Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Values of Hungarian Society at the Turn of the 2010s and 2020s
    46-71
    Megtekintések száma:
    14

    This paper examines the value structure of Hungarian society at the turn of the 2010s and 2020s, based on data from the 9th and 10th waves of the European Social Survey, interpreted through the theoretical framework of Shalom H. Schwartz (2006, 2012). The analysis reveals that, at the aggregate level, collectivistic values with a strong social focus according to Schwartz’s (2012) theory – particularly Security, Benevolence, and Universalism – occupy the highest positions in the Hungarian value hierarchy. At the same time, the relatively small differences between value means suggest the presence of value pluralism in society. To further investigate this phenomenon, cluster analysis was applied, identifying five value-based respondent groups: Indecisive, Open and Self-Directed, Value-Affirming, Collectivist, and Anomic. The findings also suggest that Hungarian society is characterized by the coexistence of multiple value systems. Sociodemographic analysis shows that the valuebased clusters differ significantly in terms of age, education, settlement type, and subjective financial status.

  • Neo-hobbesiánus demokrácia: A modus vivendi elmélete és a demokratikus legitimáció
    25-41
    Megtekintések száma:
    262

    A kortárs politikaelméletben a rawlsi liberális konstruktivizmust az elmúlt években a politikai
    realizmus elméletei vették kritikai össztűz alá. A realista liberalizmus egyik fő teoretikusa, John
    Gray a társadalmi együttélés olyan neo-hobbesiánus modelljére helyezi a hangsúlyt, amely a
    politikai élet alapvetően konfliktusos voltából indul ki; a társadalmi értékek és életformák
    gyakorta előforduló összemérhetetlenségét feltételezi a modern multikulturális társadalmakban.
    Az ilyen értelemben vett értékpluralizmus kontextusában a politikai realisták a modus vivendi
    eszméjét fogalmazzák meg. Posztmodern elméletként a modus vivendi inkább egy pragmatikus
    és eljárásaiban nyitott teória, szemben a deontológiai morális elvekre alapozott filozófiai
    konstrukciókkal. A modus vivendi elméletének kidolgozói a társadalmi csoportok békés együttélésének
    és a politikai közösség egy morális minimumának teoretizálására tesznek kísérletet. Az
    elmélet nagy hiányossága azonban, hogy nem számol a demokrácia eszméjével, ami viszont két
    okból is hasznos lehet a modus vivendi teóriájára tekintettel. Először is, a mai politikai rendszerek
    elképzelhetetlenek, vagy minimum botrányosak, a demokratikus legitimáció valamely
    formája nélkül. Másrészről pedig, számot kell vetnünk a különböző liberális projektek, úgy is,
    mint a liberális multikulturalizmus kimerülésének. Az alkotmányos védelem mellett a demokrácia
    védelme azzal is jár, hogy hogyan tud az egyes kultúrák és egyéb társadalmi csoportok között
    egyensúlyt teremteni a modern társadalmakban. Írásomban arra teszek kísérletet, hogy a
    demokratikus legitimáció fogalmát a modus vivendi elméletének fényében világítsam meg.

  • A többségi döntésről
    81-100
    Megtekintések száma:
    355

    A különböző érdekek mentén tagolt és értékpluralizmuson nyugvó modern társadalmak kihivó
    kérdései közé tarozik a közügyi döntéseket meghozó személyek (vagy testületek) mibenléte, a
    döntési folyamatok mechanizmusa, illetve a döntések tartalma. A demokráciák fejlődéstörténetében egyre elfogadottabbá vált, hogy a társadalom egészére kiterjedő kollektív döntéshozatalnak a többségi elven kell nyugodnia, a többségi (mennyiségi szempont szerinti) döntést
    helyezve előtérbe, míg az alkotmányosság a döntések tartalma alapján ítélte (és ítéli) meg annak elfogadhatóságát. Ennek kapcsán legalább két alapvető kérdés merülhet fel: egyrészt, hogy
    a többségi döntés mennyire mondható hatékony, vagy az „igazságoz” a lehető legközelebb álló
    döntésnek, másrészt, hogy a többségi döntés valóban a többség akaratának érvényesülését jelenti-e. Számos kutatás mutat rá arra, hogy a többségi döntéseknek lehetnek kevésbé hatékony,
    az „igazságtól” távol eső kimenetelük, és arra is, hogy a modern demokráciák szerves része a
    többség által elfogadott kisebbségi akaratok érvényesülése, „többségi” döntés címszó alatt. Jelen
    tanulmány e két kérdés részleges megválaszolására tett kísérletet.

  • A rendszerváltozás szociológiai és szociálpszichológiai kontextusa Magyarországon, különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megyére
    166-185
    Megtekintések száma:
    273

    A cikk összefoglalja a magyarországi rendszerváltozás szociológiai és szociálpszichológiai szakirodalom fontosabb megállapításait, melyek szerint az államszocializmus összeomlása, a piacgazdaságra való átmenet jelentős társadalmi veszteségekkel járt, melyek aránytalanul sújtottak régiókat és társadalmi csoportokat. A rendszerváltás társadalomlélektani következményeinek vizsgálata azt mutatja, hogy az államszocializmus paternalista, tanult tehetetlenségre ösztönző hagyatékának felszámolására a rendszerváltozást követő három évtized nem volt elegendő.