Keresés

Keresési eredmények

• Values of Hungarian Society at the Turn of the 2010s and 2020s

  46-71

  Dudik Benedek

  Megtekintések száma:

  14

  This paper examines the value structure of Hungarian society at the turn of the 2010s and 2020s, based on data from the 9th and 10th waves of the European Social Survey, interpreted through the theoretical framework of Shalom H. Schwartz (2006, 2012). The analysis reveals that, at the aggregate level, collectivistic values with a strong social focus according to Schwartz’s (2012) theory – particularly Security, Benevolence, and Universalism – occupy the highest positions in the Hungarian value hierarchy. At the same time, the relatively small differences between value means suggest the presence of value pluralism in society. To further investigate this phenomenon, cluster analysis was applied, identifying five value-based respondent groups: Indecisive, Open and Self-Directed, Value-Affirming, Collectivist, and Anomic. The findings also suggest that Hungarian society is characterized by the coexistence of multiple value systems. Sociodemographic analysis shows that the valuebased clusters differ significantly in terms of age, education, settlement type, and subjective financial status.

• Neo-hobbesiánus demokrácia: A modus vivendi elmélete és a demokratikus legitimáció

  25-41

  Pap Milán

  Megtekintések száma:

  262

  A kortárs politikaelméletben a rawlsi liberális konstruktivizmust az elmúlt években a politikai
  realizmus elméletei vették kritikai össztűz alá. A realista liberalizmus egyik fő teoretikusa, John
  Gray a társadalmi együttélés olyan neo-hobbesiánus modelljére helyezi a hangsúlyt, amely a
  politikai élet alapvetően konfliktusos voltából indul ki; a társadalmi értékek és életformák
  gyakorta előforduló összemérhetetlenségét feltételezi a modern multikulturális társadalmakban.
  Az ilyen értelemben vett értékpluralizmus kontextusában a politikai realisták a modus vivendi
  eszméjét fogalmazzák meg. Posztmodern elméletként a modus vivendi inkább egy pragmatikus
  és eljárásaiban nyitott teória, szemben a deontológiai morális elvekre alapozott filozófiai
  konstrukciókkal. A modus vivendi elméletének kidolgozói a társadalmi csoportok békés együttélésének
  és a politikai közösség egy morális minimumának teoretizálására tesznek kísérletet. Az
  elmélet nagy hiányossága azonban, hogy nem számol a demokrácia eszméjével, ami viszont két
  okból is hasznos lehet a modus vivendi teóriájára tekintettel. Először is, a mai politikai rendszerek
  elképzelhetetlenek, vagy minimum botrányosak, a demokratikus legitimáció valamely
  formája nélkül. Másrészről pedig, számot kell vetnünk a különböző liberális projektek, úgy is,
  mint a liberális multikulturalizmus kimerülésének. Az alkotmányos védelem mellett a demokrácia
  védelme azzal is jár, hogy hogyan tud az egyes kultúrák és egyéb társadalmi csoportok között
  egyensúlyt teremteni a modern társadalmakban. Írásomban arra teszek kísérletet, hogy a
  demokratikus legitimáció fogalmát a modus vivendi elméletének fényében világítsam meg.

• A többségi döntésről

  81-100

  Nagy Levente

  Megtekintések száma:

  355

  A különböző érdekek mentén tagolt és értékpluralizmuson nyugvó modern társadalmak kihivó
  kérdései közé tarozik a közügyi döntéseket meghozó személyek (vagy testületek) mibenléte, a
  döntési folyamatok mechanizmusa, illetve a döntések tartalma. A demokráciák fejlődéstörténetében egyre elfogadottabbá vált, hogy a társadalom egészére kiterjedő kollektív döntéshozatalnak a többségi elven kell nyugodnia, a többségi (mennyiségi szempont szerinti) döntést
  helyezve előtérbe, míg az alkotmányosság a döntések tartalma alapján ítélte (és ítéli) meg annak elfogadhatóságát. Ennek kapcsán legalább két alapvető kérdés merülhet fel: egyrészt, hogy
  a többségi döntés mennyire mondható hatékony, vagy az „igazságoz” a lehető legközelebb álló
  döntésnek, másrészt, hogy a többségi döntés valóban a többség akaratának érvényesülését jelenti-e. Számos kutatás mutat rá arra, hogy a többségi döntéseknek lehetnek kevésbé hatékony,
  az „igazságtól” távol eső kimenetelük, és arra is, hogy a modern demokráciák szerves része a
  többség által elfogadott kisebbségi akaratok érvényesülése, „többségi” döntés címszó alatt. Jelen
  tanulmány e két kérdés részleges megválaszolására tett kísérletet.

• A rendszerváltozás szociológiai és szociálpszichológiai kontextusa Magyarországon, különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megyére

  166-185

  Pócsi Orsolya

  Megtekintések száma:

  273

  A cikk összefoglalja a magyarországi rendszerváltozás szociológiai és szociálpszichológiai szakirodalom fontosabb megállapításait, melyek szerint az államszocializmus összeomlása, a piacgazdaságra való átmenet jelentős társadalmi veszteségekkel járt, melyek aránytalanul sújtottak régiókat és társadalmi csoportokat. A rendszerváltás társadalomlélektani következményeinek vizsgálata azt mutatja, hogy az államszocializmus paternalista, tanult tehetetlenségre ösztönző hagyatékának felszámolására a rendszerváltozást követő három évtized nem volt elegendő.