Keresés

Keresési eredmények

• A rurális elit téralapú identitásszerkezetének elemzése egy székelyföldi térségben

  32-49

  Sárosi-Blága Ágnes

  Megtekintések száma:

  24

  A vidéki térségek új kihívásai olyan szakmai elemzések tárházának bővítését támogatják, amelyek a fejlesztés egyik minőségi tényezőjeként a helyi vagy regionális identitásszerkezetek működésére irányulnak. A vidéki térhasználat változásait jelző megközelítések figyelembe vétele különösen fontosnak mutatkozik a posztszocialista országok vidéki térségeiben, amelyekre ez
  idáig többnyire csak centralizált fejlesztési programok irányultak, és amelyek az endogén fejlesztési paradigmában rejlő lehetőségek felismerésének kezdeti szakaszában vannak. Románia
  vidéki térségei közül jellegzetesen ilyen a kisebb-nagyobb tájegységekből álló székelyföldi térség,
  amely esetében az új vidékfejlesztési paradigma alapján fejlesztési potenciált jelenthet az adott
  tájegységekhez kapcsolódó téralapú identitás. Tanulmányom célja egy kisebb székelyföldi tájegység, a Felcsík kistérség kapcsán bemutatni a téralapú identitásszerkezet fontosabb dimenzióit a térségi elit körében végzett kutatás alapján.

• A vidéki térségek pozicionálási lehetősége a Csíki-medence településeinek példáján

  50-74

  Székely Kinga Katalin

  Megtekintések száma:

  25

  A gazdaságilag és társadalmilag is hátrányos helyzetben lévő rurális térségek, illetve azon periférikus települések számára, amelyek kimaradtak a fejlődés fő áramlatából, új esélyt, alternatívát jelenthetnek azok az irányzatok, amelyek az endogén erőforrások kiaknázását, a közösségfejlesztést, a társadalmi befogadást támogatják. Az új vidékfejlesztési szemlélet és az ehhez
  kapcsolódó térségfejlesztési megközelítések, mint a marketingorientált településfejlesztés, egy
  újfajta, piaci szemléletet feltételező, közösség-alapú irányzatra hívják fel a figyelmet, ahol sokkal jelentősebb szerepet kapnak a helyek, a helyi közösségek, megváltozik a helyi vezetőség funkciója és az endogén tényezők válnak a fő erőforrásokká. Középpontba kerül a kommunikációs
  tevékenység és a pozicionálási gyakorlat.

• Területi integráció és fejlesztéspolitika: Esettanulmány a Vértesi Natúrpark példáján

  41-63.

  Csurgó Bernadett

  Megyesi Boldizsár

  Megtekintések száma:

  32

  Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a fejlesztési kezdeményezések milyen hatást gyakorolnak a területi integrációra. Kutatásunkban a Vértesi NatúrPark példáján keresztül azt vizsgáltuk, hogy egy területi alapú fejlesztési kezdeményezés képes-e átalakítani az érintettek térbeli kapcsolatait. Jelen tanulmány célja, hogy egy fejlesztéspolitikai tárgyú esettanulmány segítségével mutassuk be a területi integráció mechanizmusait.Eredményeink azt mutatják, hogy a részvétel mértékét alapvetően meghatározza a szerep-lők státusza, a legaktívabbak az alapító tagok. A Vértesi Natúrpark programjaiban való rész-vétel és aktivitás mértéke növeli az egyéb jellegű térbeli kapcsolatok kiterjedtségét is. Az in-volváltságra hatással van a Vértesi Natúrparkhoz való térbeli közelség, ebből következően erős Csákvárnak és a környékének a szerepe az összefogásban. A térbeli közelségen alapuló integrált-ság a kezdeményezéssel való azonosulást is meghatározza és csökkenti a versengő elképzelések kibontakozását.

• Egy megközelítés, ezer leképeződés: Edited by Leo Granberg – Kjell Andersson – Imre Kovách: EVALUATING THE EUROPEAN APPROACH TO RURAL DEVELOPMENT – Grass-roots Experiences of the LEADER Programme

  79-82

  Bánfalvi Győző Sándor

  Megtekintések száma:

  20

  -

• Kiút a gazdaságilag fejletlen és depressziós térségek válságából egy befogadó, lokális, zöldgazdaság építésével

  1-30

  Béres Csaba

  Megtekintések száma:

  38

  A globalizáció mindent átható folyamata következtében bármilyen nagy vagy kis területi egységre koncentráló fejlesztési projekt esetében egyaránt figyelembe kell venni a nemzetköziés a hazaitársadalmi-gazdasági folyamatokat, mert ezek meghatározóak mind a lehetőségek, mind ezek kiaknázásának hogyanját illetően. Különösen áll ez a válság által leginkább kedvezőtlenül érintett gazdaságilag fejletlen, vagy a gazdasági szerkezetváltás következtében leépülő, korábban a nehézipar bázisának számító területekre. E tanulmányban ezeketösszefoglalóanhátrányos helyzetű térségeknek nevezzük. A rendszerváltás után erősödő területi egyenlőtlenségek kezelése céljából a területfejlesztési politika különféle kedvezményeket próbált nyújtani e leszakadó térségeknek, ezért törvényekben határozták meg azt, hogy mely térségek kerülhetnek be a kedvezményezettek körébe. Az 1996. évi XXI. sz. törvény társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeket, tartós munkanélküliséggel sújtott térségeket, az ipari szerkezet átalakítása miatt érintett térségeket, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségeket különböztetett meg. A 24/2001. (IV.20.) Országgyűlésihatározat szerint a következők tartoztak a kedvezményezettek körébe: társadalmi-gazdasági szempontból elmaradt térségek, az ipari szerkezetátalakítás térségei, mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségek. (VÁTI) Az elmúlt években a fogalmi megnevezés érdemben nem változott, legfeljebb a kezdeményezettek összetétele.

• A felvidéki és kárpátaljai falusi turizmus összehasonlító jellemzése

  63-90

  Sass Enikő

  Megtekintések száma:

  28

  Egy rövid történelmi bemutatást követően a cikk a szlovákiai (Felvidék) és ukrajnai (Kárpátalja)
  magyarlakta területek falusi turizmusának fejlődésére és annak perspektíváira összpontosít.
  A kutatás több szakaszban valósult meg: 1) a témával kapcsolatos szakirodalom áttekintése;
  2) a falusi vendégfogadók felkutatása; 3) a falusi turizmussal kapcsolatos vendégfogadói kör
  felmérésére szolgáló kérdőív összeállítása, kitöltetése Kárpátalján és Felvidéken; 4) az adatok
  feldolgozása, kiértékelése.
  Az empirikus kutatás fő célja volt összehasonlítani a felvidéki kérdőíves felmérés eredményeit
  a kárpátaljai adatokkal, melyek alapján kimutathatjuk a térben és a különböző államok
  hatásai alatt fejlődött területek falusi turizmusában rejlő hasonlóságokat és különbségeket.