, igen korlátozott kapacitásokkal és így alacsony minőségben működő oktatási, egészségügyi, szociális szolgáltatások és a szűkösen elérhető kulturális és szabadidős lehetőségek
  elérésével a hátrányos helyzetű családokban felnövő gyermekek mobilitási esélyei nagymértékben korlátozottak. A gyermekjóléti szociális munka eszköztára szűkös, a szociális intervenciók a tűzoltásra épülnek.

• Társadalmi rétegek polarizálódása és heterogénebbé válása, a „nagyszerkezet” beállásával: Dilemmák az utóbbi két évtized kutatásai alapján

  62-88

  Harcsa István

  Megtekintések száma:

  258

  Az utóbbi időszakban a vizsgálatok inkább a polarizálódásra irányultak, és meglehetősen kevés figyelmet kaptak az egyes rétegek belső tagoltságával kapcsolatos kérdések. Jelen kutatás legfontosabb célja az volt, hogy empirikus alapon képet adjon az egyes rétegek heterogenitásáról, illetve ezzel párhuzamosan a „nagyszerkezet” beállásáról. A vizsgálatot a KSH 2016. évi rétegződés adatfelvétele alapján végeztük, amelynek különösen nagy mintája jó lehetőséget adott a kérdéskör kibontásához.  A tapasztalatok arra utaltak, hogy a heterogenitás jellemzőinek feltárása csak a különböző modellek és sémák továbbfejlesztése alapján oldható meg. Ezzel kapcsolatosan a kulcskérdés az volt, hogy az általunk használt Andorka séma módosításával sikerül-e pontosabb ismereteket szerezni az egyenlőtlenségek alakulásáról. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy az újabb sémaváltozatok alapján jóval nagyobbak a rétegeken belüli egyenlőtlenségek, mint amit az alapséma jelzett.

• Miért ésszerű maradni, ha egyszer nem az? Szempontok az „immobilitás-kutatás” feldolgozásához és elemzéséhez

  233-249.

  Krémer Balázs

  Megtekintések száma:

  272

  A dolgozat teoretikus, spekulatív szempontokat vesz számba annak magyarázatához, hogy va- jon a falun élők, különösen a magasan képzett fiatal falusiak vajon miért maradnak (költöz- nek vissza) a falujukba(n) a tanulmányaik befejezése után. Az elvi magyarázatokra amiatt van szükség, mert a szokásos előfeltevések szerint a falun rosszabbak a munkalehetőségek, alacso- nyabbak a keresetek, szegényesebbek a fogyasztás, a szórakozás, a művelődés feltételei – hasz- nosnak és racionálisnak az tűnik, ha a fiatalok a gazdagabb lehetőséget kínáló városba, esetleg külföldre költöznek, ha földrajzi és társadalmi értelemben mobilak. Ezen gyakran általánosított feltételezéssel szemben lehetnek és vannak olyan körülmények, amelyek között mind az anyagi hasznosság érdekei, mint az elérhető társadalmi státusz megbecsültségének kilátásai alapján ésszerű választás a falun maradni, „immobilnak lenni”. Ezeket a körülményeket mint az immobi- litás lehetséges magyarázatait veszi számba a tanulmány.